Az agronómus által felajánlott kert sokáig a helyi mezőgazdasági szakmunkásképző iskola tulajdonában volt, amit tankertként használtak a diákok, tovább folytatva azt a sajátságos hagyományőrzést, amelyet még Radványi György kezdett el. Azóta az ültetvény ismét a város tulajdonába került, és a tervek szerint hamarosan génbankot alakítanak ki belőle - írja a beol.hu.
fotó: beol.hu
– Nem titkolt célunk, hogy életben tartsuk ezt a rendkívüli értéket, melyet Radványi György hagyott a városra. Hiszen olyan szőlőfajtáink vannak itt, melyek az országban csak nálunk találhatók – ismertette Szelezsán György polgármester.
Jelenleg százharminc szőlőfajta található a tangazdaságban, mindegyikből négy tőkét ültettek el a közel ezerhatszáz négyzetméteres telken.
– A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének van az ország legnagyobb génbankja, ám a kutatásaink során kiderült, hogy a nálunk található fajták közül öt itt sincs nyilvántartva – hangsúlyozta Papp László.
A tankert megbízott vezetője egyúttal azt is elárulta, hogy a tankert szőlőfajtái az 1700-as évektől kezdve jelen voltak Eleken, hiszen a település sokáig hegyközség volt, és komoly szőlészet folyt ezen a területen.
Ezek felkutatásakor Radványi György a nemesítőkkel együtt jelentős kutatómunkát végzett, és bár foglalkoztak kukoricanemesítéssel is, az agronómus szívügye mégis a szőlészet maradt. Nem csoda hát, hogy a szőlőültetvény birtokosa előszeretettel kísérletezett különböző fajokkal, talán ez az oka annak, hogy negyven tőkének még mindig nem tudták beazonosítani a fajtáját.
– Most éppen ezek után kutatunk a szakkönyvekben, illetve borászoktól is kértünk segítséget a fajtaazonosításhoz. Többek között Málik Zoltán, az elismert badacsonyi borász – aki a bakator ősi magyar fajtával kísérletezik – május környékén látogat el hozzánk. Tőle is kérünk majd tanácsot, segítséget az előttünk álló munkához. Hiszen hatalmas érték van a birtokunkban, amit meg kell menteni – osztotta meg Papp László.
De persze a munka addig sem áll meg, két, a kertészettel és szőlészettel foglalkozó fiatal folyamatosan ápolja, gondozza a tőkéket. – Napról napra egyre szebb állapotban vannak a növények, de majd jobb időben, mikor kezdenek virágozni és levelezni, akkor láthatjuk meg az eddigi munka eredményét – fogalmazott a tankert vezetője.
Az elismert agronómus hagyatéka
Radványi György diplomáját a budapesti Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán szerezte. Majd nem sokkal később a gazdasági szaktanári oklevelét is átvehette Budapesten. A tanítás mellett kukoricanemesítéssel, illetve helyi gyógynövények meghatározásával, leírásával is foglalkozott.
Legjobban mégis az 1986-ban alapított eleki kertbarát szakkörben érezte magát, ahol bőven tudta kamatoztatni szakértelmét.
Többek között neki köszönheti a város, hogy egy-két házhelynyi területen sikerült elültetni az egykor Eleken is honos 51 szőlőfajtát, amit más fajtákkal is kiegészített – olvasható az agronómus önéletrajzában.
agrotrend.hu / beol.hu
.jpg "A talajmeszezés fontossága a szántóföldi kultúrákban")