2020.09.27., vasárnap , Adalbert

Kertészet

2020. augusztus 09. vasárnap • 08:14

Öko növényvédelmi lehetőségek vértetvek, csigák ellen

Ha fehér vattacsomókat látnak az almafa ágain, a kéregrepedésekben vagy a metszési sebeken és piszkos vörös „véres” lesz az ujjuk a szétkent telepek váladékától, akkor biztosak lehetnek abban, hogy a vértetvek telepedtek meg a fáikon.

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!     

A nyáluktól dudorok, ágelzáródások keletkeznek, a mézharmattól szennyeződik a gyümölcs. Télen a talajban a gyökérnyak környékén bújnak meg, rügypattanáskor vándorolnak fel a koronába. Gyorsan gyapjasodik, a fehér viaszszálas bundájukon már nem hatolnak át a rovarölő szerek. Szapora rovar, 10-13 nemzedéke is lehet évente. Tavaszig a talaj, őszig a viasztakaró védi őket. Az erősen metszett fákon, a gyökérsarjakon, a sűrű lombkoronában jól érzik magukat. A vízhajtások kivágásával, a sebtisztítással és a seblezárással is sokat tehetünk.

Az őszi olajos lemosással gyéríthetjük a kérgen lévő telepeket. A többség a gyökerekre húzódik, ezek ellen nem hat az olajos lemosás. Rügypattanáskor-zöldbimbós állapotban felfelé vándorolnak, a viaszburkot feloldó olajos készítmények gyérítik a letelepedés előtt álló, még szabadon mozgó levéltetveket. Ökokertekben szinte biztosan jelen van természetes ellensége, a vértetűfürkész, melynek egyetlen nősténye akár 140 vértetűt is képes elpusztítani. A vértetűfürkész lárva alakban telel, a gyökérnyakon élő vértetűben. Májusban rajzik, egy nőstény 40-70 vértetűt parazitál, és egy szezonban 8-10 nemzedéke is lehet. Amennyiben a vértetűfürkészek kímélve vannak, képesek szabályozni a vértetvek számát.

Egy tetvekkel teli hajtásrészt fotóztam, majd ugyanezt letisztítva. Jól látszik a megvastagodás, mely felett később elzáródnak az edénynyalábok. Az ágak után akár a teljes korona is elhalhat. Az ilyen hajtásokat el kell távolítani.

A vértetű viaszos váladékához igencsak hasonló nyomokat hagynak maguk után az amerikai lepkekabóca egyedek is, ám az ő kártételük jellemzően inkább látványos mintsem jelentős, bár a vértetűvel ellentétben számos növényen előfordulnak és táplálkoznak. Amennyiben a viaszos „vattacsomókat” megnyomkodva nem találkoznak vörös nedvekkel, akkor ez utóbbi kártevő van jelen, ami ellen a védekezés nem feltétlenül indokolt.

csigák elleni védekezés lehetőségeiről más fórumokon, a kertbarát felhívásokban már többször írtam. Az utóbbi években nagyon felszaporodott a spanyol meztelencsiga, de nemcsak ez a faj károsítja kerti növényeinket. Az egész világon elterjedt és ténylegesen károsító faj is a budapesti meztelencsiga. Hazay Gyula írta le 1880-ban. Büszkék lehetünk mindkettejükre. Nagy-Britanniában a legjelentősebb kártevő csigák közé tartozik. Sok növényen leírták, a gyökérzöldségeket és a krumplit különösen szereti. Nyúlánk, kinyújtózva kb. 7 cm és a hátán egy taréj húzódik végig. Pihenés közben kedvesen karéjba kucorodik. Turóci Ágnes és dr. Páll-Gergely Barna fiatal kutatóktól tudtam meg a fentieket.

A spanyol csupaszcsiga felmérésükből írt cikküket közösségi tudománnyal, azaz a kertbarátok tömegeinek önkéntes bevonásával . „Gyakorlatilag egyetlen lehetőségünk maradt, ez pedig a mesterséges búvóhelyek kihelyezése.” erősítette meg a véleményemet Tóthné Bogdányi Franciska átfogó cikkében. Tehát a rongyok, a deszkadarabok, a dinnyehéjak alá húzódókat kora reggel gyűjtsük össze.

Néhány éve hallottam először arról, hogy a tejsavó is vonzza őket. Demeter Károly a Füvészkert fotósa 0,5 kg édes savóport (kb. 500,- Ft) + 2 csomag zselatint főzött össze egy liter vízzel, majd egy kibélelt tepsibe öntötte. A megszilárdulása után kockákra vágta, mint egy süteményt. Ebben a formában hosszan tartotta a kocsonyás állagát a szabadban is, és folyamatosan csábította a csigákat. Reggelig biztosan a tápkockáknál maradtak.

Összefoglalva, hogyan védekezhetünk a meztelencsigák ellen:

  1. Csapdázás és az egyedek begyűjtése. Mivel a csigák alapjában véve a nedves élőhelyeket kedvelik, a kert nedves részein találhatjuk meg őket. Kora hajnalban, amikor párásabb a levegő látható a növények között, vagy a növényeken is, de a déli napsütésben elvonulnak. Tehát mesterséges búvóhelyeket kell létesíteni (bármi, amivel a talaj le van takarva, deszka, kőlap, tégla, öreg lavór alkalmas erre), ide a csigák számára vonzó csalétket kihelyezni (a fent írt módon), és innen a csigákat összegyűjteni és megsemmisíteni. Nagyon szeretik a sörcsapdát is: a műanyag poharat (tejfölös dobozt) a talaj színéig besüllyesztve el kell ásni, sörrel megtölteni, és várni a csigákat.

  2. Mechanikai akadályok kialakítása az ágyások szélén. Mivel a csigák bőre rendkívül érzékeny a külső környezet nedvességtartalmára, azokat a felületeket elkerülik, amelyek kiszívják a nedvességet a bőrükből. Így az ágyások szélének mészhidráttal, hamuval történő felszórása jó megoldás, ha nem magában az ágyásban éjszakáznak az állatok. Kereskedelmi forgalomban elérhető olyan magnézium szilikát-hidrát (szepiolit) granulátum (Blumen természetes csigariasztó), amellyel az ágyásokban nevelt zöldségféléket lehet megvédeni.

  3. Jó hír, hogy van biológiai készítmény meztelencsigák ellen, Biobest® parazita fonálféreg, vagy külföldi országokban a Nemaslug, mindkettő a Phasmarhabditis hermaphrodita fonálférget tartalmazza. A fonálféreg ebben az esetben a csigákat parazitálja, így csökkenti a létszámukat.

  4. Vidéken sokan tartanak indiai futókacsákat is, melyek megkeresik és megeszik a spanyol csupaszcsigákat is. Egy dologra kell figyelni: el kell zárni a futókacsákat a levélzöldségektől, mert azokat bizony ők is szívesen megeszik.

A kereskedelmi forgalomban kapható metaldehid tartalmú csigaölőket nem ajánljuk. Egyrészt az öko rendelet szerint a metaldehid nem engedélyezett, másrészt rendkívül mérgező nemcsak a csigákra, hanem kertünk más lakóira is, földigilisztákra, sündisznókra, madarakra, kutyákra, de még az emberre is, ha valaki akár véletlenül, de elfogyasztja. Nem véletlenül szerepel a címkéjén, hogy nem kerülhet a növény ehető részére, sőt levélzöldségek talajának kezelésére éppen a véletlen szennyeződések elkerülése miatt nem használható!

Jó kertészkedést KÍVÁNUNK: Zsigó György ÉS AZ ÖMKI CSAPATA

agrotrend.hu / Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

 

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.