2020.03.30., hétfő , Zalán

Kertészet

2016. július 29. péntek • 07:18

Váratlan a jégverés pusztítása a szőlőkben

Országszerte a jégveréstől összesen hatezer hektár szőlő sérült, a kár az előállított bormennyiségben idén és jövőre is érezteti majd hatását. A szőlő- és bortermelők szeretnék, hogy a kárenyhítési alapon belül hangsúlyosabban jelenjenek meg érdekeik, ezért a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egységes intézkedéscsomagot dolgozott ki. Abban egyetért a kormány, az agrárkamara és a HNT, hogy a megelőzésre kell koncentrálni.

Az ország szőlőtermésének mintegy tíz százalékát verte el a júliusi jégeső, egyes területen a tőkék nyolcvan százaléka sérült meg - derült ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által végzett kárfelmérésből. Országszerte a jégveréstől összesen hatezer hektár szőlő sérült. A legnagyobb kárt Veszprém megyében okozta a jégverés. A Balatonfüred–Csopaki borvidék háromszáz hektáros területén a termés mintegy nyolcvan százalékában keletkezett kár, míg az ország legkisebb történelmi borvidékeként számon tartott Nagy-Somlón a hegyközség 50-60 százalékát verte el a jég. A Balaton-felvidéki borvidékben is komoly károk keletkeztek: a négyszáz hektáros lesencei terület hatvan százaléka, a badacsonyi szőlőnek közel negyven százaléka sérült. Figyelemre méltó az is, hogy a legnagyobb, a kunsági hegyközség mintegy húsz százaléka sérült meg. A Móri borvidéken és Tolna megyében további ezer hektárt érintettek a júliusi viharok.

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a hét elején a Kossuth rádióban elmondta: jelenleg 24 milliárd forint van a viharkárosult agrártermelők megsegítésére. Az agrárkár-enyhítési rendszerben a termelők kárenyhítési hozzájárulást fizetnek, amelynek mértéke ültetvény és szántóföldi zöldség esetén hektáronként 3-3 ezer forint, míg egyéb szántóföldi kultúra esetén hektáronként 1000 forint.

Az azonban, hogy a kivételesen szeszélyes időjárás miatt idén pontosan mekkora kár keletkezett, csak év végén derül majd ki. A szőlő- és bortermelők szeretnék, hogy az alapon belül hangsúlyosabban jelenjenek meg érdekeik, ezért a HNT egységes intézkedéscsomagot dolgozott ki.

Voltak olyan területek, ahol nem maradt levél a tőkéken - jellemezte a keletkezett kár súlyosságát Brazsil Dávid, a tanács főtitkára. A borász elmondta, a jégverés káros hatását a következő évben érezhetik a borászok, hiszen a letört rügyek miatt a mennyiségi hiány akkor jelentkezik majd. A HNT ezért el akarja érni, hogy a szőlő- és bortermelők számára az állam hosszú távú, kamatmentes forgóeszközhitelt biztosítson. A borászok többsége nem tudja más gazdaságokból pótolni a viszontagságos időjárás miatt keletkezett hiányt, őket ezért a jégverés különösen rosszul érintette. A hegyközség számukra külön, gyorsított kárenyhítést kér.

Az idei jégverés mértéke a HNT-t is váratlanul érte. Eddig a borsó nagyságú, gömbölyű jéghez szoktunk, idén azonban jégkorong méretű darabok estek, nem várt pusztítást végeztek - jellemezte a kárt Brazsil Dávid, aki a globális éghajlatváltozásban látja a riasztó jelenség feltűnését. Szerinte ez az időjárás a jövőben is fenyeget, ez is indokolja a kárenyhítési rendszer megváltozását, a korábbi, naptári évek mentén történt kifizetés ugyanis a károsult gazdák számára többé nem jelent megfelelő megoldást. Egyetért a kormány, az agrárkamara és a HNT abban, hogy a megelőzésre kell koncentrálni - mondta. A főtitkár szerint komplex, országos jégelhárító rendszernek kellene létrejönnie, amellyel a károk csökkenthetővé válnak.

agrotrend.hu / mno.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.