2019.08.21., szerda , Sámuel,Hajna

Szántóföld

2016. május 26. csütörtök • 09:57

Aszály idején sincsenek csodák

Van, amire még a növényvédő szerek sem képesek: a csapadékot pótolni. Persze – mint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Syngenta hódmezővásárhelyi szakmai napján is kiderült – aszályos körülmények között is lehet gazdálkodni.

Az egyik pillanatban még a 19. században éreztük magunkat, a másikban már a valós 21-edikben, miközben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Syngenta május 25-i közös növényfajta-bemutató szakmai napjára tartottunk. Ugyanis egy szinte kietlen dél-alföldi tanyavilágon – romos, elhagyatott istállók, düledező tárolók, agg, ősi gépek, legelő nyájak, a semmit őrző kikötött kutya – át vezetett az út a Hódagro Zrt. Hódmezővásárhely melletti, wc-vel, alkalmi konyhával és büfével, nádtetős fedett teraszokkal felszerelt, erdős, tavas exkluzív pihenőparkjába. Itt várták a szervezők a gazdálkodókat a Syngenta Szershow 2016 nevű szántóföldi bemutatóra. A parktól szinte karnyújtásra volt a Hódagro-mezőn elkülönített kísérleti terület, ahol a kukorica, az őszi káposztarepce, a napraforgó és a kalászos ,,viselkedését” mutatták be kezelt illetve hagyományos művelés mellett.

Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese elárulta, azért hozták össze ezt a terepszemlét, mert a kamara – szolgáltatói jellegét hangsúlyozva – igyekszik minden szakmai segítséget megadni tagjainak, hogy a modern gazdálkodáshoz szükséges tudás birtokában legyenek.

A Syngenta növényvédelmi technológiája ilyen, hiszen a vetéstől a betakarításig tartó ,,élethossz” minden, jól elkülöníthető, adott esetben problémás szakaszára (gyom-, gomba-, rovarveszélyes időszak) kínál megoldást, hogy jó minőségű és gazdag termést hozzon valamely haszonnövény. A terepet járva látványos volt a különbség – főleg a kukoricánál – a parlagi és a növényvédő szeres rész között, leginkább az utóbbi javára: szebbnek, életképesebbnek, egészségesebbnek tűnt.

Igen ám, de van, amire még a szuperáruk sem képesek! Például esőt nem tudnak a semmiből varázsolni, éltető csapadék nélkül pedig borítékolható a kár és/vagy a gyenge minőség, a gyenge hozam.

Mint kiderült, az utóbbi két hónapban ebben a régióban mindössze 7 milliméter eső esett, azt pedig pillanatok alatt ,,elnyelte” a föld, a növények semmit sem szívtak fel belőle. (Miközben az ország másik felén, a Dunántúlon, majd’ 100 milliméter mennyiségű csapadék is hullt.) Ahogy Békési Zoltán, a Syngenta munkatársa fogalmazott, ez egy „katasztrófa sújtotta övezet”, és eső híján – hiába bizonyítanak –, még a különböző növényvédelmi szerek „sem képesek a csodákra”.

Szabó Lajos, a Hódagro Mezőgazdasági Zrt. elnök-vezérigazgatója is azt emelte ki, hogy a klímaváltozás egyik következménye, a túlzott mértékű aszály ezen a vidéken fokozottan jelentkezik. Május idején még inkább csapadéknak kellett volna lennie, ehelyett hosszú ideje szárazság van csak – és ilyen körülmények között kell fenntartható módon gazdálkodniuk. A szakmai közönségnek azt mondta, reméli, hogy a bemutató során választ kapnak arra, tudnak-e energia- és víztakarékosan, a szükséges technológiát is alkalmazva, jó minőségű termést produkálni. Nos, mi azt láttuk, hogy – még e sajátos 21. századi viszonyok között is – tudnak...

agrotrend.hu / NAK, fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.