FÓKUSZBAN

Kevesebb a feketéző a mezőgazdaságban

Kevesebb a feketéző a mezőgazdaságban

Jelentősen csökkent az illegálisan foglalkoztatottak száma.

Íme az elismert növényfajták listája

Íme az elismert növényfajták listája

59 növényfajtát ismertek el Mezőhegyesen.

Először Magyarországon a szakmák Európa-bajnoksága

Először Magyarországon a szakmák Európa-bajnoksága

A EuroSkills Budapest 2018 versenyen Európa legfelkészültebb ...

Kertészet

2018. május 18., péntek • 14:26

Tudta? 5 hektár levendula 50 hektár kukoricásnak felel meg

A gyógynövény magasabb értékű kultúra, viszont nagyon sok munka van vele, és sokat kell befektetni, ugyanakkor 500 ezer – 1,5 millió forint lehet hektáronként az árbevétel.

Reneszánszát éli nagyanyáink kedvelt kerti és „háztartási” növénye, a levendula. A sokoldalú növényt egyre többféle módon és feldolgozási területen hasznosítják, s bár Magyarország még elmarad a világ trendjétől, hazánkban is egyre többen látnak benne fantáziát.

Bizonyára sokunk gyerekkorából ismerős emlék, amikor a nagymama szekrényét kinyitva, komódfiókját kihúzva megcsap az a jellegzetesen finom illat, melyet a ruhák közé rejtett levendula csomagocskát okoznak. De ott volt a kertben is pompás lila virágjaival, vagy éppen a szobát díszítette, illatosította.


A levendula újra divatba jött - fotó: Tamási Levendula

A viszonylag igénytelen növény nagyszerű látványt nyújt, de egyre több alkalmazási lehetőségét fedezik fel újra. Az egykor az illatos víz alapjául szolgáló növénnyel ma találkozhatunk aromaterápiás kellékként, szappan formájában, de készül belőle szörp vagy ízesített méz is, gyógyító hatása pedig régóta ismert, az orvosi célú kutatások egyre nagyobb figyelmet kapnak. Nem véletlen tehát, hogy

2018-ban a levendula lett az Év Gyógynövénye hazánkban.

A valódi levendula több ezer éve ismert és alkalmazott gyógynövény, már az ókorban is használták gyógyászati célból sebek fertőtlenítésére, a 15. századtól dísz- és aromanövényként Magyarországon is ültetik – olvasható a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) honlapján.

Európában napjainkban elsősorban nyugtató, szorongásoldó hatása miatt a valódi vagy más néven keskenylevelű levendulát (Lavandula angustifolia) alkalmazzák a gyógyászatban, de a hagyományos népi gyógyászatban egyéb fajokat is alkalmaznak. A Pannonhalmi Főapátság kertjében a 17. század óta terem a növény. A levendula hazai ipari célú termesztését Franciaországból származó tövek telepítésével 1920-ban Bittera Gyula indította el a Tihanyi-félszigeten.

Napjainkban a gyógyászatban a levendula liláskék színű virágát vagy illóolaját alkalmazzák.

A hatás szempontjából a legfontosabbnak a növény illóolaját tartják, a levendulavirágzat kb. 1-3 százalék illóolajat tartalmaz.

Az elalvást segítő, valamint molyriasztóként is felhasznált levendulapárnák Európa-szerte népszerűek, de vizsgálatok folynak a levendulavirág ígéretes antibakteriális, antioxidáns, sebgyógyító, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatásaival kapcsolatban is. A levendulaolajat az aromaterápiában is használják, valamint az illatszeripar fontos alapanyaga – mutat rá az MGYT gyógynövény szakosztálya.

Egy mediterrán növény sikertörténete

A levendula őshazája a Földközi-tenger vidéke, s ma több száz féle levendula létezik, a fő fajtairányvonalakon belül is sokféle nemesítési irány és speciális fajta található, köztük egy magyar fajta, a „Budakalászi nyolcvanas” is, amelyet francia levendulából nemesítettek. Hazánkban jellemzően a francia – vagy valódi - levendula található meg, de jelen van az angol és a hibrid is.

A levendula a meszes, laza, kevésbé kötött talajokat kedveli igazán, és meghatározó a napsütött órák száma.

A kifejezetten szárazságkedvelő növény számára fontos a déli fekvés, hazánkban az ország délebbi része az igazán kedvező számára.

Bár a levendula alapvetően nem túl igényes növény, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene gondozni, hiszen kerti díszként is érdemes visszametszeni, fiatalítani - fotó: Pixabay

A gazdasági növény

- A levendulára nálunk még nem szokás gazdasági növényként tekinteni, pedig ha profitot szeretnénk belőle, akkor úgy is kellene kezelni – mondja Gulyás Imre, a Herbseed Kft. tulajdonosa, aki kiemeli, hogy ha valaki ezzel a növénnyel kíván foglalkozni, tudnia kell, hogy sok feladat van vele és költségigényes.

A gyógynövény magasabb értékű kultúra, egy 5 hektáros levendula például 50 hektár kukoricásnak feleltethető meg, viszont nagyon sok munka van vele, és sokat kell befektetni, ugyanakkor 500 ezer – 1,5 millió forint lehet hektáronként az árbevétel. A szakember problémának tartja, hogy

nem ültetvényként, hanem szántóföldi kultúraként minősítik, ami a támogatásban nagy hátrány,

amin változtatni kellene. Van ugyan gyógynövény-telepítésre támogatás, de az kevés – jelzi.

Bár magára a növényre nem kell olyan sokat költeni – 20 évig például biztosan lehet gazdaságosan termeszteni ugyanazon a területen -, de számos körülményt kell figyelembe venni. Ilyen például a gyomirtás problémája, melyre lényegében csak mechanikus megoldás van, ami gyakorlatilag a kézzel történő gyomlálást, vagy nagyobb területeken géppel történő művelést jelent. Mindkettő nagyon költséges, s az első esetben még a munkaerőhiánnyal is meg kell küzdeni.

Egy hektár esetében a gyomirtás költsége akár több százezer forint is lehet évente.

A levendulának emellett vannak rovarkártevői, kórokozói gombái és baktérium,- illetve vírusbetegségek is megtámadhatják, ezek közül sokat Magyarországon szerencsére még nem regisztrálták, de Franciaországban például már nagy gondokat okoznak az ültetvényekben.

Helyzetkép

Európában egyre többen foglalkoznak termesztésével, olyannyira, hogy a levendula-nagyhatalomnak számító Franciaországot mára letaszította trónjáról Bulgária.


Arról, hogy Magyarországon hányan foglalkoznak levendulatermesztéssel, nincsenek pontos adatok, mert nem bejelentésköteles a telepítése - fotó: Tamási Levendula

- Csak becsülni lehet, hogy itthon hányan termesztünk levendulát, szerintem a nagyobb rész 1 hektár alatti vagy a körüli. Az e fölöttieket már lehet nagyüzeminek mondani, és országosan olyan 50-60 körül lehetnek, a legnagyobb néhány pedig 8-10 hektáros.

Az egy hektár alattiaknál még nincs feltétlenül szükség gépesítésre, de négy-öt hektárnál már muszáj

– részletezi Gulyás Imre -, ráadásul az üzemszerű termesztés gazdaságossága nagyban függ attól, hogy melyik részét hasznosítják a levendulának, hiszen vannak olyan részei, amelyek értékesebbek és nagyobb profitot hoz, és vannak, amelyek kevesebbet.

A virágrész szinte bármelyik része hasznosítható. Ha olajként kívánják fölhasználni, akkor a virágzat és a virágzatot tartó szárat hasznosítják, de van, aki vetőmagot állít elő. A visszamaradt részeket is hasznosítani lehet, például ebből szoktak méhészeti füstölő pelletet csinálni. A szárított virágzattal gyakran találkozni valamilyen kézműves termék formájában, de készül levendulából szörp, sőt méz is. - Kifejezetten levendulamézet azonban nagyon nehéz és nagyon költséges előállítani, így többségében levendulás mézzel találkozni – jegyzi meg.

