2021.10.19., kedd , Nándor

Szántóföld

2021. június 26. szombat • 08:23

Az amerikai szőlőkabóca az aranyszínű sárgaság vektora – tegyünk ellene!

A betegség már az egész országban elterjedt, a védekezés a gazdáknak nemcsak érdeke, de kötelessége is.

A fitoplazmák olyan baktériumok, amelyek önállóan fertőzni nem képesek. Ellenük közvetlenül védekezni emiatt nem is lehetséges, terjedésüket kizárólag az őket hordozó rovarvektorok irtásával fékezhetjük meg.

A fitoplazmákat 1967-ben fedezték fel, akkor mikoplazmaszerű szervezeteknek nevezték el őket. A fitoplazmák Gram-pozitív növénypatogén baktériumok. Nem szaporíthatók táptalajon, nincs sejtfaluk, csak háromrétegű sejtmembránnal határoltak, továbbá nem rendelkeznek sejtmaggal sem. Vírusszerű tüneteket produkálnak, és rovarvektorok által terjednek egyik növényről a másikra.

A Flavescence dorée, azaz a szőlő aranyszínű sárgasága Európában a szőlőültetvények egyik legsúlyosabb betegsége. Franciaországban már 1949-ben találkoztak a tünetekkel, majd megjelent Olaszországban, Spanyolországban, Szerbiában, Svájcban, Szlovéniában, Portugáliában, Ausztriában és Horvátországban is. 2012-ben a szlovén Pince helység közelében, a magyar határ mellett találták meg.

Magyarországon 2013-ban a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának szakemberei a szlovén határ mellett, Kerkateskándon, egy nem árutermelés céljára fenntartott szőlőültetvényben akadtak beteg tőkékre, és erdei iszalagból Lenti-hegyen is kimutatták a kórokozót. Fő vektorát, az amerikai szőlőkabócát már 2006-ban csapdázták Csurgón, 2007-től Lenti környékén, és 2017-es adatok szerint már az egész országban elterjedt.

A betegséget a Candidatus Phytoplasma vitis okozza. A tünetek július elejétől jelennek meg, és egészen szeptember közepéig erősödhetnek. Könnyen összetéveszthető egyéb fitoplazmás betegségekkel, levélsodró vírusokkal. Amíg a többi betegség esetén a levelek szélei inkább párhuzamosan sodródnak, addig az aranyszínű sárgaság esetén a levelek háromszög alakot vesznek fel, és a fonáki rész felé kanalasodnak (1. kép). A levelek tapintásra durvák, üvegszerűen megkeményednek, a sztolbur fitoplazmától viszont csak laboratóriumi vizsgálattal lehet megkülönböztetni. Színük megváltozik, fémes jellegűek lesznek. A fehér bogyójú fajtákon az érközök kisárgulnak, a kék szőlők levelei vörösödnek – mint lombhullás előtt –, majd elszáradnak (2. kép). Az ilyen levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. A fürtök torzulnak, a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak. A vesszők vékonyodnak, gumiszerűek, az ízközök rövidülnek. Az elégtelen tápanyagszállítás miatt nem tudnak rendesen beérni, helyenként zöldek, foltosak maradnak. A betegség következtében a beteg tövek száma ültetvényen belül évente tízszeresére nőhet, a termés mennyisége pedig 25-50%-kal is csökkenhet. Ezzel együtt romlik a termés minősége is, mert a bogyók összezsugorodnak, cukortartalmuk számottevően csökken, savasságuk nő.

A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma vektora az amerikai szőlőkabóca, a Scaphoideus titanus, amelynek őshazája az Egyesült Államokban és Kanadában van. Egynemzedékes faj. A nőstény a tojásokat a kétéves vessző kérgébe teszi, és tojás alakban telel. A lárvák időjárástól függően május közepétől július első dekádjáig kelnek. Az öt lárvastádiumból az L1–L2 lárvák az alsóbb levelek fonákán, míg az L3–L5 lárvák és az imágók a tőkék középső részén lévő levelek fonákán találhatók. Az imágók július elejétől október elejéig vannak jelen az ültetvényekben, de a fő rajzási idő július végére, augusztus közepére tevődik. A kórokozó fitoplazmát a fiatal lárvák táplálkozásuk során veszik fel a fertőzött növényekből. Ez az idő általában 7-13 nap, majd ezt 30-42 nap lappangási idő követi, ez idő alatt válik a rovar fertőzőképessé. Így a betegség átvitelének ideje az első kelésektől számított egy hónap múlva kezdődik, és a kabóca őszi pusztulásáig tart. Viszont a nőstény hiába fertőzött, az általa lerakott tojás, majd a következő tavaszon az abból kikelő lárva nem fertőzött.

