2019.09.17., kedd , Zsófia

Szántóföld

2019. június 11. kedd • 10:02

Az osztatlan közös tulajdonnal érintett földeket a gazdáknak adnák

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) június 8-i, karcagi agrárfórumán és fajtabemutatóján a szakminiszter több aktuális ügyről (öntözésfejlesztés, állattenyésztési törvény, osztatlan közös tulajdoni forma stb) is szót ejtett.

Nagy István elmondta, hogy már tárgyalja a parlament az állattenyésztési törvényt, amely egy korszerű, európai követelményeknek megfelelő jogszabály lesz, és bízik abban, hogy a jogszabály augusztus 1-jétől életbe léphet. Hozzátette: utoljára 26 évvel ezelőtt volt új állattenyésztési törvénye Magyarországnak - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A program megvalósulása megoldást nyújthat az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére - fotó: pixabay.com

A mostani törvény igyekszik megfelelő rangra emelni az állattenyésztést, továbbá célja a Magyarország „jövőjének zálogát” is jelentő genetikai örökség megtartása, továbbvitele. Hozzátette, újdonság a törvényben az európai uniós elvárásnak megfelelően, hogy több tenyésztő szervezete is lehet egy fajtának, az agrárminiszter szavai szerint ez a „civil élet támogatását” jelenti. Kiemelte: a fajtaleírásnak azonosnak kell lenni, ezt ellenőrzik is.

Nagy István szólt arról is, hogy egyeztetéseken van a különböző minisztériumokban az osztatlan közös földtulajdon megszüntetéséről szóló törvény. Hozzátette: a jogszabály 4,6 millió embert és 2,6 millió hektár területet érint.

Mint mondta, az Agrárminisztérium tervei szerint a – 2019. július 1-jével létrejövő – Nemzeti Földügyi Központ (NFK) az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárásokban résztvevő hatóságok és közreműködők feladatainak koordinálja majd, és folyamatos nyomon követi a program megvalósítását. A kormánydöntés alapján megszűnő Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. feladatait látja majd el az NFK a fenti időponttól. Hangsúlyozta: a jogalkotói szándék, hogy az osztatlan közös tulajdonnal érintett földek minél nagyobb arányban a magyar gazdák tulajdonába kerüljenek.

Nagy István kitért arra is, hogy a kormány az öntözésfejlesztési intézkedései azt célozzák, hogy az öntözést akadályozó tényezők jelentősen csökkenjenek 2020-ig, valamint az öntözhető területek 100 ezer hektárral növekedjenek 2024-ig.

Emlékeztetett, hogy 2020-tól 2030-ig évente 17 milliárd forint, azaz összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít a kormány az öntözéshez kapcsolódó művek fejlesztésére. Felidézte, hogy az idei évtől meghosszabbították az öntözési idényt március 1-től október 31-ig.

Szólt arról, hogy a Vidékfejlesztési Programban támogatják az öntözési közösségek létrehozását, hogy a gazdák önkéntes alapon társulhassanak. Megemlítette, hogy Digitális Jólét Program keretében elkészült Magyarország Digitális Agrárstratégiája, amely 2019-2022-ig fogalmazza meg az agrárgazdaság digitalizációjához szükséges lépéseket.

Nagy István az uniós közös agrárpolitika tárgyalásáról elmondta: egyelőre a reform egyik eleme sem tekinthető véglegesnek, elfogadottnak, a tárgyalások folyamatban vannak. Sem az európai unió Tanácsa, sem az Európai Parlament nem alakította ki hivatalos álláspontját.

– A KAP alapvető intézkedései vélhetően nem változnának lényegesen – ugyanúgy lesz alaptámogatás, fiatal gazda támogatás, termeléshez kötött kifizetések, stb. – ugyanakkor az igénybevételükhöz szükséges adminisztratív terhek várhatóan növekedni fognak – jelezte a miniszter.

A magyar célok között említette, hogy biztosítani kell a jelenlegi kap jól működő elemeinek továbbvitelével a közvetlen támogatások folytonosságát. Továbbá biztosítani kell a vidékfejlesztési forrásból finanszírozott beruházási támogatások megfelelő szintjét. Az agrárminiszter alapvető fontosságúnak nevezte a jelenlegivel megegyező költségvetés biztosítását.

agrotrend.hu / NAK

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.