FÓKUSZBAN

Először Magyarországon a szakmák Európa-bajnoksága

Először Magyarországon a szakmák Európa-bajnoksága

A EuroSkills Budapest 2018 versenyen Európa legfelkészültebb ...

Az amerikai gazdák aggodalmai

Az amerikai gazdák aggodalmai

Nyáron Donald Trump kereskedelmi vitáitól volt hangos

Második alkalommal adtuk át az Agrofotó díjakat

Második alkalommal adtuk át az Agrofotó díjakat

A mezőgazdaság témakörében meghirdetett fotópályázat

Kertészet

2018. április 15., vasárnap • 14:19

Ráfér a korszerűsítés az ültetvényekre - fajta és művelésmód-váltás a leggyakoribb

Februárban pályáztak a szőlőtermelők az ültetvények átalakítására. Nagy volt az igény a támogatásra.

Heves megye két borvidékén is több száz hektáron szeretnék átalakítani ültetvényeiket a szőlősgazdák. Országszerte február végéig pályázhattak azok a ­szőlőtermelők, akik korszerűsíteni akarták ültetvényeiket, s mindezt hektáronként 2,5-4 millió forint támogatással szerették volna megtenni - írja a Heves megyei hírportál.

Magyarországon az előttünk álló

három borpiaci évben összesen 45 millió euró áll rendelkezésre erre a célra.

Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint egy-egy pályázó átlagban két hektárt szeretne korszerűsíteni. Míg egész Magyarországon közel kétezer kérelem érkezett, Felső-Magyarországon (ennek része a Tokaji és a Bükki borvidék is) tavaly kikért engedélyek alapján majdnem 450 hektáron volt igény a korszerűsítésre.

Pál Sándor elmagyarázta, van, ahol kivágás után

fajtaváltást terveznek, de lesznek jobb termőhelyre történő áttelepítések is.

A leggyakoribb egyébként a fajtaváltás, illetve a művelésimód-váltás, amikor az öreg, korszerűtlen ültetvényt jobb fajtákra cserélik, vagy nagyobb tőkesűrűségű táblát hoznak létre, amelynek támrendszere megfelel a gépi művelésnek.

Kifejtette, az 5200 hektárnyi Eger környéki szőlőterületet nem érdemes növelni, viszont sok a régi – elvadult, nem keresett fajtájú, gazdaságosan nem művelhető – ültetvény, amit cserélni kell, ezek területe elérheti az ezer hektárt is. Mivel most jellemző a munkaerő hiánya, ezért gépesítésre törekszenek a gazdaságok.

A fajtaváltásoknál azt is el kell találni, mi lesz 30–40 év múlva a prioritás.

Eger kékszőlős vidék, Pál Sándor maga kékfrankos párti, hiszen ez bizonyított, hogy jól terem. Szerinte a klímaváltozás annyira nem érinti a vidéket, de érdemes aszálytűrő, rövidebb tenyészidejű fajtát választani. Az elnök szerint bár több helyre is lehetne még szőlőt telepíteni, a mostani terület egyelőre megfelelő, a korszerűsítéssel egységnyi területen nagyobb lesz a tőkeszám, nem lesz tőkehiány.

fotó: Pixabay

Dr. Nyilas János, a Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint

szerkezetátalakításra a környéken 300 hektárra nyújtottak be igényt, ami jelentősnek mondható,

hiszen ez a borvidék hatezer hektáros területének öt százaléka.

A fedezet a következő három évben országosan 5000–5200 hektár ültetvény korszerűsítésére lehet elég.

A gondot dr. Nyilas János szerint a szaporítóanyag beszerzése jelenti, hiszen az elbírálás bizonytalan ideje ­miatt sokan nem mertek rendelni oltványt. Külföldről persze vásárolhatnak, de az ötödével drágább a hazainál.

Dr. Nyilas János ­kifejtette, Gyöngyös vidékén is, mint minden más borvidéken, nyolc kiemelt fajtát választottak, amely elsőbbséget élvez a többivel szemben, ebből hat fehér, kettő vörös fajta. Úgy ­látja, a korszerűsítések minőségi változásokat hoznak a borvidéken. A művelési mód is hozhat változást, az sem mindegy, hogy milyen hozammal terveznek a gazdálkodók. Ehhez másképp viszonyulnak a termelők és a borászok, egyiknek a magasabb hozam és a nagyobb árbevétel, másiknak a kisebb hozam és jó minőség az érdeke.

agrotrend.hu / heol.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.