Szabályozási kérdések állnak a fagyvédelmi módszerek terjedésének útjába

A tavaszi fagyok 2011 óta szinte minden évben megismétlődnek, ami arra hívja fel a döntéshozók figyelmét, hogy a fagyvédelem kérdésében paradigmaváltásra van szükség – állapítja meg keddi, legfrissebb összegzésében a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB), valamint az Alma Terméktanács (ÉKASZ).

A fagykárok enyhítése érdekében

hathatósan segíteni kell az aktív és passzív fagyvédelmi technológiák terjedését, mert több olyan szabályozási kérdés van, mely jelenleg gátja a fagyvédelmi módszerek terjedésének

– teszik hozzá a szakmai szervezetek.

A terméscsökkenést okozó jelenségek idén március-áprilisban fajtól, azon belül fajtától, továbbá ültetvénytől (például azok kondíciójától és az alkalmazott technológiától függően), valamint termőtájtól és még azon belül is településtől függően is nagyon eltérő intenzitással jelentkeznek, illetve fognak jelentkezni a következő hetekben.

Virágzó cseresznyefa egy gyümölcsösben, a Zala megyei Nagyrécsénél, ahol füstöléssel védekeznek a fagy ellen – fotó:MTI

A jelenlegi állapot szerint megállapítást nem lehet tenni arról, hogy a negatív időjárási körülmények milyen hatással lesznek a termésre. A várható termésről pontosabb képet leghamarabb 2-3 hét múlva (a gyümölcshullás lezajlása után) lehet alkotni.

Bizonyosan vannak olyan termesztőkörzetek, ahol lesz érdemi terméskárosodás, de az országos termésre kifejtett hatás jelenleg nem becsülhető.

Az északi és észak-keleti régióban kialakuló március 27-i és az április 12-i fagyok már érzékeny állapotban érintették a csonthéjasokat (virágzás előtti állapot, illetve virágzás), de még nem okozhattak érdemi problémát az almánál. Az április 18-i hajnali fagyok a legérzékenyebb (kisgyümölcs) stádiumban érték a csonthéjasokat, és közel hasonlóan érzékeny stádiumban (teljes virágzásban) az almát. Az április 21-i – főleg Dunántúli – fagyok elsősorban a csonthéjasok és a körte, másodsorban az alma terméseredményeit ronthatják.

A gyümölcsfajok vegetációja és ezzel együtt virágzása idén szokatlanul korán, mintegy 10-14 nappal az átlagosnak tekinthető időszak előtt indult. Az elmúlt évi közepes termésből eredő kisebb leterheltség és a tavalyi kedvező időjárás miatt az idei virágzás erőssége a legtöbb termőhelyen, illetve gyümölcsfajnál jó volt, egyes esetekben kifejezetten erős is, ami kedvező alapot szolgáltat egy jó idei terméshez – tartalmazza az összegzés.

agrotrend.hu / MTI