Gazdálkodás

Szántóföld

A hét témája: A zöldítés miatt gondban a hazai szójatermesztők

A zöldítés miatt megtörhet az elmúlt években felfelé ívelő szójatermesztés íve hazánkban.

Nagy bizonytalanság alakult ki a korábbi években – elsősorban az európai uniós többlettámogatás miatt – slágerré vált szójababbal kapcsolatban a termelők körében. A világpiacon áresés fenyeget, a helyzetet pedig itthon tovább bonyolítja az európai uniós támogatások jogszabályi változása is.

Igencsak megbolygatta a terménypiacokat az a kínai bejelentés, miszerint

a jövőben extra vámot vetnek ki a beérkező szójaszállítmányokra. A távol-keleti ország ezzel a lépéssel válaszolt az Amerikai Egyesült Államok azon döntésére, amely a közösségbe érkező acélárut importvám alá sorolta.

A kínai szójaigény igencsak jelentősnek mondható, becslések szerint mintegy 35 millió tonnát érinthet a döntés, amelynek értelmében minden tonnát hozzávetőlegesen 110 dolláros többletköltség terhelne, vagyis az amerikai farmereknek ennyivel alacsonyabb áron kellene értékesíteniük a terményt.

Magyarországon az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint a feldolgozók átlagosan nettó 140 ezer forintos tonnánkénti áron értékesítették a full-fat szóját március harmadik hetében.

Az elmúlt években igencsak megugrott a magyar gazdák vetési kedve is, ami egyértelműen az európai uniós termeléshez kötött többlettámogatásnak és az időközben útjára indított nemzeti programnak köszönhető – fotó: Pixabay

A vetésterület közel 70 százalékkal nőtt, mára megközelítette a 70 ezer hektárt. A bővülés ívét azonban megtörte az az európai uniós jogszabályváltozás, amely a környezeti és éghajlati szempontból előnyös gazdálkodási gyakorlatok, vagyis a zöldítési támogatások feltételeit módosította.

E szerint 2018-tól tilos a zöldítés alá vont területeken vegyszert használni.

A tilalom a parlagon hagyott területekre, az ökológiai másodvetésre, az erdőszélek menti hektársávokra és a nitrogén-megkötő növényekre is vonatkozik.

A változás egyértelműen negatív hatással van a hazai szójatermesztésre, hiszen a területek zöme után zöldítési támogatást vesznek fel a gazdák. A hektáronként mintegy 25 ezer forintos hozzájárulás nem elhanyagolható mértékben járul hozzá a termelés eredményességéhez.

A termelők tehát válaszút elé kerültek, vagy vállalják a vegyszermentes gazdálkodás okozta kockázatokat, vagy lemondanak a jelentős összegű támogatásról.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szántóföldi növénytermesztési és beszállítóipari osztályának vezetője szerint a lépés elbizonytalanította a termelőket, így kérdéses, hogy az idén mekkora területen kerülhet szója a földekbe.

A bizalmatlanságot növeli a világpiaci helyzet is, így a szakember szerint az idén biztosan nem nő tovább a szója termőterülete. Sőt, az is elképzelhető, hogy a 60 ezer hektárt sem éri majd el a bevont terület aránya. Az elnök jelezte: egyelőre semmi sem biztos, a vetési kedvről és a szándékról akkor lesznek pontosabb információink, ha befejeződnek a munkálatok a földeken.

agrotrend.hu / NAK

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook