2021.01.17., vasárnap , Antal, Antónia

Szántóföld

2021. január 13. szerda • 12:14

A szemes cirok egy új korszakot nyit a modern mezőgazdaságban!

Napjaink növénytermesztésében a műtrágyázással kapcsolatos megkötések és a költségek, a herbicid rezisztencia kérdése, restrikciók a növényvédő szerek alkalmazása terén, stagnáló országos termésátlagok, talaj degradáció a problémák és a kihívások listája hosszú. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy a vetésváltás kapcsán valamit tenni kell (növényi összetétel, sorrend). A jelenlegi gyakorlat hosszútávon zsákutca (búza-búza-kukorica–kukorica).

A kérdés az, hogyan újítsuk meg a növénytermesztési rendszereket, ugyanakkor ne csökkenjen, hanem növekedjen az árbevétel és a jövedelem. Szélesebb, változatosabb vetésforgók használatával és a hozzá kifejlesztett technológiákkal csökkenthetőek a gyomproblémák, javítható a műtrágyák hatékonysága, a diverzifikáció növelésével a kártevők és kórokozók nyomása minimalizálható, növekedhet a jövedelmezőség. Természetesen a recepteket nem lehet csak úgy egyszerűen levenni a polcról, fejlesztő kutatásokat kell végezni.

Az EU hivatalos állásfoglalása szerint (KAP reform) a vidékfejlesztési források legalább 35 %-át környezetvédelmi, illetve a klímaváltozással kapcsolatos intézkedésekre, míg a közvetlen kifizetésekre szánt források legalább 30 %-át az ökorendszerek támogatására kell fordítani.

Magyarország főként a déli-kontinentális klíma zónába tartozik, ahol az előrejelzések szerint a jövőben alkalmazkodni kell a száraz, forró nyarakhoz, és az egyéb extrémitásokhoz. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben is alkalmazkodni kell a megváltozott viszonyokhoz (gyakran az eddig megszokott tudást és gyakorlatot revideálni leszünk kénytelenek. A vízgazdálkodás jelentősége felértékelődik (a talaj víztartó képességének javítása, szárazságtűrő fajták nemesítése, öntözés stb.), a termésstabilitás előfeltétele az egész növénytermesztési rendszer átgondolása. A klímaváltozás befolyásolja a növénytermesztésben eddig megszokott növényi összetételt. Ez jelenti egyrészt a már korábban is ismert, de a gyakorlatban kevésbé elterjedt növényfajok szélesebb körű termesztésbe vonását vagy új fajok beillesztését a vetésforgók növényi összetételébe. Ez maga után vonja a növénytermesztési rendszer és technológia változását és fejlesztését, továbbá hatással van a piaci viszonyokra is. A növénytermesztés szerkezetében történő változások jelentős hatással vannak a biodiverzitásra is, mivel az agrár-környezet kérdése ezer szállal kötődik a biológiai sokszínűség megőrzéséhez és növeléséhez. Széles fajspektrummal működő gazdaságoknál csökken az agroökoszisztéma érzékenysége, jobban tud alkalmazkodni a klímaváltozásból származó kedvezőtlen hatásokhoz. Ez jelenti a több növény termesztését és a kettős/többes termesztési technikák alkalmazását és fejlesztését is (másodvetés, zöldugar, zöldtrágya keverékek, tarlóvetés, alávetés, felülvetés köztestermesztés stb.). Megváltozhat a termesztett növények aránya, jelentősége a vetésforgó növényi összetételében. A földfeletti és a földalatti biomassza tömeg növekedésével növekedik a vetésforgó humusz gyarapító hatása, amely szerepe a jó talajminőség kialakulásában kétségtelen. A táblák humuszmérlegének karbantartása a karbon csökkentési elképzelések előfeltétele.

KWS LUPUS 

Az agroökológiai diverzifikáció erősíti az ökológiai és az új piaci lehetőségek megteremtését is. A termesztett növények és állatok változatossága csökkentik a klímaváltozás esetleges kedvezőtlen hatásait.

Az előbbiekben vázolt problémák feloldásában jelenthet megoldást a cirokfélék (szemes és siló) termesztésének felkarolása és nagyobb arányú szerepeltetése a vetésforgóban. Számos speciális tulajdonságánál fogva termesztése indokolt a sikeres és stabil növénytermesztés megvalósításában.

A cirok CO2 megkötése négy szénatomos dikarbonsavakon keresztül történik (C4-es növény), nincs fénytelítődési pont, nagyobb fényintenzitáson is tovább nő a fotoszintézis sebessége. Egységnyi levélfelületen több széndioxidot köt meg, mint a C3-as növények, ezért a fotoszintézis hatékonysága, a napi szárazanyag gyarapodása is több. Ugyanakkor kevesebbet párologtat, vízgazdálkodása kiegyenlített, jól alkalmazkodik a magasabb hőmérséklethez, a fotoszintézis optimális hőmérséklete magasabb, minta kukoricáé.

