Gazdálkodás

Szántóföld

Ez a jelenség okozta az idei aszályt

Idén óriási károkat okozott a nyári szárazság, de a jövőben változhat a helyzet.

A meteorológiai szempontból igen különösen alakuló hazai nyár hátterében olyan légkörfizikai változások állnak, amelyeket a globális felmelegedés erősít fel, és minden valószínűség szerint gyakoribbá is tesz – hivatkozik az MTA elemzésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.


Az nyári szárazság globális szinten megbolygatta az agrárközösségeket – fotó:123rf

Az elemzésben olvasható, hogy Magyarországon ugyan nem dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, de egyes alföldi tájakon azonban a megbízható meteorológiai adatgyűjtés kezdete óta sosem volt olyan hosszan tartó hőség, mint most. Svédországban sosem volt ilyen magas a májusi és a júliusi átlaghőmérséklet, a száraz, meleg időjárás miatt

több mint 50 erdőtűz pusztított az országban, a sarkkörön túli vidékeken is.

Dániában is megdőlt a májusi átlaghőmérséklet rekordja, Finnországban a sarkkörön túli Utsjoki városában 33,3 Celsius-fokot mértek, Norvégiában július első felében 40-nél több erdőtűz volt.

A háttérben ugyanaz a légkörfizikai jelenség áll.

A napsugárzás különböző szélességi övezetekben nagyon eltérő, így állandó kiegyenlítő mozgás zajlik a sarkvidékek és a trópusok között, a futóáramlás (poláris jet stream), amely az idei nyári hőhullámban nagy szerepet játszott.

– A futóáramlás a sarki hideg és a szubtrópusi meleg levegőt választja el egymástól. A globális felmelegedés miatt a sarkvidéki területek gyorsabban melegszenek, mint a trópusok-szubtrópusok területek, a poláris jet gyengül – mondta Bozó László meteorológus, az MTA rendes tagja, a Földtudományok Osztályának elnöke.

– Idén tavasszal a futóáramlás európai gyengesége miatt stabil állapotba került, alakja egy hatalmas ómega betűre hasonlított. A kitüremkedő rész Nagy-Britannia és Skandinávia fölött helyezkedett el, ahol magas légnyomású képződmény alakult ki és maradt fenn rekordmagas hőmérsékletekkel – magyarázta Bozó László.

A World Weather Attribution nevű szervezet 2018-as európai hőhullámról szóló jelentése szerint

ahogy a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, az ilyen hőhullámok egyre megszokottabbak lesznek.

– A futóáramlás gyengülése, északra tolódása miatt a mérsékelt övi ciklonok is északabbra helyeződnek, térségünket az időjárási frontoknak gyakran csak a déli ága éri el. Ez legtöbbször csak a szél északira fordulását, majd viharos szelet és rendszerint kevés csapadékot hoz magával. Az sem kizárt azonban, hogy egy évben a futóáramlás hideg oldalára kerülve szokatlanul hűvös és csapadékos nyarunk – hívja fel a figyelmet a meteorológus.

agrotrend.hu / NAK

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook