2019.07.23., kedd , Lenke

Szántóföld

2019. április 19. péntek • 13:36

Szárazságtűrő növényekkel és aszálytérképpel a klímaváltozás ellen.

Szárazságtűrő növények és aszálytérkép jelenthetik a megoldást az egyre nagyobb kockázatot jelentő a szárazságra.

Aszálytérképet készít az éghajlatváltozás miatt előrevetített szárazság okán régiónkra az Országos Meteorológiai Szolgálat. Tájékoztatásuk alapján hosszú évtizedek óta a 2018-as év volt a legmelegebb Magyarországon. A következő évtizedekben a klímaváltozásnak köszönhetően várhatóan tovább emelkedik a hőmérséklet. A szárazság miatt egyre magasabb lesz hazánkban az aszály kockázata.


Szatymazon hagyományos nemesítéssel értek el biztató eredményeket az elmúlt években
fotó : Szatymazi kukoricanemesítő telephelye / Bayer Hungária Kft. szatymazi telephelye

Györgyey János növénybiológus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének főmunkatársa elmondta: ma már aszályos viszonyok között is rendelkezésre állnak megbízhatóbban termő, a klímaváltozásnak jobban ellenálló, és a gyakorlatban már bevált szárazságtűrő növények.

Két millió eurós támogatásból 2017 januárjában indult el a DriDanube – Aszálykockázat a Duna régióban elnevezésű projekt, ami a Duna régióban működő meteorológiai szolgálatok és a döntéshozó hatóságok közötti jobb együttműködés megteremtése révén kíván hozzájárulni a szárazság és az aszály okozta kritikus helyzetek jelenleginél jobb kezeléséhez nemzeti és regionális szinten egyaránt, így növelve a klímaváltozáshoz és a szárazsághoz való alkalmazkodóképességet.

A szárazság és az aszály elleni védekezéshez is hozzájáruló projekt elindításának és az aszálytérkép elkészítésének fontosságát mutatja, hogy

a teljes évet tekintve Magyarországon 1901 óta, 2018 volt a legmelegebb év, míg globálisan a negyedik legmelegebbnek ígérkezik

a Meteorológiai Világszervezet előzetes értékelése szerint – tájékoztatott Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlati szakértője.

Régiónkban az éghajlatváltozás miatt megemelkedett a hőhullámos száraz napok száma, amik egyre többször váltanak ki aszályt. Az aszály rendszerint nagy meleggel együtt fellépő, hosszan tartó szárazság a növények tenyészideje alatt. Gyakran több éven át ismétlődik a szárazság, ami súlyosbítja az aszálykárokat. Az aszályos évek a Kárpát-medencében gyakoriak. Tíz évből átlagosan hat aszályos – mondta Lakatos Mónika.

 Az OMSZ-ben többféle módszerrel vizsgálják a magyarországi éghajlatváltozás jellemzőit. Az eredmények klímaváltozást jeleznek, ami egyöntetűen az átlaghőmérséklet-, és a vele párhuzamosan fellépő aszálykárok növekedését vetítik előre.

 Önkéntesekkel veszik fel a harcot az éghajlatváltozás hatásai ellen:

 A DriDanube projekt lelkes önkéntesek bevonásával többek között az aszályra, az aszály elleni védekezésre és az aszálykár minimalizálására próbál megoldást találni.

 A projektben a régiós aszálykockázati térkép elkészítésén túl önkéntes megfigyelői hálózatot építettünk ki.
Az aszály alakulását így közel valós időben tudjuk értékelni a beküldött jelentések alapján.

Ez az aszályfigyelő társadalmi hálózat jelenleg 10 országban 240 regisztrált észlelőből áll.

Az önkéntesek között

  • egyéni gazdálkodók
  • nagyobb agrártermelők
  • erdészek
  • és nyugdíjasok is vannak.

Magyarországon 40 elhivatott észlelő küld 19 megyéből és Budapestről adatokat heti rendszerességgel egy internetes felületen.

Az aszálymegfigyelői hálózat kiépítésével az a cél, hogy a műholdas megfigyelések mellett a talajnedvességre vonatkozóan gyűjtsük a helyi információkat, amik segíthetik az aszály okozta hozamcsökkenés becslését, az aszály elleni védekezés hatékonyságát és az aszálykárok csökkentését – mondta Lakatos Mónika.

Az éghajlatváltozást is figyelembe vevő projekt elindulásáig az aszály elleni védekezésre adott válasz utólagos volt, főként a veszteségekkel és az aszálykárokkal foglalkoztak. A megelőző megközelítés számításba veszi a szárazság megakadályozását és elkerülését, a fókusz az aszály utáni helyreállításról az aszály elleni védekezésre tevődik.

