FÓKUSZBAN

Újra díjazták a Bábolna Takarmányt

Újra díjazták a Bábolna Takarmányt

MagyarBrands díjjal ismerték el a Kft. munkásságát.

Ismerjék meg 2019 legjobb traktorait!

Ismerjék meg 2019 legjobb traktorait!

Nemrég adták át az Év traktora 2019 (Tractor of the Year 2019) ...

Keressük Az Agrárvilág Szépét!

Keressük Az Agrárvilág Szépét!

Olyan hölgyeket keresünk, akiknek nem csak kötődésük

Szántóföld

2018. július 04., szerda • 08:31

Egészséges, jó minőségű magágyat gyorsan – mikrobiológiai támogatással

A vegetáció végén, a betakarítást követően a búza, kukorica, napraforgó stb. terméseit a gazdálkodók értékesítik. Az árbevételből a költségeket levonva kapjuk a termelő hasznát, amely a jövedelmezőség legfőbb mutatója és a termelés legfontosabb célja.

Ennyi a növénytermesztés haszna? Ez mutatja egyedül a termelés értékteremtő jellegét? Véleményünk szerint nem!

A növények a vegetáció során a szemtermés mellett jelentős mennyiségű zöldtömeget állítanak elő, aminek nyersanyagai:

  • a víz
  • a talajból felvett tápelemek
  • és a levegőből megkötött széndioxid

Az érés során a víz nagy része elpárolog, a levelek és a szár megszárad. A felvett tápelemek és a megkötött széndioxid szerves növényi maradék (ún. biomasszatrágya) formájában visszamarad a területen, és csupán a gazda döntésén múlik, hogy mi lesz belőle. Jobb esetben az állattenyésztés „veszi fel”, és szerves trágyaként adja majd vissza később, vagy a talajba keverve visszakerül az onnan felvett tápelemek (makro-, mezo -és mikroelemek egyaránt) nagy része, kiegészítve a levegő szén-dioxidjából készült szerves anyaggal. Ez utóbbi esetekben a talaj szerkezetét és minőségét javító, a termőterület értékét növelő nyersanyagként kell tekintenünk a tarlómaradványokra.

Milyen tömegű biomasszatrágya termelődik egy hektárnyi termőterületen?

  • 6 tonna búza szemtermés mellett kb. 8-10 tonna
  • 10 tonna kukorica szemtermés mellett kb. 12-15 tonna
  • 3,5 tonna napraforgó szemtermés mellett kb. 13-16 tonna (Tóth, Z. 2012)

Ennek a nagy tömegű nyersanyagnak a feldolgozását a talaj élőlényei, elsősorban a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) végzik. Ezek a szervezetek a termelődő szerves anyag nagyságrendileg negyedét (ennyit tesz ki az elhaló gyökerek tömege) képesek hatékonyan elbontani, az efölötti mennyiséghez segítségre van szükségük.

Az intenzív mezőgazdálkodás számára ma már rendelkezésre állnak azok a speciálisan tarlóbontás céljára kifejlesztett oltóanyagok, amelyek ezt a folyamatot támogatni képesek. Segítségükkel az elhalt növényi szövetekben tárolt tápelemek feltáródnak, és a következő kultúra rendelkezésére állnak (táphumusz). A nehezen bomló, magas lignocellulóz és lignin tartalmú részek pedig a humifikáció évtizedekig tartó folyamatába kerülnek, és hosszútávon a talaj minőségét javítják (szerkezeti humusz).

Az AGRO.bio által kifejlesztett BactoFil® Cell-el hatékonyan bontható a visszamaradó szármaradvány és alkalmazásával számos összetett pozitív hatás érhető el:

  • Felszabadítja a tápanyagokat a szármaradványokból.
  • Könnyebben művelhető, növényi maradványok nélküli, porózusabb talajt eredményez.
  • Növényi növekedési hormont termel.
  • A légkörből biztosítja a cellulózbontáshoz szükséges nitrogént, a pentozán hatás elkerüléséhez.
  • Gátolja a polifág kórokozók (pl. fuzárium) szaporodását, csökkenti életterüket.
  • 1 l/ha-os dózisa megkönnyíti a kijuttatást.

2017-ben a pécsi Talajbiológiai Laboratórium szakemberei vizsgálták két talajtípuson (csernozjom és homok) a tarlóbontás mértékének dinamikáját, azaz közel 40 héten keresztül mérték különböző növényi maradványok (búza, kukorica, napraforgó) tömegcsökkenését. A vizsgálat beigazolta, hogy ideális közeli állapotban az elhalt növényi részek a tarlóbontó-kezelést követő 10 hónapon belül 80-100%-ban elbomlanak, így lehetővé válik, hogy tápanyagtartalmuk a talaj szerves anyag tartalmának növekedésében és a növények táplálásában hasznosuljon.

Az AGRO.bio demo farm projektjében vizsgáltuk, hogy a BactoFil® Cell tarlóbontó készítmény alkalmazásával az utóveteményben miként jelentkezik a feltárt tápanyagok hatása a növényi zöldtömeg növekedésében a kezeletlen kontrollhoz képest.

Gyakran előfordul, hogy négy éven belül két olajos növény is megtalálható a vetésforgóban, amelyek magukkal hordozzák a szklerotínia fertőzés gyakoribb kialakulásának veszélyét. A napraforgó és az őszi káposztarepce is fogékony az előbb említett kórokozóval szemben.

A vetés előtt kijuttatott Trichoderma harzianum hasznos gombát tartalmazó TrichoMax mikrobiológiai készítmény biokontroll hatásával biztosítja a gyökérkörnyezet egészséges állapotát. Parazitálja a fertőzés forrását jelentő szkleróciumokat (lásd: képek), ezért a későbbi gombaölő szeres állománykezelések hatékonysága is jobb lehet.

A képeken a TrichoMax agresszív gyors „mozgása” látható a szklerócium felé, amelyet végül bekebelez.

TrichoMax használatának előnyei:

Mivel a kalászosokat sok esetben repce követi, érdemes már a nyári tarlóbontás során a BactoFil® Cell 1 l/ha dózisát 1 kg/ha TrichoMax mikrobiológiai készítménnyel kombinálni. A két készítmény a munkagépekre felszerelhető BactoFil® T-Jet kijuttató berendezéssel akár már a tarlóhántással egy menetben a tarlómaradványokra permetezve és a talajba dolgozva alkalmazható. A főnövény aratása és a következő növény vetése közötti rövid idő alatt jó minőségű magágy készítése a tarlóbontás technológiájával sokkal eredményesebben végezhető el!

További információkért kérjük látogasson el honlapunkra, vagy keresse szaktanácsadó kollégáinkat!

Szabó István, Kabai Gábor
AGRO.bio

(x)

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.