Gazdálkodás

Szántóföld

Bőven elég a fémzárolt vetőmag, kár, hogy alig vetik

Még mindig kevesen vetnek fémzárolt vetőmagot Magyarországon, a gazdálkodók csupán 20-21 százaléka megy biztosra vetőmag terén. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) úgy véli, legalább 40 százalék lenne a szakmailag indokolt arány.

93.500 forintban hirdette meg idén az őszi kalászos vetőmagokra vonatkozó tájékoztató jellegű árat a VSZT. A tájékoztató ár zsákban, csávázottan fémzárolva, az eladó telephelyén gépkocsira rakva értendő. Hogy az ár magas-e vagy elfogadható, az nézőpont és persze, bankszámla kérdése is. Minden esetre, az elmúlt években erősen hullámzott az őszi búza vetőmag ára: 2007-ben 82 ezer, 2009-ben 62 ezer, 2012-ben 115 ezer forintot adtak egy tonnáért. Az elmúlt két évben egy tonna fémzárolt őszi búza végfelhasználói átlagára 91 ezer forint körül alakult – mondta lapunknak Polgár Gábor, a VSZT ügyvezető igazgatója.

Az ár nem Szentírás, hangsúlyozza az ügyvezető igazgató, sokkal inkább a gazdálkodók tájékoztatását szolgálja. – Az árat azért teszi közzé évek óta a VSZT, hogy az őszi búza vetőmag forgalmazási szezon kezdetén, mi lesz az a hozzávetőleges árcentrum, ami környékén kialakulnak az egyedi értékesítési árak. Ezek természetesen, országrészenként, termőterületenként, fajtánként, éréscsoportonként változnak – tette hozzá Polgár Gábor.

A VSZT szerint idén nem lesznek ellátási problémák, elegendő őszi kalászos vetőmag áll a gazdák rendelkezésére, hiszen az az általános trend, hogy a megtermelt vetőmag maximum 60-70 százaléka kerül csak fémzároltan értékesítésre, így minden évben tartalék is képződik egy esetlegesen növekvő vetőmag igényre. Nem jellemző az őszi kalászosok vetőmagexportja sem; mivel nagy tömegű áruról van szó, mindenki törekszik arra, hogy a felhasználás helyéhez közel termelje meg és dolgozza fel ezeket a mennyiségeket.

Polgár Gábor ugyanakkor megjegyezte, az őszi búzára alkalmas szaporító terület a jelenlegi becslések szerint kismértékben csökkent a tavalyihoz képest, elképzelhető, hogy a rekord alacsony 2010-es szintet sem éri el. A szakember szerint ennek minden bizonnyal az az oka, hogy egyre kevésbé számít jó üzletnek a vetőmagtermesztés. A fémzárolt vetőmaghasználat nagyon alacsony szinten van, 20-21 százalékos felújítási százalékokkal lehet számolni az utóbbi években stabilan. Vagyis a földbe kerülő vetőmag 79-80 százaléka nem tartozik ebbe a kategóriába!

Polgár Gábor szerint ez sajnálatos tény, hiszen a fémzárolt vetőmag óriási genetikai értéket képvisel, és elengedhetetlen bázisa az árutermelő mezőgazdaságnak. A szaporító terület csökkenése feltételezhetően akkor lassulna le, ha magasabb lenne a felújítás, azaz sokkal nagyobb arányban választanának a gazdák ismét fémzárolt vetőmagot.
Utóbbi felhasználása egyébként Magyarország EU-csatlakozása után csökkent drasztikusan, addig ugyanis számos támogatás alapfeltétele volt a fémzárolt vetőmaghasználat. A felújítási arány akkoriban elérte az 50 százalékot is, ma már a VSZT a 40 százalékkal is nagyon elégedett lenne – mondta lapunknak a szakember.

Ha nem változik meg a vetőmag-használati szokás, az előbb-utóbb a nemesítési folyamatok lelassulásához vezethet, és elképzelhető, hogy kevesebb új fajta jelenik majd meg – figyelmeztet a VSZT ügyvezető igazgatója.

Némileg más a helyzet az őszi árpa esetében, legalább is, ha a szaporító terület alakulását vizsgáljuk. Az őszi árpa vetőmag előállító terület nagysága az előző évhez képest jelentősen növekedett, ám ennek a viszonylag alacsony bázis is az oka, illetve az, hogy a gazdák kevesebb „szürke” csatornán keresztül tudják beszerezni a szükséges mennyiséget – hangsúlyozta Polgár Gábor.

A triticálé szaporító területe minimális mértékben tovább csökkent, így ennél a gabonafélénél a kereslet növekedése esetében, kisebb hiányhelyzet is kialakulhat.

Lapunk úgy tudja, Magyarországon jelenleg nincsenek beállítva olyan kísérletek, amelyek a fémzárolt, illetve egyéb vetőmagot hasonlítanák össze hozam, növényvédelem, illetve bármilyen szempontból.

scs

A cikk az Agrotrend.hu Magazin – OMÉK 2015 különszámában jelent meg.

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook