Új pályán a homoktövis – Amerikába tart a magyar agrárinnováció

fotó: pixabay.com

Emellett  a termesztéstechnológiát valamint az élelmiszeripari- és egészségipari innovációt is azonos fajsúllyal, horizontálisan kezelik. Müller Gábor fejlesztő mérnökkel beszélgettünk. Az ő családja honosított meg Magyarországon több német nemesített homoktövis fajtát.

Külön elismerést kapott a szakmai zsűritől a Simonyi Nyári Egyetem zárásán a Ramnovita a fenntartható innováció területen. Az egyik zsűritag elvállalta a tanulmány továbbfejlesztését Finnországba. Mennyire számít csodaszernek a homoktövis valójában? Ennyire magas a potenciája a világ- illetve a skandináv piacokon?

A homoktövis apró, narancssárga, vitaminokban gazdag bogyóval vonzó dísz- és haszoncserje. Igazi ismertséget és az elismerést csak a több évtizednyi növénynemesítés során létrejött új fajták egészségre gyakorolt hatása hozta el. Ezen szupergyümölcs termése sokoldalú élettani hatása miatt kiválóan használható fel különböző termékek formájában az egészséges táplálkozás részeként, illetve annak kiegészítésére. Magas potenciáját mi sem bizonyítja jobban, hogy napjainkra az ipar széles körben használja élelmiszerek, étrendkiegészítők, gyógyhatású készítmények, vagy akár kozmetikai termékek fontos alkotójaként a világ fejlett régióiban.  Nincs ez másként a skandináv államokban sem. Természetföldrajzi és mezőgazdasági viszonyaikat ismerve könnyű megérteni, hogy miért olyan keresett termék náluk, nem beszélve arról, hogy olyan jóléti államokról beszélünk, ahol a legmagasabb az átlagéletkor, jelentős összeget költenek egészségügyre, a prevenció pedig kulcsfogalom.

Mennyire számít Hungaricumnak a Ramnovita? Mi volt az eddigi sikerek a titka?

Azt tudni kell, hogy homoktövis előttünk is létezett már Magyarországon, sőt tudás is hozzá. A probléma csak az, hogy a tudás lexikális volt és ami fontosabb, hogy elavult külföldi technológiák – általában orosz nyelvű – fordításai voltak fellelhetők. Ami azonban elvitathatatlan érdem az az, hogy a Müller család nevéhez fűződik bizonyos német nemesített fajták Magyarországon történő hivatalos meghonosítása. A növénykultúrához tartozó termesztéstechnológia évek alatt alakult ki: „a növény igényeit igyekeztünk csak kiszolgálni.” Így együtt tanultunk és fejlődtünk a sok csapadékhoz és hűvösebb időjáráshoz szokott növényeinkkel egy mediterránra forduló klímán. Hogy Hungaricum e a Ramnovita? Az biztos, hogy exportpartnereink megjegyezték Magyarország nevét a homoktövis vonatkozásában, mivel nem ritka, hogy 6-8- szoros hektáronkénti termésátlagot produkáltunk, más nyugat európai termelőkkel szemben. A magyar innovációt prezentáltuk akkor is, amikor nemzetközi kiállításokon vettünk részt Nürnbergben, Kijevben, Vilniusban, vagy Szentpéterváron. Eddigi sikereink titka talán abban rejlik, hogy időben látjuk meg a fejlesztési lehetőségeket, gondolok itt akár agrokultúrára, élelmiszeriparra, vagy akár biotechnológiai kutatásokra.

Úgy tudom, hogy számos kutatás és fejlesztés projektben vesz részt, és annak híve , hogy a homoktövis  illetve  annak exraktumai magas potenciával bírnak az alternatív medicinában . Hogy látja a  jövőbeli fejlesztési irányokat ezen a területen?

A homoktövis gyógynövény magas potenciája egyre ismertebb az egészségipar számára. Minden ilyen, vagy hasonló szupergyümölccsel foglalkozó kutató számára vállalható Credo a Hippokratészi eskü ezen sora: „Ismereteimet állandóan gyarapítom, és azon leszek, hogy az orvosi tudományt fejlesszem”.  Habár én csak környezetmérnök vagyok, mégis számtalan kutatási irányt tudok megfogalmazni, melyek mentén komoly eredményeket lehet felmutatni az alternatív gyógyászat számára.  Fontos alapanyagát képezheti azonban a még jogilag nem létező funkcionális élelmiszerek területén, több száz biológiailag aktív alkotójával, magas vitamin tartalmával, gazdag zsírsavösszetételével. A homoktövis a kimagasló c- vitamin tartalmával szivárgott be a köztudatba, a jövő kutatásai azonban már más – az orvostudomány számára sokkal fontosabb – alkotókról szólnak.

Közös gondolkodás indult amerikai partnerekkel a továbbfejlesztés témájában. Ez mennyiben minősül agrár- mennyiben egészségügy innovációnak?