Az utóbbi években gyakran találkozni gombát, gyógynövényeket gyűjtőkkel, levendula azonban vadon nem létezik Magyarországon. Ilyet csak akkor találunk, ha egy-egy területen ott felejtették a régebben telepítetteket.

Hiányzanak a korszerű, tudományos igényű szakmunkák

A gyógynövényekről Bernáth Jenő szakmunkája ma is meghatározó, könyve azonban mára elavult, s a gazdálkodók csupán külföldi szakcikkekből, értekezésekből tudnak – gyakran csak pénzért – korszerű ismeretekhez jutni a termesztésről, a technológiáról. - A gyógynövénytermesztés tudása, titkai hatalmas szakmai kincset jelentenek, de Magyarországon sajnos nem divat megosztani a tapasztalatokat. Ebben nyilván a piacféltés is benne van – teszi még hozzá Gulyás Imre.

A turizmus számára is egyre fontosabb

A levendula a turizmusban is megjelent szervezőelemként, és úgy tűnik, van rá kereslet. A levendulafesztiválok egyre népszerűbbek, a két legismertebb nagy esemény a tihanyi és a pannonhalmi. Tihanyban mintegy 100 éve található levendula, ami már komoly márkát jelent, s ennek mintájára jött létre a dörgicsei vagy a hőgyészi. - A magyar ember, ha nem is használja olyan természetesen a levendulát olajként vagy gyógyteaként, mint a külföldi, azért szeret benne nézelődni, sétálgatni, csokrot gyűjteni – mondja Gulyás Imre, aki 5,5 hektáros levendulásán tavaly indította el a tamási levendulapikniket.

Piaci helyzetkép

A nagyobb magyar levendulások ma már brandet építenek, ilyen például Tihany, Pannonhalma, Dörgicse, akik elsősorban a magyar piacot célozzák meg, s nagyjából le is fedik, ezért sok egyhektáros gazdaság inkább külföldre szállít, szállodáknak, kisebb kozmetikai ipari cégeknek. - Összefogás kellene – emeli ki a gazdálkodó -, szükség lenne a kezdő vagy már meglévő kisebb levendulások összefogására, ezért is gondolja úgy, hogy egybegyűjti a termelőket  szövetkezeti formában.


Világszinten is van potenciál a levendulában - fotó: Tamási Levendula

- Az a baj, hogy az egy hektár alatti, de az ennél nagyobb levendulaültetvénnyel rendelkezők között is sok olyan van, aki csak eltelepítette a növényt, de nem igazán talál neki piacot. 

A világpiacra egy hektárokkal nagyon nehéz kilépni

– vázolja a hátteret. - Ha egy bázist fel lehetne építeni szövetkezeti formában, ami mögé fel lehet sorakoztatni akár 100 hektár levendulaültetvényt vagy más gyógynövény-telepítéseket, akkor van esély arra, hogy olyan helyekre is bejussanak, ahová a kistermelők egyenként nem tudnának. Érdemes lenne tehát egy alkusz szövetkezetet létrehozni, hogy jó piaci pozíciókat lehessen elérni. A franciák ezt megcsinálták erős állami segítséggel, és ez jó példa lehet. Ott a francia parfümipar felhasználta ezeket, erre épült rá a termesztés. A Magyarországon megtermelt gyógynövények jó minőségűek és kiváló az ár-érték arányuk – emeli ki.

- Megérné az erőfeszítés, hiszen a levendulával kapcsolatban sokan gondolták úgy, hogy letörhetetlen a francia piac, a bolgároknak azonban mégis sikerült, s ma többet termelnek, mint Franciaország. A francia kozmetikai cégek, de az amerikaiak is bolgár levendulát vesznek. Van tehát potenciál ebben a piacban világszinten - hangsúlyozza.

Gulyás Imre úgy véli, hogy megkezdődött a felfutás, ugyanakkor a folyamatot erősen meghatározhatja, hogy lesz-e, aki ezt felkarolja akár országos szinten, akár állami segítséggel.

Nagyon fontos lenne a hazai piac erősítése, így a magyar gazdák az ipari növények termesztésén kívül más alternatívában is gondolkozhatnának, esetleg kisebb területen nagyobb profitot realizálva.

agrotrend.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.