Veszélyben az őshonos gyümölcsfák?

A tisztázatlan tulajdonjogok miatt 2013 óta hányattatott sorsa van az állami tulajdonú NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet 650 hektáros földterületének, ahol fajtaoltalomban álló, termesztésre alkalmas gyümölcsfafajtákat őriznek. A terület földtulajdon rendezéséhez megszületett a miniszteri hozzájárulás 250 hektár kivételével, ahol az önkormányzat információik szerint ipari parkot hozna létre.

Az MKSZN szerint az érdi Elvira Major területén komoly gyümölcskutatási munka folyik, ezen az ültetvényen található 86 államilag bejelentett gyümölcsfajta, leginkább cseresznye, meggy és dió. Itt gyűjtik és gondozzák az összes Magyarországon hivatalosan bejelentett, hazai termesztésre alkalmas fafajta mintapéldányait. A kft szerint a terület eszmei értéke felbecsülhetetlen.

Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója megdöbbentőnek nevezte az önkormányzati terveket, hiszen a városnak érdeke lenne az itt megvalósuló értékteremtő gyümölcskutatói munka szavai szerint. A kisajátítani kívánt terület létjogosultságát uniós egyezmények és kormányrendeletek is védik. A kiszemelt övezet ugyanis közvetlenül a védelem alatt álló ültetvény tőszomszédságában található, amelyet egy 2010-es kormányrendelet szerint 1000 méteres hatósugarú körben, úgynevezett „izolációs" védőtávolságban kell szabadon hagyni.

Arató Zsolt, az érdi önkormányzat sajtófőnöke az MTI érdeklődésére közölte: az a mintegy 800 hektár földterület, amelyről a Gyümölcstermesztési Kutatóintézet beszél és amelyet „védeni" szeretne, a mezőgazdaság szocialista átalakításáig az utolsó négyzetméterig érdi gazdák földje volt. Hozzátette, hogy 1990 és 1993 között hiába harcoltak az érdiek a kárpótlás során, egy fillér, egy négyzetméter kárpótlást sem kaptak ezért. Mint mondta, az érdi önkormányzat 2010-ben egy határozatában kötelezte a polgármestert arra, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a terület önkormányzati tulajdonba, vagyis ismét az érdiek tulajdonába kerüljön.

A sajtófőnök szerint az érintett terület egy részén a kutatóintézet valóban a csonthéjas génállományát tartja és kezeli, de a terület saját bevallásuk szerint se több 22 hektárnál. A fennmaradó nagy területet nagyvállalkozó termelőknek adja bérbe. Arató Zsolt közölte: az Érden élők átlagéletkora 34 év, az önkormányzat valamennyi tagja az ő jövőjükért dolgozik, az itt élők felhatalmazása alapján. Ezek az emberek itt tervezik a jövőjüket, és lehetőséget szeretnének kapni arra, hogy itt találjanak munkát. Ezt a lehetőséget teremtené meg a tervezett gazdaságfejlesztő-övezet létrehozása is.

agrotrend.hu / MTI