Az őszi repcét kezdettől fogva megfelelő tápanyagokkal kell ellátni

A fotoszintézis hatékony segítése és a nitrogén műtrágya kitűnő felhasználásának biztosítása érdekében, káliumnak, foszfornak, kénnek, magnéziumnak, valamint mikroelemeknek kell könnyen felvehető módon rendelkezésre állniuk – írja a Yara műtrágyagyártó cég az aktuális hírlevelében.

Tápanyagigény

A repcemagban jelentős mennyiségben található megkötött nitrogén, foszfor, magnézium és kén, míg a felvett kálium nagy része a növényi maradványokban marad, és a következő kultúra számára felhasználható.

A repce a legnagyobb kénigényű kultúrnövények közé tartozik, ezért tavasszal 20-40 kg/ha közötti mennyiséget kell kijuttatni a későbbi hiány megelőzésére. A mikroelemeknél a bór, a mangán és a molibdén áll az első helyen. Ebben az esetben is megelőzhetők a hiánybetegségek, és ezzel a potenciális termésveszteség, ha ezeket a mikro-tápanyagokat ősszel, és tavasszal a vegetációs periódus kezdetekor levéltrágya formájában kijuttatjuk.

Ebben az időszakban minden nitrogénhiány negatív hatású a szárképződésre, a becőkezdemény kialakulására, a magok fejlődésére és súlyára. A túl sok nitrogén azonban ugyancsak kedvezőtlen hatású lehet, például fogékonyabbá tesz a betegségekre, kisebb a növény állóképessége, és későbbre tolódik az érés. Ezen felül nitrogéntöbblet esetén kisebb az olajtartalom, és magasabb a glükozinolát-tartalom, ezért különösen nagy jelentősége van a nitrogénműtrágyázás időpontjának, mennyiségének és formájának.

Nitrogén felvétel és eloszlás

A repce nitrogénigénye viszonylag magas. A nitrogén 75-80 százalékát már a virágzás előtt felveszi. A szárképződés időszakában az első virágok megjelenéséig a hektáronként napi 4-6 kg extrém magas nitrogén felvételi arányt a leghatékonyabban nitrát formájában lehet kielégíteni.

Nitrogénadagolás ősszel

Az előző kultúra után talajban maradó nitrogént a repce ősszel hatékonyan megköti – írja a Yara a továbbiakban. A vetés és a téli nyugalmi időszak között az őszi repcének megfelelő biomassza mennyiséget és jó télállóságot kell elérnie, hogy biztosított legyen a magas hozampotenciál. A nitrogénfelvétel eben az időszakban 50-80 kg/ha, vagy ennél magasabb érték lehet, 15-25 kg raktározódik a gyökerekben. Az ősszel felhalmozott nitrogén egy része télen elveszik a lefagyó levéltömeggel, ugyanakkor mineralizálódik, és tavasszal nagy részét a növény újra felveszi.

Ha a talajban kevés nitrogénmennyiség marad, ha nagy mennyiségű szalma lebontása miatt a nitrogén kötött formájú, és amennyiben a vetés későn történik, ajánlott az őszi műtrágyázás. Szántóföldi kísérletek azt mutatták, hogy őszi nitrogénműtrágyázás esetén jelentősen magasabbak lettek a hozamok, és növekedett az olajtartalom (lásd: 3. ábra). Ez különösen akkor volt jellemző, ha az állományok gyengébb fejlettségűek voltak – magyarázza a Yara. A könnyen felvehető nitrát a legalkalmasabb, a szárazanyag képződésének fokozására, és a megnövekedett káliumfelvétel miatt a télállóság javítására.

Összegzés

A repcének jól táplált állapotban kell lennie a téli nyugalmi időszak előtt, hogy a következő évben biztosított legyen a magas hozampotenciál. A kijuttatott nitrogén időpontjának, mennyiségének és formájának meg kell felelnie a termőhely adottságainak. A nitrogén jó kihasználása érdekében minden fontos makro- és mikroelemnek megfelelő mennyiségben, vízben oldható formában jelen kell lennie a talajban. A gyökerekkel jól átszőtt talajban ezeket a növény jól fel tudja venni.  

agrotrend.hu / topagrar.com