Pöttyös szárnyú muslica károsítja a bogyósgyümölcsöket

A kártevőt Japánban észlelték először, de Európába érdekes módon, az USA-ból kerülhetett el 2008-ban. A NÉBIH tájékoztatója alapján a kártevőt már azonosították Spanyolországban (2008), Olaszországban (2009), Franciaországban, Szlovéniában (2010), Németországban, Svájcban, Belgiumban (2011), Ausztriában, Portugáliában és az Egyesült Királyságban (2012) is. A muslica tehát megállíthatatlanul terjed a kontinensen. Nagyobb távolságokat ez a károsító is valamilyen szállítóeszközön utazva tesz meg. Jelenlétét egy-egy szállítmányban nehéz észrevenni, mert tojásrakási sebzési helyei nagyon aprók.

A károsító a gyümölcseink közül többet is képes károsítani. Gazdanövényei a bogyósgyümölcsök, a csonthéjasok és a szőlő is, de előfordulhat akár almán és körtén is.

A pöttyösszárnyú muslica a mindenki által jól ismert ecetmuslicával szembeni nagy különbsége viszont az, hogy a D. suzukii elsősorban egészséges, érésben lévő és érett gyümölcsbe helyezi el a tojásait, míg az ecetmuslica a már romló, rothadó terméseket károsítja. A termésen kívülről látható szúrásnyom kissé besüppedő folt alakjában jelenik meg, egy gyümölcsben egy vagy több lárva károsíthat. Lárvái aprók, kb. 5 mm nagyságúak és fehér színűek.

A kifejlett légy telel át védett helyen, pl. komposztban és raktárban, az európai tapasztalatok szerint 1-3, különösen kedvező körülmények között akár 12 nemzedéke is kifejlődhet. Telelését a tartós hideg akadályozhatja.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a kártevő elsősorban a hűvös időjárást kedveli, éppen ezért a hazai forró, száraz nyár alapvetően nem kedvez a károsítónak. Az idei évről viszont nem mondható el, hogy kifejezetten meleg időjárás lett volna, éppen ezért is jelenhetett meg a károsító a nyár végi-ősz eleji időszakban főként a sarjon termő málna ültetvényekben.

A kártevő jelenlétét igen komolyan kell venni, hiszen az egy málna vagy szamóca ültetvény esetében akár 80-100%-os kár okozására is képes.

agrotrend.hu / Benedek Borbála