 A növénynemesítés szerepe az aszály elleni védekezésben:

Az aszályhoz jobban alkalmazkodó, szárazságtűrő gazdasági növények nemesítésében nagy segítséget jelentő eszköz a géntechnológia. Hazánkban azonban még nem szerepel a növénynemesítési gyakorlatban a génszerkesztés. Pedig,

ha valami génszerkesztett, az csupán annyit jelent, hogy azért nyúltunk géntechnológiai eszközzel egy növény genetikai állományhoz, hogy az valamely tulajdonságában jobb legyen a nem így nemesített változathoz képest.

Például, hogy jobban ellen tudjon állni a klímaváltozás miatt fellépő szárazságnak – mondta Györgyey János növénybiológus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének főmunkatársa, a biológiai tudományok kandidátusa, a Növénybiológiai Társaság elnöke, az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület titkára.

 Egy szervezet genetikai állománya a teljesen bevett és mindenki által hasznosnak tartott növénykeresztezéssel is módosul. Az ilyen módszerrel kikísérletezett szárazságtűrő növényfajt mindenki fenntartások nélkül elfogadja. Azonban ezzel a fajta,

hagyományos növénynemesítéssel 10-15 évbe is telhet egy szárazságtűrő növény kikísérletezése.
Ezzel szemben a legújabb génszerkesztéssel akár már 3 év alatt jelentős eredményt lehet elérni

a szárazságtűrő növények frontján is. A géntechnológia alkalmazásával ugyanaz lesz a végeredmény, mintha keresztezést alkalmaztunk volna, csupán gyorsabb és precízebb az eljárás és a segítségével hamarabb sikerül előállítani egy szárazságtűrő növényt, létrehozni egy szárazságtűrő fűmagot vagy megalkotni egy szárazságtűrő virágot.

A géntechnológiai eszközökkel kibővül a növénynemesítők eszköztára, akik így már nem csak keresztezni, mutagenizálni tudnak, hanem molekuláris genetikus segítségével egy kiválasztott előnyös tulajdonság génjét tudják irányítottan megváltoztatni, vagy épp áttenni egy kiválasztott fajtába.

A géntechnológiával létrejött, már bevezetett előnyös tulajdonsággal rendelkező új növényfajták a kutatások szerint semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek az embereknek.

Természetesen szükség van szabályokra és korlátozásokra, de alapjában véve a tudományos világ konszenzusa szerint maga a technológia nem jelent veszélyforrást – jelentette ki Györgyey János.

 Az évszázad közepére az ENSZ adatai szerint kilencmilliárd ember él majd a földön, és táplálásuk érdekében meg kell duplázni a világ élelmiszer-termelését. Ezt tetézi az éghajlatváltozás, valamint az éghajlatváltozás következtében fellépő szárazság, ami jelentősen megnehezíti a megbízható mezőgazdasági termelést.

Mindenki érdeke tehát, hogy a termesztett növények biológiai képességeit a legteljesebb mértékben kihasználjuk,
többek között szárazságtűrő növények kikísérletezésével, amik jobban ellenállnak majd a klímaváltozásnak.

 

Szárazságtűrő növényeket állítottak elő:

Ma a genomszerkesztéssel és a precíziós nemesítéssel foglalkoznak a kutatók. A precíziós nemesítéshez nem kell idegen géneket alkalmazni. A segítségével előállítottak már lisztharmat rezisztens búzát, olyan burgonyát, aminek a sütésekor nem keletkezik rákkeltő akrilamid és szárazságtűrő kukoricát is. Ez a technológia lehetőséget ad szárazságtűrő növények, szárazságtűrő fűmagok és szárazságtűrő virágok nemesítésére is.

 Az ellenőrzött keretek között zajló génszerkesztés módszerével olyan növényfajtákat lehetne termeszteni a földeken, amelyek

  • a már ismert, vagy éppen az újonnan megjelenő kártevőkkel szemben is ellenállóbbak lennének
  • jobban tűrnék a szárazságot, az aszályt, a klímaváltozást
  • és nem igényelnének permetezést.

Ezen előnyös tulajdonságaikkal közvetlenül hozzájárulnának bolygónk védelméhez is. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) ugyanakkor úgy fogalmazott: az új nemesítési technikákat teljes mértékben be kell vizsgálni, mielőtt kiengedjük azokat a földjeinkre, illetve bejuthatnak az élelmiszereinkbe.

