A hagymatermesztés reformjának tervei

Makón még mindig jelentős a hagymatermesztés, bár helyi gazdasági ereje egyre csökken. A makói és a többi termelő számára hasznos programok kidolgozása is szerepel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hagyma-munkacsoport tervei között – olvasható a kamara oldalán.

Makón is csökkent a termőterület – fotó: Pixabay

Az elmúlt hét több szempontból is a hagymatermesztésről szólt. Jó hírként szolgált a termelők és a fogyasztók számára, hogy piacra került a hazai termesztésű vörös- és fokhagyma.

Ennél rosszabb hír volt, hogy éppen a hagyma „őshazájában”, Makón, a helyi piacon a NAV pénzügyőrei egy tonna ismeretlen eredetű zöldség- és gyümölcsárut foglaltak le.

A szeptember 6. és 9. között lezajlott hagyományos makói hagymafesztivál, amelynek keretében a NAK Csongrád megyei szervezete agrárfórumot, tartott, ahol a hagymatermesztés aktuális szakmai ügyeiről is kitértek.

– A makói hagymának nincs párja, mert míg igen nagyra megnő, színe, íze, szaga és ereje a legkiválóbb – utalt a fórumon egy 19. századi elődjét idézve Farkas Éva Erzsébet polgármester arra, hogy a

helyi hagyma és a termesztés is hosszú évek alatt méltán lett elismert országszerte és a világon is.

A jelenlegi helyzet viszont kissé borús. Mint kiderült, az országos termőterület csökkent, úgy a helyi földterület Makón is – 100-150 hektáron végzik ezt a tevékenységet -, és ezzel együtt a hagymatermesztés városi, térségi gazdasági életben betöltött szerepe is mérséklődött.

Ám a városvezetés a lehetőségeihez mérten igyekszik a termelőket segíteni, hogy erősíteni tudják hagymapiaci pozíciójukat:

• eltörölték a mezőőri járulékot és a termelői piaci árusításért szedett helypénzt,
• pályázatot írtak ki számukra,
• szakképzési ösztöndíjat vezettek be 
• illetve a külterületi és a dűlőutakat rendszeresen karbantartja az önkormányzat.

Farkas Éva Erzsébet hozzátette, várhatóan 2019-ben megépül az új városi termelői piac, ahol modern környezetben árusíthatják portékákat.

– Nemcsak a makóiakéval, hanem valamennyi hazai termelő problémáival foglalkozik a NAK hagyma-munkacsoportja is

– jegyezte meg Mártonffy Béla, a NAK országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke.

Úgy vélte, alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a vörös- és a fokhagyma is frisspiaci termék lett, hiszen itt azok az európai termelők vannak versenyelőnyben – azokkal kötnek a kereskedelmi láncok féléves helyett 1-2 hetes szerződéseket -, amelyeknek jobb a termőképességük, a hozamuk és a tárolókapacitásuk.

Mártonffy Béla hozzátette, a munkacsoport tervei között szerepel olyan, a vörös- és a fokhagymára egyaránt vonatkozó

szakmai és marketingprogram kidolgozása, amely a hozamnövelésre, a nemesítésre, a tárolókapacitás növelésére és a prémiumminőségű termékfogyasztókhoz való eljuttatására fókuszál.

– Emellett a további elképzelések között szerepelnek:

• fajtakísérletek elvégzése,
• fajta ajánlat bevezetése,
• termesztéstechnológiai,
• tárolási,
• tárolástechnológiai javaslatok tétele.

Ezekkel együtt pedig részletes ajánlatot is tesz a termelők számára, hogy a hosszú évek óta tervezett integrációt miként lehet megvalósítani – jegyezte meg az osztályelnök.

agrotrend.hu / NAK