Nőhet a zártkertek forgalma

Az érintetteknek ugyanakkor figyelniük kell az építésügy és az adózás szabályaira is. A kormány tervei szerint a zártkertek egy részében lehet majd a családi otthonteremtési kedvezmény feltételei szerint építkezni. Erről a részletes rendelet várhatóan februárban jelenik meg.

A járási földhivatalokhoz sorra érkeznek azok a beadványok, amelyekben a gazdálkodók azt kérik: zártkerti ingatlanjaikat vegyék ki a művelhető területek közül. Az ezt lehetővé tévő jogszabály tavaly november 30-án lépett hatályba, és az év végéig alkalmazható. Szakemberek szerint a megoldás hozzájárulhat ahhoz, hogy megnövekedjen a zártkertek forgalma, és rendeződjön annak a mintegy kétszázezer hektárnyi, egymillió földrészletnek a sorsa, amelyeket jelenleg nem lehet kellően hasznosítani.

Az októberben közzétett jogszabály alapján a földhivatal – kérelemre – a zártkert megjelöléssel nyilvántartott ingatlanokra a művelés alól kivett zártkert megjelölést jegyzi be a telekkönyvbe. A különbség a gyakorlatban rendkívül nagy, hiszen a zártkert eladása esetén – a földforgalmi törvénynek megfelelően – engedélyezési eljárást kellene lebonyolítani, ami a tapasztalat szerint legalább fél évig eltart. A művelés alól kivett zártkert engedélyezés és várakozási idő nélkül, a telekkönyvi bejegyzés után nyomban eladható. Az átjegyzés ráadásul ingyenes. Szakemberek arra számítanak: az új rendelkezések önmagukban élénkítik a hasonló ingatlanok forgalmát, mert eddig sokakat az általános rendezetlenség és a bonyolult adminisztráció tartott vissza attól, hogy vevőt keressenek a földjükre.

Jogászok ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy az eladónak és a vevőnek is alaposan meg kell ismernie a helyi szabályozást. Meg kell nézniük, hogy az önkormányzat esetleg milyen helyi adót alkalmaz a zártkertekre és a kivett területekre, s érdemes tanulmányozniuk az építésügyi előírásokat is. Mindezek egybevetése után lehet csak eldönteni, hogy az előnyök és a hátrányok hogyan viszonyulnak egymáshoz. Figyelemre méltó még, hogy a zártkerti ingatlanokra a bankok ritkán adtak kölcsönt. A telekkönyvi bejegyzés változása mostantól megnövelheti a hitelezési kedvet, s ezzel a területek értékét is.

A Földművelésügyi Minisztériumtól kapott adatokból kiolvasható, hogy az évtizedekkel ezelőtt kialakult zártkertek többsége negyed hektárnál is kisebb. A dombvidékeken túlnyomórészt a régi szőlő- és gyümölcsültetvények, az iparvidékeken a meddőhányók és az elhagyott bányatavak környéke, a nagyvárosok közelében a hegyoldalak, az alföldi régióban pedig az egykori kenderföldek és egyes szántóterületek kaptak zártkerti besorolást. Az ilyen ingatlanok többsége eredetileg a földművelés céljait szolgálta, tulajdonosaik saját családjuknak termesztettek rajtuk gyümölcsöt, zöldséget. A használat módja később sok helyütt módosult, a zártkertek hobbikertté, nyaralóvá alakultak át. A kifejezetten üdülőként használt zártkertek a városi agglomerációkban, a kiemelt üdülőkörzetekben és a történelmi borvidékeken találhatók. Új zártkertek hosszú idő óta nem jöhetnek létre.

A földügy szakemberei felhívják a figyelmet, hogy a zártkertek a két-három hét alatt lebonyolítható telekkönyvi átjegyzés után sem válnak automatikusan építési telekké. Adott esetben ehhez az önkormányzatok döntése szükséges. A legtöbb zártkert egyébként Borsodban és Zala megyében van, ezután Pest, Hajdú-Bihar és Somogy megye következik.

agrotrend.hu / magyaridok.hu