 Szatymazon jelentős sikereket értek el kukoricanemesítésben:

 A Szeged melletti Szatymazon már a ’90-es évek végétől kezdve működik egy olyan telephely, ahol kukoricanemesítéssel foglalkoznak: minden évben 2 000 új kukoricahibridet hoznak létre, tesztelnek le és vetnek el a régióban kialakított tesztelési hálózatban. A szülővonal-nemesítés az innen néhány kilométerre található, a telephelyhez tartozó 20 hektáros tenyészkertben zajlik. Végül mindössze a 2-3 legjobban termő, és a környezeti hatásoknak leginkább ellenálló fajta kerül be a köztermesztésbe.


fotó : Szatymazi kukoricanemesítő telephelye / Bayer Hungária Kft. szatymazi telephelye

Munkánknak köszönhetően hagyományos nemesítéssel éves szinten 1,5-2 százalékos hozamnövekedést tudunk elérni a kukoricánál. Ez komoly siker, de 50 év múlva a jelenlegi módszerek használatával már nem tudjuk ellátni a világ népességét élelmiszerrel. Szükség van a nemesítési eljárások fejlesztésére, ezért évek óta azon dolgozunk, hogy fejlesszük ezeket.

Hazánkban a növénytermesztés sikerében a víz a legnagyobb korlátozó tényező. Az átlaghőmérséklet nő, míg a csapadékmennyiség csökken, és az eloszlása is egyre kedvezőtlenebb.

Ezért a 2006-ban beindított úgynevezett szatymazi nemesítő program keretében olyan új kukoricahibrideken tőrjük a fejünket, amik hozamnövekedés mellett, a megváltozott időjárási viszonyoknak is jobban ellenállnak, erősödik a stressztoleranciájuk. Szülővonalak keresztezésével jönnek létre az új hibridek, ahol a nemesítés és tesztelés nagyjából nyolc évig tart.

Egyelőre remekül tartjuk a lépést a klímaváltozással, hiszen az elmúlt években-évtizedekben a tudomány és az információs technológia robbanásszerű fejlődésével olyan eszközök kerültek a kezünkbe, olyan hihetetlen kukorica genom-adatbázissal tudunk dolgozni, hogy a technika segítségével már jó előre meg tudjuk mondani, melyek lehetnek azok az új kukorica genotípusok, amik a legnagyobb hozammal kecsegtetnek.

A több tízezer általunk megalkotott vonalból így a korábbiakhoz képest jóval hamarabb el tudjuk engedni azokat, amik az előrejelzések szerint nem hoznak majd jelentős értéktöbbletet a már meglévő fajtákhoz képest. A tenyészkertbe így már csak az általunk legjobbnak ítélt fajták kerülhetnek – mondta Dr. Könczöl Péter, a szatymazi telephely vonalnemesítője.


A legújabb kísérletekkel már olyan kukoricahibrideket hoztak létre, amik a 10 évvel ezelőtti társaikhoz képest
akár 2 tonnával is több termést képesek hozni hektáronként

fotó : Szatymazi kukoricanemesítő telephelye / Bayer Hungária Kft. szatymazi telephelye

 Dr. Könczöl Péter ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a fajták jóval drágábbak korábbi társaikhoz képest, és a magyar gazdák többségének egyelőre az ár a legfontosabb tényező, ezért még a kecsegtető termésnövekedés ellenére sem mernek váltani.

Elsődleges célunk a termés növelése, de ugyanilyen fontos a termés biztonságának megteremtése is, például a szárerősség, illetve a vízleadás képessége, tehát ezeken is dolgozunk. Azonban mindez nem sokat ér,
ha a gazdák nem gondozzák megfelelően a növényeiket.

Mi a precíziós mezőgazdaságban hiszünk, hogy a technika segítségével a rendelkezésünkre álló földterületből a legtöbbet hozzuk ki. Ma Magyarországon 1 hektáros területen a kukorica terméshozama átlagosan 6-7 tonna, ami bizony elég kevés.

Az általunk kikísérletezett és legjobbnak tartott kukoricahibridekből a precíziós mezőgazdaság segítségével akár 20 tonna termést is elő tudunk állítani egy hektáron. Azt szeretnénk, ha minél több magyar gazda követné ezt az utat – fogalmazott a szakértő.

agrotrend.hu / Bayer Hungária Kft.

Fókuszban
RAPOOL-REPCÉK. PHOENIX CL ÉS CLAVIER CL

RAPOOL-REPCÉK. PHOENIX CL ÉS CLAVIER CL

Új szintre emelik a Clearfield-hibridek teljesítményét.

UMBERTO KWS – A jövő piacvezető hibridje

UMBERTO KWS – A jövő piacvezető hibridje

Az UMBERTO KWS a magyar repcetermesztés egyik legkiforrottabb ...

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.