Tovább terjedt a szőlő aranyszínű sárgaság betegség

A Zalai, a Badacsonyi, a Móri, a Balatonboglári és a Soproni borvidék után 2017-ben

• a Neszmélyi,
• az Etyek-Budai
• és a Pécsi borvidéken

is azonosította a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegséget a Nébih referencia-laboratóriuma.

A Dunától keletre eddig szőlőből még nem, de vadon élő gazdanövényéből már kimutatták a kórokozót:

• az Egri,
• a Mátrai
• és a Bükki borvidéken,

így ott is indokolt a fokozott óvatosság.

Flavescence dorée – fotó: wikimedia

A Nébih szakmai irányításával 2017-ben országszerte intenzívebbé vált az FD fertőzés és fő terjesztője, az amerikai szőlőkabóca felderítése. A szőlőtőkék terméshozamát 20-50%-kal is csökkenteni képes karantén betegség előfordulásának felmérésében a megyei kormányhivatalok szakemberei mellett külső szakértők is részt vettek – írja honlapján a hivatal.

Az intenzív felderítés eredményeként a Neszmélyi borvidéken, Szomód község egyik Chardonnay fajtájú szőlőültetvényben idén azonosította a Nébih laboratóriuma a kórokozót, melyet az előző években a térségben csak egyik vadon élő gazdanövényéből, az erdei iszalagból mutattak ki. Az Etyek-Budai borvidéken Etyeken és a Pécsi borvidékhez tartozó Keszü határában egyaránt zártkerti szőlőben vett mintákból diagnosztizálta a hatóság az FD-fertőzést. A Balatonboglári borvidéken 2015-ben Karádon, idén pedig a borvidék központjában, Balatonbogláron is megtalálták a betegséget egy Chardonnay és egy Pinot noir ültetvényben.

Az illetékes megyei kormányhivatalok megkezdték a betegség felszámolását célzó intézkedéseket: a növény-egészségügyi zárlat elrendelését a fertőzöttként azonosított tőkéktől számított 1 km-re és az összesen 4 km sugarú, fertőzés miatt körülhatárolt terület meghatározását.

Kötelező védekezésre azért van szükség a fenti körzet minden szőlőterületén, mert a betegség ellen nem áll rendelkezésre növényvédő szeres eljárás, csak az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen.

A Szekszárdi és a Tolnai borvidéken még csak iszalag minták bizonyultak FD-fertőzöttnek 2017-ben, így ott a következő évi, 1 km-es intenzív felderítési területek meghatározása zajlik.

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenléte a laboratóriumi vizsgálatok alapján a Badacsonyi és a Zalai borvidéket kivéve egyelőre még elszórtan, kis területekre terjed ki hazánkban. Ennek fő oka, hogy a betegségséget terjesztő amerikai szőlőkabóca népessége általában alacsony az egész Dunántúlon.

A Dunától keletre szőlőből eddig még nem mutatták ki a kórokozót. Vadon élő gazdanövényből azonban már igen, 2017-ben az Egri, a Mátrai és a Bükki borvidékről származó mintákból. Ebben a régióban a szőlőültetvények FD fertőzését követően – a kabócák lényegesen nagyobb népessége miatt – járványszerűvé válhat a betegség terjedése.

Az elhanyagolt szőlőültetvények potenciális fertőzési forrást jelenthetnek, ezért a Nébih számít a szőlő- és bortermelők tudatos és aktív közreműködésére a tünetek megjelenésének folyamatos figyelésében, a kabócák elleni növényvédő szeres védekezésben és az elhanyagolt ültetvények felszámolásában.

A növényvédő-szeres védekezésekhez a gazdák a 9/2016. (II. 15.) FM rendelet szerint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek, ami a 2017-es módosítás alapján a növényvédő szer vételárának 75%-a, legfeljebb 12 000 Ft/ha lehet.

A megyei kormányhivatalok a Nemzeti Készenléti Terv alapján dolgozzák ki az adott fertőzési eset kezelésére a Cselekvési Tervet. A hatóságilag elrendelt megsemmisítés esetén a termelő kártalanításra jogosult.

agrotrend.hu / NÉBIH