Gazdálkodás
Szántóföld
A repce optimális vetésideje
A repce optimális vetésidejét számos tényező között kötött kompromisszum határozza meg, ezek közül különösen fontosak a talajművelés és a vetés folyamatát befolyásoló körülmények.
Talajállapot: Az árvakelésû gabonát csírázást követõen 10–15 cm mélyen a talajba kell forgatni, nedves körülmények között inkább sekélyebben, szárazabb körülmények között inkább mélyebben. Célszerû évente változó talajmûvelési mélységet választani, így elkerülhetõ a nemkívánatos mélységi talajtömörödés. Cél, hogy olyan homogén talajszerkezet alakuljon ki, amelyben a különbözõ méretû talajpórusok egyensúlya biztosítja a megfelelõ vízháztartást, elõsegítve ezzel a földigiliszták aktivitását, a humuszképzõdés folyamatát.
A rendelkezésre álló technika: A hagyományos forgatásos módszerhez, a forgatás nélküli technikához, a Strip Till vagy éppen a direkt vetés rendszeréhez a repce rendkívül rugalmasan képes alkalmazkodni. A legfontosabb, hogy megfelelõ legyen a vetõmag kapcsolata a talajjal, függetlenül attól, hogy hagyományos vagy szemenkénti vetõgéppel vetették el. Szükséges a kivetendõ magmennyiség (pl. 30–50 mag/m2) és a vetésmélység (2–3 cm, száraz talajban 4 cm) precíz beállítása.
Az idõjárás: Lehetõség szerint kerülni kell a magas hõmérséklettel párosuló porba vetést, ami egyenetlen és hiányos keléshez vezethet. Ugyanígy kerülendõ a túlzottan nedves körülmények közötti vetés. Nagy termések eléréséhez ideális vetési körülményeket biztosít a mérsékelten meleg idõjárás, váltakozó száraz és csapadékos periódusokkal.
A lényeg a jó vetés. Sok év átlagában a szokásos vetésidõ alkalmazása a legbiztosabb megoldás. A korai vetés robusztusabb növényeket eredményezhet, ugyanakkor megnõ a tél elõtti túlfejlettség veszélye. A késõn elvetett állományok gyökérzete pedig nem válik elég fejletté a nagy termések megalapozásához. Növényegészségügyi szempontból is a szokásos idejû vetések jelentik a legkisebb, még kezelhetõ mértékû kockázatokat.
Betegségek és kártevõk: A korai vetés okozhatja a kártevõk és betegségek erõteljesebb fertõzését. A repcebolha bármikor megjelenhet, a kikelt állományokat folyamatos ellenõrzés alatt kell tartani (sárga tálazás). Az esetleges növényveszteségeket a vetésnorma meghatározásakor érdemes figyelembe venni.
Fajtajellemzõk: Érdemes kihasználni az egyes hibridek tulajdonságai közötti különbségeket, leginkább a korai vagy késõi vethetõség, a gyökérszerkezet és a robusztusság alapján. Bár a korai vetés erõteljesebb növényeket eredményezhet, sok év tapasztalatát alapul véve az augusztus 20. és szeptember 10. közötti vetések adhatják a legmagasabb termésátlagokat.
Összefoglalva
A repcetermesztés csak magas termésátlagokkal maradhat stabilan jövedelmezõ. A növények megfelelõ kezdeti fejlõdését biztosító ideális talajmûvelés, vetésidõ, idõjárás és hibrid kombinációja még fontosabbá válik a jövõben. Ehhez egyre megalapozottabb szakmai döntések és gondos állománykezelés szükséges, amit a repce meg is fog hálálni.
Blum Zoltán
ügyvezetõ igazgató
RAPOOL Hungária Kft.
A RAPOOL repcevetõmag-katalógusa letölthetõ ide kattintva.
Amennyiben szeretne ingyenesen és rendszeresen friss szakmai információkat kapni hasonló témakörben, regisztráljon itt!
(x)