KWS LUPUS

Szárazságtűrése kiváló, amelynek egyik oka a nagy és szerteágazó gyökértömeg. Gyökere mélyre hatoló, sűrűn behálózza a talajt, nagy felszívó felületet képez.  Levelei a kukoricához hasonlóak, a levelek felszíne viasszal borított, vízvesztése kevés. A visszamaradó tarló és gyökérmaradvány jelentős (5-10 t/ha), a humusz képzésben jelentős szerepet játszik. Alkalmazkodó képessége jó, extenzív és intenzív feltételekhez egyaránt jól alkalmazkodik. Extenzív körülmények között a kukoricánál többet terem.

A vetésforgóba jól beilleszthető, hőigénye miatt későn vetik (kukorica után), előtte koratavaszi pillangós zöldtrágya keverék beiktatható. Nagy gyökérzete a talaj vízkészletét kimeríti, utána nagy vízigényű növény termesztése nem sikeres. Ugyanakkor fajlagos vízfelhasználása viszonylag alacsony (250-400 kg/kg sz.a). Szárazságtűrése kiváló, de az időszakos vízborítást is elviseli. Ezért a szélsőséges évjáratokat, extrémitásokat jól tűri. Kivételes tulajdonságai folytán a klímaváltozás nyertes növénye lehet.

A világviszonylatban végbemenő atmoszferikus CO2 koncentráció növekedés és a klímaváltozás cirok esetében pozitív hozadékkal jár. A kutatások azt bizonyítják, hogy a száraz körülmények között tartott és nevelt cirok növényeket a CO2 nem csak, hogy megvédte a szárazságtól, de hozzájárult a metabolizmus olyan irányú megváltozásához, hogy a termés növekedésen túl a magvak jelentős fehérjetartalom növekedéséhez is vezetett. A növekvő atmoszferikus CO2 javította a növény vízgazdálkodását, amely így közvetetten növelte a karbon lekötést és a biomassza növekedést. Amennyiben az atmoszférikus CO2 koncentráció a jövőben növekedik, a totális ciroktermés is növekedni fog azokon a vidékeken, ahol a víz korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. Vízigénye kisebb (szemes 50 %, siló 30 %) mint a kukoricáé, Európában a klímaváltozás perspektivikus növénye lehet.

KWS NEMESIS

A KWS 2013 óta szemescirkot is nemesít, azzal a céllal, hogy magas hozamot, kiváló beltartalmi értéket, jó hidegtűrés és magas betegségtoleranciát érjen el a korai és középkorai szegmensben. A KWS továbbra is elhivatott a kutatás és fejlesztés terén, hogy előmozdítsa a genetikai fejlődést, és olyan új tulajdonságokat építsen be, amelyek elősegítik a cirok termelőinek termelékenységét és jövedelmezőségét a világon. A cirok köztudottan az aszálynak ellenálló növény, kisebb termékenységű talajokon is sikeresen termeszthető, így a kutatás-fejlesztés és a termelés középpontjába került. A KWS számára fontos, hogy a klímaváltozás hatásainak különösen kitett országok termelőinek alternatívát nyújtson, hogy alkalmazkodjanak az egyre bizonytalanabb éghajlathoz. Míg a globális klímaváltozás hatása nagyságrendjében behatárolható, addig egy-egy térség klímájának alakulása már sokkal bizonytalanabb. Azokban a régiókban, ahol az aszály gyakran visszatérő jelenség az alacsony kukoricatermésekre a szemes cirok lehet válasz. A hangsúly elsősorban Dél-Európa, Délkelet-Európa, Közép-Európa és Kelet-Európa régiói, ahol a szemes cirok legnagyobb növekedési területei vannak. Európa mellett a KWS saját szemes cirok nemesítési programot indított Dél-Amerikában. Ezzel a KWS cirok kutatás és fejlesztési programja világméretűvé vált, mégis a helyi adottságokhoz alkalmazkodó képességre összpontosít. Kísérleteinket olyan térségekbe helyezzük ki, ahol a betegség, rovarkártevő vagy éghajlati korlátozó tényezők kiválóan értékelhetők, így Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Magyarország.

Célunk, hogy megfelelő számú és minőségű hibrid álljon partnereink rendelkezésre a sikeres gazdálkodáshoz. Régiónkban a KWS a korai és középérésű cirkok nemesítésére fókuszál, bár a nagyobb terméspotenciál a hosszabb tenyészidőjű cirokban van, de hazánkban ezen éréscsoport tagjai nem minden évjáratban érnének be biztonságosan.

KWS NEMESIS

A KWS 2021-ben a KWS NEMESIS hibrid bevezetésével folytatja elkötelezettségét a cirok termesztés iránt. A KWS NEMESIS a nemesítési munka legújabb generációja. Tömött bugájú, szemtermése vöröses barna krém színű. Széles körben adaptálható gazdálkodási rendszerekhez és talajadottságokhoz. 

Megbízható hibrid, amely a gazdálkodóknak termelésstabilitást és erős betegségekkel szembeni ellenállóképességet biztosít.

Portfóliónkban továbbra is megtalálhatók a KWS LUPUS és az ARSENIO szemes cirok hibridek is.

Várjuk érdeklődését!

 

Dr. Kismányoky András

Agroszerviz menedzser

KWS Magyarország Kft.

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.