Gazdálkodás

Szántóföld

Biztosított az ország kenyeréhez szükséges gabona

Kiugróan jó volt a búzatermés Baranyában, Somogyban és Tolnában, ahol hektáronként csaknem 6,5 tonnás átlagot értek el a gazdák. A nyári betakarítású növények rekordhozamot adtak. A jelenlegi önköltség alatti felvásárlási ár miatt a raktározás javasolt a termelőknek. A magyar mezőgazdaság eredményeinek további javulásához egyre inkább megkerülhetetlen lesz a precíziós gazdálkodás minél szélesebb körű alkalmazása, illetve az öntözés feltételeinek javítása.

Rekordhozamot ért el az őszi búza, az árpa és a repce az idén – közölte a pénteken kezdődött hajdúböszörményi Hajdúsági Expót megelőző sajtótájékoztatón a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Nagy István elmondta: a nyári betakarítású növények aratása befejeződött, az ország kenyeréhez szükséges gabona 2016-ban is biztosított. őszi búzából 5,1-5,2 millió tonnát takarítottak be, ami 10 százalékkal meghaladja az elmúlt öt év átlagát. A hektáronkénti 5,4 tonnás búza, az 5,2 tonnás árpa és a 3,2 tonnás repcetermés egyaránt rekordnak számít – tette hozzá.

Kiugróan jó volt a búzatermés Baranyában, Somogyban és Tolnában, ahol hektáronként csaknem 6,5 tonnás átlagot értek el, a legkevesebbet pedig, hektáronként átlagosan 4,6 tonnát Csongrád megyében takarítottak be a gazdák.

A júniusi sok csapadék miatt jelentősen romlott a kenyérgabona minősége, a búza nagyjából fele-fele arányban étkezési és takarmányminőségű – ismertette Nagy István, aki a jelenlegi önköltség alatti felvásárlási ár miatt a raktározást javasolja a termelőknek.

Az egyéb nyári betakarítású növényekről elmondta: őszi árpából több mint 1,4 millió tonna került a magtárakba, ami a tavalyinál 30, az elmúlt 5 év átlagánál 66 százalékkal több. Kiemelkedő repcetermést hozott az idei év: a 810 ezer tonnás mennyiség 50 százalékkal magasabb az előző években betakarítottnál.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy az idén a tavalyihoz képest kétszer annyi, összesen 10 ezer kárbejelentés érkezett a gazdáktól. Augusztusig 125 ezer hektárra jelentették be kárigényüket a termelők. Jégeső miatt több mint 44 ezer hektárra, tavaszi fagykár enyhítésére mintegy 43 ezer hektárra, viharkár és belvíz miatt pedig 16-16 ezer hektárra igényeltek támogatást. Hangsúlyozta: soha ekkora kárenyhítési összeg nem állt még rendelkezésre, mint most, hiszen összesen 24 milliárd forintot fordíthatnak a gazdálkodók kárainak megtérítésére.

Egységes, országos jégeső elhárító rendszer kiépítését sürgette a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, Jakab István. Kiemelte azt is, hogy a magyar mezőgazdaság eredményeinek további javulásához egyre inkább megkerülhetetlen lesz a precíziós gazdálkodás minél szélesebb körű alkalmazása, illetve az öntözés feltételeinek javítása.

A Hajdúsági Expo keretében a sajtótájékoztatót követően szakmai fórum kezdődött, amelyen az ágazat szereplőit érintő aktuális kérdésekre, például az állattenyésztés, a növénytermesztés és az uniós pályázatok témakörében kaphattak választ a résztvevők. A vasárnapig tartó kiállítás részeként idén is megrendezik a traktorhúzó Európa-kupát, amely évről évre egyre több érdeklődőt vonz a városba.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook