Kertészet

Sok ültetvény elfagyott, de a tolnai alma jó lesz

Almából közepes termés várható Tolna megyében, ami az idén jónak számít, hiszen az ország nagy részén elvitte a tavaszi fagy a leendő gyümölcsöt. A megyében 220 hektáron termelnek almát, zömében Lengyel, Kisvejke, Györköny, Dunaföldvár, Bátaszék és Szekszárd határában. Az almaültetvények nagyon igényesek, évente 15-20 alkalommal kell permetezni, tavasszal a levéltetű, majd a moly, a varasodás és a lisztharmat ellen.

A statisztikai hivatal adatai szerint tavaly rekordtermés volt almából, az országban közel 800 ezer tonna termett. Idén viszont országosan gyenge termésre számítanak, hiszen az ország több almatermő vidékén szinte teljesen elfagytak az ültetvények. Tolnában és a szomszédos megyében, belső Somogyban is erről számoltak be a termelők.

Tolna megyében szerencsésebbek voltak a gazdálkodók, a kisvejkei Fazekas Márton elmondta, a család 3 hektáron gazdálkodik almával, másfél-két hét múlva kezdik szedni a Gálát, amely a korai fajták közé való. A termés minősége jó, a mennyisége már kívánni valót hagy, de ennek nem a fagy az oka, hanem a múlt évi száraz, aszályos időjárás, amelyben a termőrügyek nem úgy alakultak ki, ahogy az elvárható lett volna. Ennek függvényében tehát ezen a környéken kevesebb lesz az alma a vártnál. A Fazekas családnak több fajtája is van, így gyakorlatilag október végéig szedik és értékesítik. Ez utóbbit a kisvejkei termelési és értékesítési szövetkezeten belül oldják meg, a nagykereskedők veszik meg a gyümölcsöt. Árról még nem nagyon beszélnek, mondta Fazekas Márton. Kérdés az is, hogy az uniós piac legnagyobb almatermelője, a lengyel gazdák, mennyi gyümölcsöt szállítanak majd hazánkba.

A bátaszéki határban Nagy Istvánnak van nagyobb almása, ő azt mondta, jó a termés, mind mennyiségben, mind minőségben. Nagy szerencse ez egy ilyen évben – mondta Nagy István. – Tavaly hektáronként 650 mázsa alma termett, idén 500 mázsával kalkulálunk mi itt Bátaszéken. A léüzemek szeptember elsejével indulnak, ezen a héten, vagy legkésőbb 20-a után már biztosan kötik a szerződéseket. Bár árról még nem nagyon beszélnek, mi úgy kalkulálunk, hogy 80-130 forintos kilónkénti árat (nagybani felvásárlásnál) megkapjuk. Mi az almáink zömét helyben adjuk el és csak a hullottat, kisebb méretűt viszik el a léfeldolgozóba.

Fotó: 123RF

Az almaültetvények nagyon igényesek, évente 15-20 alkalommal kell permetezni, tavasszal a levéltetű, majd a moly, a varasodás és a lisztharmat ellen.

Drága növény az almafa. Csak a növényvédőszer ára évente hektáronként 400 ezer forint, ehhez társul még a kijuttatás költsége traktorral, gázolajjal, a tavaszi metszés, a gépi munkák, a talaj tisztán tartása, a tápozás, az öntözés, majd ősszel a szedés, szállítás és a gyümölcs tárolása. Összességében több mint egymillió forintot költ a gazda egy hektár almásra, úgy, hogy a saját munkáját nem számítja. A termelők szerint nem könnyű tárolni, megfelelő pince kell hozzá, ahol nemcsak a hőmérsékletre (plusz 8 fok az ideális), de a megfelelő páratartalomra is ügyelni kell.

Az uniós országokban is sok alma terem egy jó évben, de ott a kisebb-nagyobb feldolgozók jól felszereltek. Hűtőtárolókkal, almalékészítő berendezésekkel ellátnak egy-egy termelői körzetet, a termést a szokásos áron értékesítik akkor is, ha az átlagnál több termett. Franciaországban például az almabornak van keletje, ott erre alapították a termelést. Nálunk, ha valaki almabort készítene, akkor pálinkaként adózna utána, az pedig akkora költség, mely eleve veszteségessé tenné a vállalkozást. Hiányzik tehát a feldolgozói háttér, és a törvények is, melyek segíthetnék a termelőket.

agrotrend.hu / teol.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés