Fehérjestratégia: megtöbbszörözik a termeléshez kötött támogatást

fotó: 123rf

Az agrárgazdaságért felelõs helyettes államtitkár kiemelte: Magyarország agrártámogatási oldalon is ösztönözni kívánja a fehérjenövény termelést céljai elérése érdekében. 2015-tõl hazánk a korábbiakhoz képest több mint négyszer több célzott, termeléshez kötött támogatást nyújt a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezõgazdasági ágazatoknak. Így ennek részeként 2020-ig több mint 80 millió eurót, azaz évi 13,5 millió eurót tud a kormány a területalapú támogatásokon felül a szemes és szálas fehérjenövények termeléséhez biztosítani, ami ebben az évben például 168 eurót jelent a szemes, közel 110 eurót a szálas fehérjenövények termeléséhez hektáronként.

Az elsõ mérhetõ eredmény, hogy várakozásainkat felülmúlóan a tavalyi 40-42 ezer hektáros szója vetésterület az idei évben 72,2 ezer hektárra nõtt. 2020-ig csak a támogatásoknak köszönhetõen 120 ezer hektárra nõhet a szójatermõ területek nagysága, amit a következõ évek öntözésfejlesztési programja és a növekvõ piaci kereslet növelhet tovább. Szilárd meggyõzõdésünk, hogy a jövõ generációk biztonságos élelmiszerellátásának záloga a gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható mezõgazdasági termelési gyakorlat – mondta a helyettes államtitkár.

Hozzátette: ennek egyik kiemelt eleme a GMO-kal szembeni következetes politika, hiszen a GMO-k nem szolgálják a fenntarthatóságot. Ugyanakkor sem Európa, sem hazánk nem tudja saját termelésbõl kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényét. Ezért átfogó, összefogáson alapuló európai fehérjepolitika szükséges. 2013-ban Magyarország ennek jegyében az elsõk között csatlakozott a Duna Szója Szövetséghez.

Feldman Zsolt megerõsítette: meggyõzõdésünk, hogy a teljes magyar mezõgazdaságnak a GMO-mentes szója növekvõ termesztése komoly lépést jelenthet a takarmányfehérje biztosítása és a szójaalapú termékek iránti erõs piaci kereslet kielégítése irányába, ami számos termelõnek jelenthet nagyobb jövedelmet, biztonságosabb gazdálkodást, egyúttal pedig a fogyasztók is egyre több garantáltan GMO-mentes élelmiszert vásárolhatnak a jövõben.

Az idén megszületett a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltását lehetõvé tevõ uniós jogszabály-módosítás. A tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem – emlékeztetett a helyettes államtitkár, majd hozzáfûzte: Magyarország elsõként ültette át ezt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe. Az új jogszabály alapján minden olyan GMO-ra tilalmat kívánunk bevezetni, amely termesztési engedélyt kap a közeljövõben, valamint támogatjuk azt az elképzelést is, amely lehetõvé tenné a GM élelmiszerek és takarmányok tiltásának lehetõségét.

agrotrend.hu / FM