Azokon a területeken, ahol laborvizsgálat bizonyítja a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma jelenlétét, a hatóság zárlati intézkedéseket vezet be. Ezek lényege, hogy a fertőzött töveket ki kell vágni, körülötte egy kilométeres körben fertőzött körzetet és három kilométeres körben pufferzónát jelölnek ki (ezt együtt nevezik kijelölt területnek), ahol zárlati intézkedéseket vezetnek be, ennek során például a vektor ellen kötelező védekezést írnak elő. A kémiai védekezést akkor kell kezdeni, amikor a lárva eléri az L3-as alakot (június 2. fele), majd ezt még 10-14 naponta, mintegy 2-3 alkalommal meg kell ismételni az erre engedélyezett növényvédő szerekkel. A készítményeket a rezisztencia elkerülése érdekében célszerű rotációban alkalmazni.

A betegség továbbterjedésének megakadályozása céljából célszerű továbbra is odafigyelni a zárlat alá vont területekre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sajnos a kivágások ellenére sem szűnik meg teljesen a fertőzés, évről évre jelennek meg újabb tövek, amelyeket azonnal el kell távolítani. Az amerikai szőlőkabóca ellen pedig a még a fitoplazmával nem fertőzött területen is célszerű védekezni a korábban említett 2-3 alkalommal.

Különös odafigyelést igényelnek az elhanyagolt zártkertek. Ezek mind a fitoplazma, mind a kabóca szempontjából rezervoár területeknek számítanak. Háborítatlan körülmények között a kabócák nagyon fel tudnak szaporodni. A pusztulóban lévő ültetvényekben megjelenő vadhajtások (kihajtó alanyszőlő) a fitoplazmás tüneteket még akkor sem mutatják, ha a tő egyébként fertőzött. Így ezekről a tünetmentes, de mégis fertőzött tövekről a nagy tömegben felszaporodott kabócák a környező ültetvényeket könnyen megfertőzhetik.

Ahogy korábban már írtuk, a zárlat alá vont területeken kötelező, de a nem fertőzött területeken is ajánlott az amerikai szőlőkabóca ellen a kémiai védekezés. A betegség súlyosságára tekintettel a védekezéshez a 9/2016. (II.15) FM rendelet alapján támogatást lehet igénybe venni.

A Nufarm az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre két terméket, a Mavrik 24 EW-t és a Kaiso EG-t ajánlja. A Mavrik 24 EW a piretroidok közé tartozó, 240 g/l tau-fluvalinát hatóanyagot tartalmazó, széles hatásspektrumú rovarölő készítmény. Az egyetlen piretroid, amely kíméli a méheket. Kiváló taglózó hatással rendelkezik a szívó és rágó kártevők ellen. A Mavrik dózisa szőlőben az amerikai szőlőkabóca és szőlőmolyok ellen 0,2–0,3 l/ha. Szőlőben maximum kétszeri alkalmazása javasolt. A Mavrik 24 EW az AKG-ban megkötések nélkül alkalmazható.

A Kaiso EG teljesen egyedi formulációja a lambda-cihalotrin hatóanyagnak, amely a szabadalmi oltalom alatt álló Sorbie® technológiával készült, így a hatóanyag gyors oldódására és az oldat hosszú ideig tartó stabilitására számíthatunk. A Kaiso EG lambda-cihalotrin hatóanyaga kimagaslóan széles hatásspektrummal rendelkezik a szőlő és gyümölcsösök legveszélyesebb szívó és rágó kártevői ellen. Dózisa szőlőben a szőlőmolyok ellen 0,15–0,25 kg/ha, az amerikai szőlőkabóca ellen 0,25 kg/ha. Kaisóval a szőlőben maximum 1 kezelés javasolt. A lambda-cihalotrin hatóanyag az AKG 2021-es negatív listáján szerepel, de bizonyos megkötésekkel alkalmazható. Ezért használata előtt mindenképpen kérje ki növényvédős szaktanácsadójának véleményét, és tájékozódjon a legújabb AKG-s előírásokról.

Forrás: Szőlő aranyszínűsárgaság-fitoplazma – Nébih-kiadvány

 

Gaál Orsolya

field marketing menedzser

Nufarm Hungária Kft.
www.nufarm.hu

 

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.