Kertészet

Rendet kell tenni a parkokban – jöjjenek a főkertészek és az új szabályozás

Válságban van a hazai dísznövényágazat, a termelőket a dömpingáron érkező import mellett a 27 százalékos áfa és a magas adóteher nyomán kialakult szürkegazdaság is fojtogatja. A szakma a városokban kiültethető fák és egynyári növények termesztésében látja a kitörés lehetőségét. Ehhez azonban számos jogszabály módosításán keresztül el kell érni, hogy az önkormányzatok hosszú távú zöldfelület-gazdálkodási tervvel rendelkezzenek, az abban foglaltak betartását pedig a települési főépítész mintájára kinevezett főkertészek felügyeljék.

Nincs túl jó helyzetben a hazai dísznövénytermesztés, az elmúlt évben a termőterület és az árbevétel is csökkent, ráadásul az importnyomás egyre nagyobb súllyal nehezedik az ágazat szereplőire.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint az elmúlt évben 1272 hektáron foglalkoztak különböző dísznövények termesztésével a vállalkozók, ez az előző évhez képest közel hatvanhektáros csökkenést jelent. A terület 93 százalékán egyébként faiskolák működtek tavaly, 4 százalékán vágott virág, míg 3 százalékán cserepes és hagymás termesztés folyt az országban. Az AKI adatai szerint az ágazat árbevétele mintegy 300 millió forinttal, 8,8 milliárd forintra esett vissza az elmúlt évben.

Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szövetségének elnöke szerint több sebből vérzik az ágazat, így a visszaesés mögött is számos probléma áll – írja a Magyar Idők. A termelést elsősorban a magas adóteher hátráltatja.  

A 27 százalékos forgalmi adó gyakorlatilag megfojtja a díszkertészetet, az irreálisan magas adóteher miatt a szürkegazdaság is egyre nagyobb teret nyer. Azok a cégek, amelyek megpróbálnak tisztességes eszközökkel versenyben maradni, szinte két héten belül megbuknak

– hívta fel a figyelmet. Emiatt a beruházási kedv is nagyon alacsony, holott nagy szükség lenne a fejlesztésre az ágazatban.

Az innovatív megoldásokhoz jelentős mennyiségű tőkére lenne szükség, a díszkertészek azonban méretük miatt az uniós pénzekért folyó versenyben is hátrányos helyzetből indulnak. Megfelelő irányú beruházások hiányában azonban a termelés hatékonysága is romlik, az árut egyre magasabb önköltség mellett tudják előállítani a cégek.

Holott a magyar piacon az ár diktál, a vásárlók zöme az olcsóbb termékeket keresi. Azzal pedig, hogy az elmúlt időszakban egyre több üzletlánc- és diszkontbolthálózat kínálatában jelentek meg a szobanövények és a vágott virágok mellett az egyéb dísznövények is, még nagyobb versenyhátrányba kerültek a hazai vállalkozások.

Bár a különböző üzletláncokban kapható termékek minősége sokszor nem megfelelő, az árak miatt nem tudjuk felvenni a versenyt az importból származó kínálattal

– jegyezte meg a szakember.

fotó:123rf

Az egyetlen kitörési pontot jelenleg a gazdaságosan működtethető faiskolák és az egynyári növénytermesztés jelentheti. Ehhez azonban Orlóci László szerint arra van szükség, hogy a jelenlegi kaotikus rendszer helyett az ágazatnak kedvező szabályokhoz kössék a települések zöldfelület-gazdálkodását.

A szövetség folyamatosan egyeztet ennek megvalósításáról a döntéshozókkal, a Miniszterelnökséghez máig több javaslatot juttattak el. Ezek egyike kötelezővé tenné az önkormányzatoknak, hogy hosszabb távú stratégiát dolgozzanak ki a területen, pontosan jelezve, hogy mikor, hol és milyen növényekre lesz szükségük. A szövetség minden évben összeállít egy ajánlást azokról a fajokról, amelyek alkalmasak a kiültetésre, és közegészségügyi problémát sem okoznak.

Ehhez igazodva szabályoznák, hogy mit és hova ültethetnek az önkormányzatok. A rendeletek betartását pedig – a települési főépítész mintájára létrehozott – főkertészek ellenőriznék a jövőben.

Ha sikerül az ágazat érdekeihez igazítani a jogszabályokat, új lendületet kaphat a termelés

– mondta. Igazi áttörést azonban egy önálló kertészeti törvény megalkotása hozhatna az elnök szerint.

agrotrend.hu / magyaridok.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook