2020.10.22., csütörtök , El?d

Kertészet

2020. október 15. csütörtök • 07:00

Robbanásponton a gyümölcsszektor

Ha csak az almaárakat nézi az ember, már laikusként is érzékeli, hogy valami nagyon nem stimmel a gyümölcs-fronton. Lehet itt az ég felé mutogatni, de úgy dolgozni, mint eddig, már nem. Cikkünk segélykiáltás, amely egyaránt elhangozhat a fogyasztó és a gyümölcskertész szájából.

Kezdjük mindjárt egy javaslattal! Ezeken az árakon már a gyümölcsöknél is előkerül az ajándékozási funkció. Tessék ünnepi kiszereléseket csomagolni, mert sokan már csak úgy juthatnak gyümölcshöz, ha valakitől kapnak karira. Ezt persze eltúlozva, fanyar szájízzel mondja az ember, és egyből eszébe jut, hogy közben a büdös kölkök meg nem eszik az iskolagyümölcsöt. (Remélem, legalább pénteken valaki hazaviszi a maradékot a kosarakból!)

Szóval vízválasztóhoz ért a szektor. A kettészakadás eddig is látványos volt, de úgy látjuk – ahogy annyi mást az életünkben – ez az év katalizálja ezt a folyamatot is. Az alábbi görbékben érdemes kissé elmerülni. Az, hogy most a felvásárlási és fogyasztói árindexek egyaránt szárnyalnak, érthető. Főleg azon fontos tény ismeretében, hogy a termés Európa szerte visszaesett, tehát nincs honnan pótolni a kieső és kimenő hazait. A felvásárlási ár jóval erősebben ingadozik, ami nincs rendben; szervezetlenségre, árérdek-érvényesítő képességbeli különbségekre utal. Az pedig, hogy az alma drágább, mint a banán, a fogyasztói kampány ellenére is visszaesést jelez előre az almakeresletben. (A hosszú távú szerződésekkel, igen koncentráltan működő banán esetén a kis haszon, nagy forgalom elve alapján zajlik a kereskedés. Ez a déligyümölcs évente két szezonban is érik, így folyamatos az ellátás. A banán az élelmiszer kereskedelemben szintén stratégiai cikknek számít, sosem hiányozhat a kínálatból.)

 

Forrás: KSH

Szokásunkhoz híven elmentünk a falig, de akkor most merre tovább? Meg fogja bárki kívülről oldani a szektor problémáit? A támogatások megoldják? Mindenki képes rá egyedül? Nem, nem, és nem. Az idei termés - úgy érzem - vízválasztó a gyümölcskertészetekben. Akiknek modern ültetvényük van és érdemi termést tudtak betakarítani, tárolni, azok optimisták, hiszen az áremelkedések igazolták beruházásaik okszerűségét. Akinek viszont elment a termése az időjárási anomáliák (idén jellemzően a tavaszi fagyok és esős periódusok) nyomán, azok újabb mínuszos évet könyvelhetnek el, immár sorozatban. És persze vannak, akik a két csoport közötti mezsgyén, félúton billegnek. Csodálom az ő és bankjaik nyugalmát is.

Tény az, hogy gyümölcstermelésünk több évtizedes, tartós csökkenésben van. Ebben nyilván az alma játssza a legfontosabb szerepet, ami több mint kétharmadát adja a termésnek. A potenciál romló kihasználása nem lehet cél. Az alma arányának csökkentése viszont egyértelműen.

Forrás: KSH

A gyümölcsök az időjárási anomáliák és még tavasszal a szállítási nehézségek miatt drágultak meg. Úgy véljük tartósan. El kell búcsúznunk az olcsó gyümölcsöktől. Ez felértékeli a saját termést, másrészt viszont szükséges ahhoz, hogy a szektor leépülését megelőzzük. Más oldalról, végre helyükre kerültek a gyümölcsárak. A táplálkozásban elfoglalt helyüknek ez nem tesz jót, de az ellátás fenntarthatóságának égető szüksége volt már rá.

Megmérettetésre kerül az életképesség. A mérleg egyik serpenyőjében az elmúlt évek javuló fizetőképessége, ezzel párhuzamosan minőséggel, kiszereléssel, innovációkkal kapcsolatos növekvő igények, az ennek nyomán emelkedő trendben lévő árak, és az igen komoly támogatások vannak, másik oldalon a munkaerőgondok, időjárási kitettség, magas beruházási igény és az alacsony együttműködés készség. Ebből a leegyszerűsített képletből lesznek kiesők, de egyértelmű nyertesek is. A mérleg nyelvét sok esetben a bankok fogják játszani. Ha valakinek van egy üzleti terve, jövőképe, az elsőször ugyanis nálunk mérettetik meg.

Nehéz statisztikai kapaszkodókat találni. Hiszünk a szakembereknek, hiszen egy hozzáértő többet ér minden táblázatnál, de az igazság az, hogy nem tudjuk pontosan például mennyi alma és körte termett. Fele, harmada a szokásosnak? Nem mindegy. Ahogy az sem mennyi van a tárolókban, mekkora készletek várnak a még jobb árakra. A termelők panaszai aduk a kereskedő kezében, csörgő forintok a zsebükben. A fogyasztó ugyanis megkapja a pszichikai felkészítést az árak emelkedéséhez, és a jóslat persze be is teljesedik. De éppen a gyümölcspiac a legjobb példa arra, mekkora különbségek vannak a felvásárlási és a fogyasztói árak között.

A jövő útjait nem is rég fürkésztük ezeken az oldalakon. Meggyőződésünk, és a nálunknál fejlettebb piacokon zajló fejlesztések egyik egyértelmű iránya a fedett termelés általánossá válása a mezőgazdaságban. Nem csak az intenzív állattartás, hanem minden állat és minden növény előtt ez a jövő útja. Miért? Az ok-rendszer összetett, de könnyen megérthető: (i) Termésbiztonság. Az időjárás egyre szélsőségesebbé válása lyukat ütött a fenntarthatóságon. Egyre kiszámíthatatlanabbá teszi a termést, ami nem csak kárenyhítő, hanem technológiai eszközök, módszerek terén is beavatkozást igényel. A legjobb példa éppen a gyümölcstermelés. (ii) A piaci igények mennyiségben és minőségben egyaránt tartósan fognak emelkedni a mezőgazdasági termékek iránt hosszú távon is. Ezeket a csökkenő globális termőterületek a technológiai és genetikai fejlesztések ellenére sem fogják tudni kielégíteni. A fedett, üvegházakban folyó termelés léptékugrást hoz majd a hozamokban a gabonaféléktől kezdve az ipari növényekig, a zöldségeken, gyümölcsökön át a fűszernövényekig. (iii) A higiéniai elvárások szintén olyan szinten szigorodnak, ami növeli a zárt rendszerek iránti igényt. (iv) A felkészült munkaerő egyre korlátosabb termelőeszköz. A precíziós, robotizált termelés szinte kizárja az emberi hibázás lehetőségét. (v) A fogyasztói elvárások - a fenntarthatóság, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság, a nyomonkövethetőség irányából - szintén ezt az utat kövezik ki. (vi) A termelést szabályozó jogszabályok, fogyasztóvédelmi előírások, támogatási feltételrendszerek szigorodása is erre tolják a szekeret.

A jövő útja az ellenőrzött termelési feltételek között történő élelmiszer tömegtermelés. A jelenlegi fejlesztési irányok, amelyek a precízió és digitalizáció jelszavai mentén folynak, jó irányba mutatnak. A termőterület, a termőképesség és időjárásnak való kitettség miatt lehetőségiek azonban korlátokba ütköznek.

Mit vigyen haza az olvasó?

  1. Az olcsó gyümölcsök ideje lejárt. A mostani gyümölcsárak tartósan életünk részévé válnak. Ez fontos szalmaszál a gyümölcstermelők számára, sőt sokuknak a kezdő lökés ahhoz, hogy a technológiai megújulást felgyorsítsák.
  2. Az elmúlt évtizedek tanulsága, hogy a gyümölcskertészek rendkívüli módon maguknak valók. Mindent maguk, a kerítésen belül akarnak megoldani. Ennek látványos következményei vannak a fenti grafikonokon. Ebből minden gazdálkodónak tanulnia kell.
  3. Most több szempontból (kedvező finanszírozási lehetőségek, felfelé mutató piaci kilátások, kormányzati beavatkozások, támogatások, pályázatok) kedvező a környezet a beruházásokra. A gazdálkodók jól ismert óvatosságára most is szükség van, de a lehetőségekkel élni kell. Ha a fenti gondolatmenet mentén Ön is végiggondolja a beruházásainak ütemezését, győztesen kerülhet ki a gazdasági válságból.
  4. Az idők szava a fedett termő-, illetve termelőfelületek felé mutat. Idő kérdése, és el fog terjedni szinte minden mezőgazdasági szektorban, így a gyümölcsösökben is. A kérdés, hogy menjünk a jelenleg divatos trend szerint, vagy lépjünk át rajta és álljunk az élre. Akinek tőkeereje és banki partnere engedi, annak ez utóbbit javasoljuk.

 

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ

 

 

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.