Ahogy már mondtam, a világ számos régiójában, úgy az USA több államában is ismert ezen gyógynövény termesztése, hasznosítása. Ezért is bír számunkra olyan nagy jelentőséggel az a tény, hogy a nyugati part vezető kutatási centrumai érdeklődnek projektjeink után. Minden innovátor álma az, hogy ötleteit ne a fiókja számára készítse, hanem megmérettessen a szakma előtt. A Ramnovita komplexitását mutatja az is, hogy mind a szaporítóanyag előállítást, a termesztéstechnológiát, mind pedig az élelmiszeripari- és egészségipari innovációt azonos fajsúllyal, horizontálisan kezeli. Ezért véleményünk szerint élesen szét nem választható, szinergikus egységet kell alkotnia éppen úgy, mint gyümölcsünk antioxidáns alkotói: E- és C- vitaminjai, flavonoidjai és karotinoidjai.

Milyen esélyeket, kimeneti lehetőségeket lát a Ramnovitának és Magyarországnak?

A Ramnovita nem csak cégnév, márkanév, vagy a homoktövis faiskolánk neve, hanem mára már egy tudás jelképe is. Az eredménnyel záruló kutatásokat követően a létrejövő termékekhez megfelelő alapanyagbázisra is szükség van. Az elmúlt 10 év ültetvényfejlesztő munkájának napjainkra érik be a gyümölcse – ha szabad ezt az idevágó hasonlatot használnom. Olyan termelői bázist sikerült létrehozni itt a Kárpát medencében, mely azonos éghajlaton termel azonos fajtából nagymennyiségű, kvázi  biztonságos homogén alapanyagot. Ez hatalmas potenciál azokkal szemben, akik különböző minőségű felvásárolt homoktövissel jelennek meg a piacon. Természetesen ez a siker Magyarország sikere is, mivel egy újabb agrár- és egészségipari termékkel jelenik meg az  exportpiacokon, a termesztés jelentős élő munkaerőigénye miatt pedig nő az agrárszektorban dolgozók foglalkoztatottsága.

A jelenlegi menedzselésben hol, hogyan jelenik meg az innováció?

A termesztési technológiák megismerése és alkalmazása után jelenleg a gyümölcs fagyasztástechnológiáján dolgozunk. Magyarországon elsőként állítottunk be folyékony nitrogénes sokkoló alagutat a homoktövis hűtéséhez. A korábbi -25 ºC helyett akár -160 ºC- on készülő termékünk új hozzáadott értékkel bír. Az új technológia alkalmazásával a gyümölcs fagyasztását a korábbi több napos időtartamról sikerült 7 perc alá szorítani. Ezen technológia  homoktövis ágazatban történő alkalmazása minőségi előrelépést jelent, mivel az IQF alapanyag más megítélés alá esik a világpiacon. Továbbá az a szektor, amelyet termékeinkkel kívánunk megcélozni, igényli is ezt a minőséget.

Mennyire tartja Önmagát a fenntarthatóság hívének? 

A fenntartható mezőgazdaság az emberiség jövője lehet. A gyermekeimet igyekszem úgy nevelni, hogy tudatosuljon bennük, hol a helyünk a minket körülvevő bioszférában és annak évezredes folyamataiban. 8-10 évesen már meg kell érteniük, hogy a Talaj nem csak egy fizikai váz, amin állunk, hanem az élet színtere. A homoktövis növényeink nem a talajon „vannak”, hanem abban- abból élnek. Családi vállalkozásaink 16. éve ökológiai gazdálkodásban termesztik a homoktövis gyógynövényt. A szemlélet a fontos: ne kötelezettség, hanem életforma legyen a termesztett növénykultúra számára. A Bio nem korlát, hanem minősítés. A biogazdálkodás fontos része a fenntarthatóságnak, hiszen gátat szab a vegyszereknek, kemikáliáknak, azonban ugyan ilyen fontos a termőtalajok erodálásának megakadályozása, jó minőségű vízzel történő öntözés, vagy a gondos talajkezelés. Természetesen ezekről nagyon könnyű beszélni, a mindennapi  megvalósításuk a mezőn már komolyan embert próbáló. 

Ön az exportpiacon is képviseli Magyarországot. Hol látja Magyarország erősségeit a fenntartható mezőgazdaság területén?

Sokféleképpen megközelíthetjük ezt a témát, beszélhetünk divatos trendekről, zöldenergiáról, tudástranszferről, a csökkenő EU-s agrártámogatásokról, egyedülálló vízkincseinkről. Én azonban politikáról és tradícióról beszélnék inkább. Az elkésett magyar polgárosodás, az elhúzódó feudális viszonyok és a polgári réteg hiányának eredményeképpen tett szert az egyszerű nép olyan mély és ösztönös mezőgazdasági tudásra. Nem tudta, hogy fenntartható mezőgazdaságot folytat. Nem tudta, hogy a fenntarthatóság tízparancsolatának melyik passzusával azonosul éppen boldogulása érdekében. Egyszerűen csak gazdálkodott, a környezetét megkímélve. Tehát Magyarország egyik fő erőssége a tradicionális tudás, mely eszközök segítségével lokálisan gyümölcsöző lehet.  

Hogy látja Magyarország eredményességét a nemzetközi agrárinnováció, illetve a fenntartható agrárinnováció piacon?

Szerintem Magyarország kitörési lehetősége a külföldi piacokra a fenntartható fejlődésben abban lehet, ha minél nagyobb hozzáadott értékű termékeket állítanak elő a mikro- és kisgazdaságok is, ehhez pedig célzott forrásokat kell biztosítani a kutatásfejlesztésre, innovációra. Fő mottó: Tudás+ erőforrás = exportképes új termék.

agrotrend.hu / GG