2019.02.19., kedd , Aladár,Álmos

Szántóföld

2018. augusztus 04. szombat • 10:49

A globális felmelegedés ellen a gazdák sem tudnak mit tenni

Az elmúlt 110 évben Debrecenben mért meteorológiai adatokat alapul véve vizsgálják a klímaváltozást a Debreceni Egyetem kutatói.

Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja az augusztus 3-ai könyvbemutatón.az alábbiakat nyilatkozta:

- A klímaváltozás folyamatosan drágítja az élelmiszer-előállítást, mi éppen emiatt tűztük ki célul azt, hogy segítsük a gazdálkodókat az alacsonyabb költséggel járó gazdálkodásban. Ezért hoztuk létre tavaly – az országban elsőként – a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központját karunkon, ahol az időjárási változások talaj-, víz- és élelmiszer-gazdálkodásra gyakorolt hatásait vizsgálják és rendszerezik kutatóink.

A legszárazabb és legmelegebb nyarak elé nézünk - fotó: pixabay.com

Juhász Csaba, a központ igazgatója, Gálya Bernadett, a MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének tanársegédje, valamint Huzsvai László, a Gazdaságtudományi Kar Kutatásmódszertan és Statisztika Tanszékének vezetője Debrecen 110 éves, napi megfigyeléseket tartalmazó időjárási adatsorát vizsgálta, korszerű többváltozós statisztikai módszereket alkalmazva - derül ki a Debreceni Egyetem vizsgálataiból.

- Mivel a mezőgazdaságot legnagyobb mértékben a légkör felmelegedése és az időjárási szélsőségek befolyásolják, stratégiai kérdés a 21. században a vizek tározása. A debreceni adatok alapján megállapítottuk, hogy a csapadék mennyisége statisztikailag igazolható módon nem változott 110 év alatt, eloszlása viszont igen, és egyre gyakrabban kell számolni extrém nagy napi csapadékkal – ismertette Juhász Csaba.

A debreceni kutatók rámutattak, hogy a városi területeken 1,3 Celsius-fokkal emelkedett a légkör átlaghőmérséklete a vizsgált időszakban, a szántóterületeken pedig 0,8 Celsius-fokos emelkedést mértek, mindkét érték riasztó a jövőre vonatkozóan.

A 110 év alatt 32-vel csökkent a fagyos napok száma, a legszárazabb nyarak pedig csaknem harmincévenként követik egymást (1935, 1962, 1992). Amennyiben ez a tendencia folytatódik, néhány éven belül számíthatunk az évszázad legszárazabb nyaraira.

- Bár a mezőgazdaság számára az ősz az egyik legmeghatározóbb időszak, ma már ez a legkiszámíthatatlanabb is egyben. Az adatok mutatják, hogy 32 mm-rel lett kevesebb a csapadék mennyisége az őszi hónapokban, ami 25 százalékos csökkenést jelent, ugyanakkor 13-szoros különbségeket is tapasztaltunk egyes évek között. Ehhez alkalmazkodni hatalmas kihívás – tette hozzá Huzsvai László, a Kutatásmódszertan és Statisztika Tanszék vezetője. A kutatók arra is kitértek, hogy a növények optimális vízellátását a lehullott csapadék már csak 60 százalékban tudja fedezni, és további, folyamatos csökkenés prognosztizálható.

A jelenségeket részletesen elemzik a debreceni szakemberek a Klímaváltozás hatása a szárazgazdálkodási rendszerekre című kiadványban, amihez a gazdálkodók is hozzájuthatnak a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központjában.

agrotrend.hu / Debreceni Egyetem

Fókuszban
Kell egyáltalán a világnak a magyar áru?

Kell egyáltalán a világnak a magyar áru?

Melyek a hazai gyümölcstermesztés nagy kihívásai

Randiapp teheneknek - így még nem találtak párra az állatok

Randiapp teheneknek - így még nem találtak párra az állatok

Az Egyesült Királyságban már nem csak az embereknek van társkereső ...

Egy ismert gép új köntösben: itt az új Hardi NAVIGATOR classic

Egy ismert gép új köntösben: itt az új Hardi NAVIGATOR classic

Európa több országában, így Magyarországon is a

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.