FÓKUSZBAN

Kevesebb a feketéző a mezőgazdaságban

Kevesebb a feketéző a mezőgazdaságban

Jelentősen csökkent az illegálisan foglalkoztatottak száma.

Íme az elismert növényfajták listája

Íme az elismert növényfajták listája

59 növényfajtát ismertek el Mezőhegyesen.

Először Magyarországon a szakmák Európa-bajnoksága

Először Magyarországon a szakmák Európa-bajnoksága

A EuroSkills Budapest 2018 versenyen Európa legfelkészültebb ...

Szántóföld

2018. március 11., vasárnap • 08:35

Előírnák a fémzárolt vetőmagok használatát a több és jobb termés érdekében

Jelentős tartalékok vannak még a hazai szántóföldi növénytermesztésben, a fémzárolt vetőmagok használatának szélesebb körű elterjedésével például a megtermelt növények mennyisége és minősége is javulhat.

Jogszabályi szinten szigorítanák az úgynevezett fémzárolt vetőmagok használatát az országban. A gazdálkodók ma jellemzően az általuk megtermelt magokat vetik vissza a földbe, az aratáskor azonban évről évre gyengébb eredmények születnek. A jó minőségű, jogtiszta vetőmagokkal ugyanakkor jelentős előrelépést érhetne el a hazai szántóföldi növénytermesztés.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a Magyar Időknek elmondta: egyes növények esetében nagyon alacsony szinten van hazánkban a minőségi, fémzárolt vetőmagok használata. A gazdálkodók a vetés mindössze 20 százalékán alkalmaznak ilyen szaporítóanyagot, míg máshol a korábban megtermelt gabonát vetik vissza.

A legrosszabb helyzet egyértelműen a legnépszerűbb haszonnövények, a búza és más kalászosok esetében tapasztalható.

A gazdák nemritkán 3-4 éven keresztül vetik vissza a magot, aminek az az eredménye, hogy aratáskor egyre gyengébb termésátlagok alakulnak ki.

Gyuricza Csaba szerint az elkövetkező időszak egyik legfontosabb agrárpolitikai feladata lesz, hogy ezt az arányt növeljék a magyar agrárgazdaság szereplői. – A megfelelő vetőmaghasználattal nagyban javíthatók a termésátlagok, és a gabona minősége is kedvezőbb lehet – fogalmazott a főigazgató.

Napjainkban egyébként a főbb szántóföldi növények esetében semmilyen előírás nem kötelezi a termelőket arra, hogy igazolt forrásból származó vetőmagot használjanak.

Az európai ­uniós termeléshez kötött támogatásoknál ugyanakkor kötelező a fémzárolt szaporítóanyag használata, így szójából például többségében minőségi szemek kerülnek a földbe. A termelők itt igyekeznek betartani az előírásokat, hiszen ha nem tudják igazolni, hogy fémzárolt vetőmagot használtak, a támogatást sem kaphatják meg.

fotó: Pixabay

A főigazgató szerint a vetőmagkérdésben elsősorban gazdálkodási szemléletváltásra van szükség, ugyanakkor a kérdésben mindaddig nem lesz érdemi előrelépés, amíg a törvényi szabályozást nem szigorítja a kormányzat. A támogatási oldalon nincs különösebb mozgástér, a közvetlen források odaítélésére szigorú európai uniós szabályok vonatkoznak. Ezért Gyuricza Csaba szerint

nemzeti hatáskörben kell megkeresni a módját annak, hogy érdemben ösztönözni tudják a gazdálkodókat arra, hogy a maguk megtermelt, gyengébb vetőmagok helyett a korszerű fajtákat válasszák.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a hazai szaporítóterületekről egy évben átlagosan 220–350 ezer tonna vetőmagot fémzárolnak a gyártók. A magyar vetőmag-kereskedelem évente mintegy 100 milliárd forintos forgalmat bonyolít. Az értékesítés felét a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce forgalma adja. A gyártók évente közel 100 faj 1500 fajtáját adják el.

agrotrend.hu / magyaridok.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.