Gazdálkodás

Szántóföld

A kukoricának ellentmondásos éve volt Európában

A kukoricatermést tekintve az európai gazdák számára az idei év földrajzilag kettéosztott volt. A nagyon enyhe tél után a vetés egész Európában áprilisban, időben zajlott le, nagyon kedvező növekedési feltételek mellett, még mielőtt jelentős különbség mutatkozott volna az időjárásban az északi és a déli területek között.


fotó: 123rf

Június közepétől Olaszországban, Dél-Franciaország nagy részén és Dél-Németországban rekord hőmérsékleteket mértek, és nem volt említésre méltó csapadék, míg Európa északi és északnyugati részén kielégítő csapadékmennyiség és mérsékelten meleg hőmérsékletek mellett továbbra is kedvező feltételek voltak adottak a kukorica növekedéséhez, közölte a Német Kukoricabizottság (DMK).

A tartós szárazság miatt az első silókukorica állományok Franciaországban és Dél-Németországban már augusztus közepén betakarításra alkalmasak voltak, helyenként 40 százalékos szárazanyag tartalommal rendelkeztek. Ennek megfelelően a hozamokat a DMK adatai szerint különbözően becsülték. Míg Dél-Európában hozamcsökkenésre számítanak, Észak- és Északnyugat-Európában átlagos, ill. jó lehet a termés. Ebben az idei „European Maize Meetings (EMM)” (Európai Kukorica Találkozó) résztvevői szeptember elején Dublinban valamennyien egyetértettek.

A belga, dán, német, francia ír, olasz ész angol kukorica-szakértők éves találkozóján hagyományosan a silókukorica termesztésével és értékesítésével kapcsolatos kérdések állnak előtérben. A résztvevők elmondása alapján a kukorica termőterülete valamennyi országban kis mértékben csökkent. Ennek okát a 2014 évi jó termés miatt alaposan megtöltött silókban és a szemes kukorica csökkenő árában látják.

Az aktuálisan felmerülő kérdések mellett a kukorica-szakértők megvitatták a növény levélbetegségeivel kapcsolatos témát, és a védekezés lehetőségeit. Itt az látható, hogy a szemfoltosság (Kabatiella zeae), a kukorica helmintospóriumos levélfoltossága és száradása (Helminthosporium ssp.), és a kukorica rozsda (Puccinia sorghi) fordulnak elő Európa-szerte. A betegségek előfordulásának valószínűsége Észak-Európában a csapadékosabb klímának és a közepes hőmérsékleteknek köszönhetően általában magasabb, mint Dél-Európában.

A szántóföldi védekezési módszerek, mint pl. talajművelés, vetésforgó és fajtaválasztás mellett a fungicidek használatát minden országban máshogy szabályozzák. Míg Németországban és Franciaországban a gazdáknak csak a figyelmeztető felhívás, ill. a betegség akut fellépése esetén szabad a megfelelő szert alkalmazniuk, Dániában, Írországban és az Egyesült Királyságban bármikor használhatók a szerek, érzékeny fajták esetén akár megelőzésre is. A szakértők azonban egyetértettek abban, hogy elsősorban az integrált növényvédelem lehetőségeit kell kihasználni.

agrotrend.hu /topagrar.de

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés