Gazdálkodás

Szántóföld

A hét témája: Nem csak a potenciál számít

Közép-Európa legnagyobb fajtabemutatója számokban: 20 faj, 100 fajta, 300 parcella, 2500 vendég.

Nemzetközi fajtabemutatót tartott a Karintia Kft. a kelet-ausztriai Marcheggben, ahol több mint 300 parcellán mutatkoztak be a pannon régióra nemesített bőtermő és prémium fajtáik.

– Ez egy kifejezetten száraz régió, tehát egy az egyben le tudja modellezni azokat a klimatikus viszonyokat, amelyek Magyarországra is jellemzőek – mondta Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. A gazdálkodók 20 faj 100 fajtáját ismerhették meg, melyek jelentős részét a Karintia Kft. is szaporítja és forgalmazza Magyarországon.

"Fajtáinkat kifejezetten száraz körülmények között nemesítettük" – fotó: agrotrend.hu

Az idei esztendőt követően várhatóan nem lesz már újdonság, hogy az időjárási körülmények egyre szélsőségesebben alakulnak. Nem mindegy, hogy a megváltozott viszonyokra mely fajták tudnak megfelelően reagálni. A nemesítők hosszú évek óta a stabilitásra helyezik a hangsúlyt amellett, hogy a betegségellenálló-képesség is kellően megalapozottan legyen kommunikálható.

– A kalászosban a bőtermő és a prémiumfajták irányában zajlanak a nemesítések.

A bőtermő fajtáink mindegyike képes a malmi minőség elérésére, ez pedig azért fontos, mert ott nagyobb a termésmennyiség, de nem hígul a beltartalom

– hangsúlyozta Bene Zoltán. A szakember tapasztalatai szerint egyre több hazai gazda gondolkodik abban, hogy csak és kizárólag bőtermő fajtát termesszen. – Ha túl sok termesztő vált bőtermőre, és nagyon sok takarmánykeverőhöz érkeznek meg a 10 százalék vagy az alatti fehérjetartalmú búzák, majd nem tudják ezt ugyanazon takarmányáron vásárolt, de jobb beltartalmú búzával felhígítani, akkor történhetnek olyanok, mint tavaly, hogy

az Alföldön már volt takarmány 1. és takarmány 2. minőség, vagyis a takarmányon belül is eltérő árkategóriákat határoznak meg.

Mindennek következményeként kialakulhat az a helyzet, hogy a takarmánykeverők, akiknek a hiányzó fehérjét egy drága például szójadarával kell pótolni, ezt az árban fogják érvényesíteni.

– A fajtaválasztásnál a betegségellenálló-képességet is figyelembe kell venni, nem csak a potenciált – emelte ki a cégvezető. A Karintia Kft. fajtái megtalálhatóak a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kísérleteiben, a Marcheggben nemesített fajtákat pedig Magyarország 42 pontján tesztelik jelenleg is. 

– Az előző években is jellemzően sok tucat helyszínen kísérleteztünk a fajtákkal, hiszen azt látjuk, hogy ami a Dunántúl egyik régiójában működik, az már az Alföld másik régiójában abszolút nem lesz eredményesen termeszthető – jelentette ki Bene Zoltán.

"A kalászos szemenkénti vetése talán még egy kicsit eretnekségnek tűnik" – fotó: agrotrend.hu

– Azt tapasztaljuk, hogyha például kevés a talajban a nedvesség, akkor automatikusan abba az irányba mozdulnak a gazdálkodók, hogy még többet vessenek.

Ez egy elhibázott döntés, hiszen több növény fog konkurálni ugyanannyi csapadékért

– húzta alá Bene Zoltán. A vasvári székhelyű cég éppen ezért állt a Horsch innovatív kezdeményezése mellé, akik már több mint tíz éve kísérleteznek, hogy hogyan lehetne megoldani a gabona vagy az apró magvak szemenkénti vetését.

– Elsősorban a nemesítők kezében van a jövőnk. Ebből a szempontból el vagyunk kényeztetve, hiszen három nemesítőház is tartozik a cégcsoporthoz, nagyon-nagyon sok fajta közül választhatunk, de ez csak egy lehetőség, amivel úgy gondolom, hogy az elmúlt években megtanultunk élni – mondta a szakember, aki szerint a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodás mellett fontos feladat a szója vetésterületének százezer hektárra való emelése.

– Sokat kell még a szójatermesztésről tanulnunk annak érdekében, hogy önmagában jövedelmezően termeszthető legyen és pluszban örüljünk a támogatásoknak.

agrotrend.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook