Gazdálkodás

Szántóföld

A PHYLAZONIT technológia Kompolton is bizonyított

Napjainkban a mezőgazdasági termelés legaktuálisabb kérdéseinek egyike a talajok termékenységének fenntartása, illetve a termelés és a környezetvédelem célkitűzéseinek összehangolása. Legfontosabb követelmény, hogy a gazdálkodás alkalmazkodjon az ökológiai és ökonómiai viszonyokhoz. A Kompolton végzett kísérlet távlati célja annak vizsgálata, hogy a Phylazonit baktérium készítmény milyen hatással van a talaj tápanyag készletére, szerkezetére.

Terület méret: 6,53 ha; elõvetemény: napraforgó NK Neoma; kísérlet növénykultúrája: õszi árpa Casanova II. fok. A Phylazonit szárbontó és talajoltó baktérium készítmény alkalmazása két ütemben tarlómaradványokra és vetés elõtt a magágyba.

1. ütem:

Kezelt parcella (3,1 ha): Phylazonit szárbontó készítmény a napraforgó tarlómaradványaira történt kijuttatása, 15 l/ha dózisban, ami tárcsával azonnal bedolgozásra került. A cél az, hogy a cellulózbontó baktériumok közvetlenül a szármaradványra kerüljenek, mert az elhalt növényi részek jelentik a baktérium számára a tápanyagot, mozgásuk korlátozott, ezért kell közvetlenül az összeaprított szármaradványra kijuttatni. Az aprítás (szárzúzás) fontos a kijuttatás elõtt, hogy minél nagyobb felületet biztosítsunk a baktériumok számára.

Kezelés nélküli parcella (3,43 ha): A kontroll parcella semmilyen Phylazonitos kezelést nem kapott.

2. ütem:

Kezelt parcella (3,1 ha): 15 l/ha Phylazonit Talajoltó kijuttatása vetés elõtt szántóföldi vegyszerezõvel, szántóföldi kultivátorral történõ bedolgozása. Ez a szer elõsegíti a csírázó növény gyökeresedését, vitaminokat termel és segíti a tápanyagok feltáródását. A készítménynek a maghoz legközelebb kell kerülnie, a vetõágyba szükséges bekeverni/beforgatni.

Kezelés nélküli parcella (3,43 ha): A kontroll parcella semmilyen Phylazonitos kezelést nem kapott.

A 2015-2016. év idõjárása kedvezett az õszi kalászosok számára, az õszi csapadék mennyisége megfelelõ volt az elvetett õszi gabonák egyenletes keléséhez. Októberben a sokéves átlag feletti csapadékmennyiség hullott Kompolt térségében. Az árpa esetében is elmondható, hogy a növényállományok jelentõs része könnyen elérte a bokrosodás fenológiai fázisát.

Az enyhe télnek köszönhetõen a növények áttelelése biztosított volt, a növények elõrehaladott állapotban mentek a télbe. A 30 éves átlagtól eltérõen januárban és februárban több csapadék állt rendelkezésre. A lényegében fagymentes tél nem veszélyeztette a gabonák áttelelését.

Tavasszal már viszonylagos vízhiánnyal küzdöttek az amúgy is jól fejlett növényállományok. Jól mutatja ezt az áprilisi csapadék mennyiség, ahol mintegy 23 mm csapadék hiányzott a sokéves átlaghoz viszonyítva. A májusi csapadék mennyisége 45 mm volt, ami a kalászosok érzékeny fenológiai állapotában érkezett és elég volt ahhoz, hogy a növények megfelelõ mennyiségû vízhez jussanak a szemtelítõdés idõszakában. A májusi és júniusi idõjárási tényezõk kedvezõen befolyásolták az árpa érését betakarításig.

Az õszi árpa terméseredményei szempontjából a kontroll parcella 5,63 t/ha termésátlagához képest a kezelés 17%-kal magasabb, 6,61 t/ha termésátlagot produkált. A Phylazonit baktérium készítménnyel kezelt terület növényei vitálisabbak, fejlettebbek voltak. A kísérlet eredményei egyértelmûen igazolják, hogy érdemes a Phylazonit baktériumkészítményeket alkalmazni, a termesztés technológiába illeszteni.

Dr. Tóth Szilárd
egyetemi docens,
ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM Gyöngyösi Campus
Fleischmann Rudolf Kutatóintézet igazgató

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook