FÓKUSZBAN

Nitrátérzékeny területen gazdálkodik? Minden előírásnak megfelel?

Nitrátérzékeny területen gazdálkodik? Minden előírásnak megfelel?

Magyarország termőterületének jelentős része nitrátérzékenynek ...

Az AVHGA kezessége aktív szerepet játszik az agrárfinanszírozásban

Az AVHGA kezessége aktív szerepet játszik az agrárfinanszírozásban

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ...

ROUNDUP® MEGA – évelő gyommentesítés tarlón

ROUNDUP® MEGA – évelő gyommentesítés tarlón

A tarlók gyommentesítése a jó mezőgazdasági gyakorlat fontos ...

Szántóföld

2018. augusztus 04., szombat • 10:49

A globális felmelegedés ellen a gazdák sem tudnak mit tenni

Az elmúlt 110 évben Debrecenben mért meteorológiai adatokat alapul véve vizsgálják a klímaváltozást a Debreceni Egyetem kutatói.

Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja az augusztus 3-ai könyvbemutatón.az alábbiakat nyilatkozta:

- A klímaváltozás folyamatosan drágítja az élelmiszer-előállítást, mi éppen emiatt tűztük ki célul azt, hogy segítsük a gazdálkodókat az alacsonyabb költséggel járó gazdálkodásban. Ezért hoztuk létre tavaly – az országban elsőként – a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központját karunkon, ahol az időjárási változások talaj-, víz- és élelmiszer-gazdálkodásra gyakorolt hatásait vizsgálják és rendszerezik kutatóink.

A legszárazabb és legmelegebb nyarak elé nézünk - fotó: pixabay.com

Juhász Csaba, a központ igazgatója, Gálya Bernadett, a MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének tanársegédje, valamint Huzsvai László, a Gazdaságtudományi Kar Kutatásmódszertan és Statisztika Tanszékének vezetője Debrecen 110 éves, napi megfigyeléseket tartalmazó időjárási adatsorát vizsgálta, korszerű többváltozós statisztikai módszereket alkalmazva - derül ki a Debreceni Egyetem vizsgálataiból.

- Mivel a mezőgazdaságot legnagyobb mértékben a légkör felmelegedése és az időjárási szélsőségek befolyásolják, stratégiai kérdés a 21. században a vizek tározása. A debreceni adatok alapján megállapítottuk, hogy a csapadék mennyisége statisztikailag igazolható módon nem változott 110 év alatt, eloszlása viszont igen, és egyre gyakrabban kell számolni extrém nagy napi csapadékkal – ismertette Juhász Csaba.

A debreceni kutatók rámutattak, hogy a városi területeken 1,3 Celsius-fokkal emelkedett a légkör átlaghőmérséklete a vizsgált időszakban, a szántóterületeken pedig 0,8 Celsius-fokos emelkedést mértek, mindkét érték riasztó a jövőre vonatkozóan.

A 110 év alatt 32-vel csökkent a fagyos napok száma, a legszárazabb nyarak pedig csaknem harmincévenként követik egymást (1935, 1962, 1992). Amennyiben ez a tendencia folytatódik, néhány éven belül számíthatunk az évszázad legszárazabb nyaraira.

- Bár a mezőgazdaság számára az ősz az egyik legmeghatározóbb időszak, ma már ez a legkiszámíthatatlanabb is egyben. Az adatok mutatják, hogy 32 mm-rel lett kevesebb a csapadék mennyisége az őszi hónapokban, ami 25 százalékos csökkenést jelent, ugyanakkor 13-szoros különbségeket is tapasztaltunk egyes évek között. Ehhez alkalmazkodni hatalmas kihívás – tette hozzá Huzsvai László, a Kutatásmódszertan és Statisztika Tanszék vezetője. A kutatók arra is kitértek, hogy a növények optimális vízellátását a lehullott csapadék már csak 60 százalékban tudja fedezni, és további, folyamatos csökkenés prognosztizálható.

A jelenségeket részletesen elemzik a debreceni szakemberek a Klímaváltozás hatása a szárazgazdálkodási rendszerekre című kiadványban, amihez a gazdálkodók is hozzájuthatnak a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központjában.

agrotrend.hu / Debreceni Egyetem

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.