Azon nem fog meglepődni, hogy kevesebb szántóföldi növény termett – de nézze a részleteket!

2017-ben a fontosabb őszi betakarítású növények termésmennyisége – az előzetes adatok alapján – elmaradt a rekordévet jelentő 2016. évitől, amihez a nyári aszályos időjárás is jelentős mértékben hozzájárult. Közel 200 ezer hektárral (7,9 százalékkal) kisebb területen közel 2,7 millió tonnával (13 százalékkal) kevesebb gabona termett.

A búza termésmennyisége 2013 óta minden évben meghaladta az 5 millió tonnát. 2017-ben a temésmennyiség 5,2 millió tonna volt. A búza termesztésében az elmúlt években megfigyelhető technológiai fejlődés eredményeképpen a termésátlag folyamatosan emelkedik, és 2017-ben már meghaladta az 5,4 tonnát hektáronként.

2017 első 11 hónapjában 9,1%-kal kevesebb búzát vásároltak fel a termelőktől, mint 2016 hasonló időszakában. A felvásárlási ár 43,6 forint/kg volt, ami 8,6%-kal magasabb, mint 2016 azonos időszakában.

A kukorica betakarított területe hosszú idő után egymillió hektár alá csökkent, és az előző évi 2,3%-os csökkenés után 988 ezer hektárt tett ki. Összesen 6,8 millió tonna termést takarítottak be, amely a 2016. évi rekordterméstől 22, az előző öt év átlagától 5,9%-kal maradt el. A termésátlag 6,9 tonna alatt maradt hektáronként, amely az egy évvel korábbinál ötödével kisebb, az előző öt év átlagánál 10%-kal volt több.

2017 első 11 hónapjában 7,2%-kal kevesebb kukoricát vásároltak fel a termelőktől, mint 2016 hasonló időszakában. A felvásárlási ár 43,2 forint/kg volt, ami 3,7%-kal nagyobb, mint 2016 azonos időszakában.

Napraforgóból a hosszú aszályos és forró nyár ellenére közel 2 millió tonnát takarítottak be, amely a 2016. évinél 6,4, a 2012–2016. évek átlagánál 27 százalékkal volt nagyobb.

2017 első 11 hónapjában 9,2%-kal kevesebb napraforgót vásároltak fel a termelőktől, mint 2016 hasonló időszakában. A felvásárlási ár 100 forint/kg volt, ami 6,3%-kal kevesebb, mint 2016 azonos időszakában.

2017-ben a repce területe meghaladta a 300 ezer hektárt, amely az előző évinél 18, a 2012–2016. évek átlagánál 44%-kal volt nagyobb. A bővülő területnagyság mellett a 939 ezer tonnás betakarított termésmennyiség mindössze 1,5%-kal haladta meg az előző évit, de az előző öt év átlagánál közel 50%-kal volt több. A hektáronkénti termésátlag 3,1 tonna volt, amely a 2016. évinél 14%-kal lett alacsonyabb.

A burgonya termesztése nemcsak a szántó művelési ágra, hanem a konyhakertekre is jellemző. A 2017. évi időjárás nem kedvezett a termesztésnek: a szántó művelési ágban betakarított terület az elmúlt évben mindössze 14,4 ezer hektár volt, az előző évitől 12, a 2012–2016-os évek átlagától 29%-kal maradt el.

A cukorrépa betakarított területe 18,6 ezer hektár volt, ami az előző évinél 16%-kal nagyobb, és utoljára 2013-ban közelítette meg a 19 ezer hektárt. A hektáronkénti 61,4 tonnás termésátlag a 2016. évinél 12%-kal alacsonyabb, de az előző öt év átlagánál 4,3%-kal volt több.

A lucerna betakarított területe az utóbbi években, és így 2017-ben is bővült. 193 ezer hektárról kaszáltak le lucernát, amely 1,3%-kal nagyobb, mint 2016 azonos időszakában. A 945 ezer tonnás mennyiség a 2016. évi kiemelkedő terméseredményhez képest 2,9%-kal kevesebb, de az előző öt év átlagánál majdnem 50%-kal magasabb volt.

fotó:123rf

Az Agrárium, 2016 című összeírás adatai alapján a különböző szántóföldi növények termesztésével foglalkozó gazdaságok méretkategóriákon belüli eloszlása különböző. Búzatermesztéssel sok 2 hektárnál alacsonyabb szántóterülettel rendelkező gazdaság foglalkozik, de jelentős a gazdaságok száma az 5-50 hektáros nagyságkategóriákban is, ahová a kukorica-, a napraforgó- és lucernatermesztéssel foglalkozó gazdaságok nagy része sorolható.

2017-ben az ország mezőgazdasági területének 82 százaléka szántóterület volt. A mezőgazdasági terület arányában a legnagyobb szántóterülettel Békés, Baranya, Tolna, Vas és Győr-Moson-Sopron megyék rendelkeznek.

A szántóföldi növények közül a búza vetésterülete Heves megyében a legnagyobb (32 százalék), Jász-Nagykun-Szolnok (29), Fejér (27) és Győr-Moson-Sopron (27) megyékben jelentős, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a legalacsonyabb arányú.

A legtöbb kukoricát és napraforgót Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termesztik, ahol 39, illetve 26 százalékos a vetésterület aránya. Repcét jellemzően a Dunántúlon termesztenek, Vas megyében 17, Zala megyében 15 százalékos a vetésterület aránya a szántóterületből.

A teljes elemzés ITT olvasható.

agrotrend.hu / KSH