Virágvetőmagokat vizsgált a Nébih

A Nébih rendszeresen ellenőrzi – a zöldségmagok mellett – a virág-vetőmagokat a kiskereskedelemben – írja a Nébih.

Több vetőmag esetében talált problémát a hatóság – fotó: pixabay.com

Az idei tavaszi vizsgálatsorozat alkalmával 12 kiskereskedelmi árusítóhelyen (a gazdaboltoktól a szupermarketekig) összesen 50 tételből vettek mintát a hivatal szakemberei, amiket a Nébih vetőmagvizsgáló laboratóriumában ellenőriztek.

A mintavételek túlnyomó többsége márciusban zajlott, amit – a pár szemes és üres vetőmagtasakokról szóló sajtóhírek és a közösségi médiában megjelenő lakossági panaszok miatt – májusban újabb célzott vizsgálatok követtek.

Az ellenőrzés-sorozat kiemelt fajai a százszorszép és a körömvirág voltak, amelyekből 15-15 mintát vizsgáltak a Nébih szakemberei. Emellett két rézvirág és kínai szegfű, valamint egy-egy selyemmályva, törökszegfű, petúnia, törpenapraforgó, csillagos dorottyavirág, szagos bükköny, csüngő oroszlánszáj, erdei nefelejcs, piros gyűszűvirág, lobélia és estike tétel, valamint több vegyes magtétel ellenőrzésére is sor került.

A fő vizsgálati paraméterek között, a megfelelő csírázóképességen túl, a magtömeg és a magszám ellenőrzése szerepelt. A magtömegnél azt vizsgálták a szakemberek, hogy a tasakokban lévő magvak tömege megegyezik-e a csomagoláson szereplő adattal.

A magszámnál pedig, hogy darabra annyi mag van-e a csomagban, amennyit ígértek. A magtömeg szempontjából 4 terméknél (egy-egy kínai szegfű, petúnia, lobélia és estike) kicsivel alacsonyabb volt a gramm mennyiség, mint ami a tasakon szerepelt.

Pozitív tapasztalat azonban, hogy a magszám minden esetben – még a kisebb tömegű tételeknél is – megfelelő volt. Sőt, a legtöbb esetben a magvakat ráadással adagolták.

Így tehát nagy valószínűség szerint – a csírázóképesség mértékétől függően – valóban az elvárt számú növény fejlődhetett ki a tasakok tartalmából.

A 11 kifogásolt vetőmagtétel közül 6-nak a csírázóképességével, egynek a tisztaságával voltak gondok.

További 4 esetben magtömeggel kapcsolatos problémát tapasztaltak a szakemberek, azonban mivel a magmennyiség ezekben az esetekben is megfelelő volt, nem volt szükség további intézkedésre.

A nem megfelelő csírázóképesség miatt két kis- és középvállalkozással szemben figyelmeztetést, míg két áruházlánc esetében minőségvédelmi bírságot szabott ki a hatóság, utóbbit összesen mintegy 200.000 Ft értékben.

Mit árul el a csírázóképesség?

Az ellenőrzésekre azért van szükség, mert a vetőmagok minősége, csírázóképessége nem látható. A csírázóképesség függ a növényfajtól, de a betakarítástól eltelt időtől is.

Minél hosszabb a betakarítástól eltelt idő, annál kisebb a csírázóképesség, és fajtól függően pár éven belül a növény el is veszíti azt.

Éppen ezért vásárláskor érdemes ellenőrizni, hogy a tasakon feltüntetett lejárati idő megfelelően távoli-e. A virágvetőmagok tasakján a vetőmag-minősítés évét nem kötelező feltüntetni, de ha rajta van, az irányadó lehet a minőség vonatkozásában.

Magyarországon a virág-vetőmagtermesztés elenyésző mértékű, így a polcokon hazai termésből származó mag csak elvétve található. A magyar és a külföldi kiszerelők is jellemzően holland virágmagot árusítanak.

Az ellenőrzések tapasztalata továbbá az is, hogy míg évek óta hasonló áron kínálják a magokat az üzletek, addig napjainkban egyre kevesebb vetőmagot tartalmaznak a tasakok. Vásárláskor érdemes figyelemmel lenni az ár-mennyiség vonatkozásra is.

agrotrend.hu / Nébih