A tavaszi vetést nem segítette az időjárás, de az őszi kalászosok állták a „sarat”

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara koordinálásával felmérték Heves megye őszi vetéseit.

Ahogy arrol a Heves megyei hírportál beszámolt, Jakab Tamás, a NAK megyei igazgatója tájékoztatása szerint a több mint 70 ezer hektáron vetett kalászos és őszi káposztarepce-állományok 85 százaléka jó és közepes állapotú.

A tél nem okozott kipusztulást, csak a felfagyások jelentettek kockázatot, de ezt hengerezéssel orvosolták. Az olvadások és a kora tavaszi csapadék miatt a megye déli részein és a mély fekvésű, kötött területeken belvízfoltok alakultak ki, emiatt az érintett területeken várható termésveszteség.

Jakab Tamás közölte: a későn jött lehűlés és az azzal párosuló csapadékhullám nagyban hátráltatta a munkagépek indulását.

Több helyen nem lehetett időben elvégezni a fejtrágyázást, a gyors melegedés kedvezett a gyomoknak, míg a nedves talaj hátráltatta az ellenük való védekezést.

A magágy-előkészítés elhúzódása miatt nagy a lemaradás a tavaszi vetéseknél is. A tavaszi árpa vetésterülete csökken, a növényt háromezer hektáron vetik a megyében. Napraforgóból 30 ezer, kukoricából pedig 11 ezer hektáros vetésterület várható.

fotó: Pixabay

Csontos András, a Horti Mezőgazdasági Szövetkezet igazgatóságának elnöke szerint az őszi vetések fejlődését befolyásolta, hogy az őszi és a téli időszak is csapadékos volt. Belvizes területek jöttek létre, a talaj összetömörödött, levegőtlenné vált. A vízborításos foltok miatt a repce 15 százaléka, a búza 3–4 százaléka kipusztult. A mostani meleg időjárás is megzavarta a növényeket, hiszen az árpa már kikalászolt. A tömör talaj felső rétegében már aszály jelentkezik.

Mindezek következménye, hogy átlagos mennyiségű terméssel számolunk, nem születik rekord. Minőségben sem számítunk kiemelkedő évre

– mondta Csontos András.

A sok csapadék és a téli fagy hiánya a tavaszi vetésűekre is kihatott. A magágy szerkezete nem jó, s míg máskor május elsejére végeztek a tavasziak vetésével, ezúttal május első dekádjában is folytatják ezt.

A napraforgó 75 százalékát, a kukorica 65 százalékát vetettük el eddig. Az első vetések már kelnek. A későbbi vetésűeknél számítani lehet arra, hogy terméskiesés lesz. A növényeket a meleg miatt másfajta stressz éri, ennek pedig terméscsökkentő hatása van – tudatta Csontos András.

Késői vetésnél egyébként rövidebb tenyészidejű fajtát választanak a gazdálkodók, ezeknél pedig eleve alacsonyabb potenciális terméshozammal kell számolni. A mezőgazdasági szakember megjegyezte, annak ellenére, hogy korábban sok volt a csapadék, most szárazabb az időjárás a környéken, s már esőre volna szükségük a növényeknek.

agrotrend.hu / heol