Ha így marad a forróság, akkor az aratás is előbb kezdődik

A szokásoknak megfelelően június utolsó napjaiban kezdődik az őszi vetésű szántóföldi növények aratása idén is, kivéve, ha a forróság a következő hetekben is fennmarad.

Petőházi Tamás, a kamara országos osztályelnöke elmondta, tavaly a rendkívül meleg időjárás miatt több mint egy héttel korábban kezdődött az aratás, idén ez nem valószínű, így maradhat a megszokott június végi indulás – írja a Magyar Nemzet.

Az időjárás miatt minden bizonnyal korábban kezdődik meg az aratás – fotó: pixabay.com

A korábbi kezdésre akkor van esély, ha az elkövetkezendő két hétben a forróság miatt kényszerérés jelentkezik a növényeknél. A nyugati országrészben kedvezően alakulhat az őszi kalászosok termése, ám a keleti régiókban több növényfajta kritikus állapotban van.

A szakember felidézte: először a csapadékhiány hatott kedvezőtlenül az őszi vetésekre. A késő tavaszi csapadékos időjárás miatt a növényvédelmi munkák is késtek, sok helyen későn tudták csak elvégezni a gyomirtást. A május eleji csapadék jót tett ugyan, de annak eloszlása és mennyisége régiónként eltért.

A kamara tájékoztatása szerint Vas megyében mind az őszi káposztarepcénél, mind az őszi gabonáknál a májusi csapadék hatására ígéretes termés mutatkozott, a rendkívüli meleg periódus azonban ezzel ellentétesen hathat. őszi búzából a tervezettel megegyezően, hektáronként mintegy hat tonna termésre számítanak a gazdálkodók.

Ezzel szemben Kelet-Magyarországon, a hajdúsági térségben őszi búzából közepes-átlagos várható, hektáronként legfeljebb 6-6,5 tonna körüli termésre számítanak.

Mint mondta, a száraz időjárás az őszi árpát is megviselte, míg a kalászosok közül a legkritikusabb állapotba a rozstáblák kerültek, abból gyenge-közepes termésátlag várható, addig a zabtermés átlagos-jó lehet. Az őszi káposztarepce állománya a megyében 791 hektáron – főleg Hajdúböszörményben és a bihari térségben – a gyenge kelés és fagykár miatt kipusztult vagy kitárcsázták a gazdák. A táblák közepes, hektáronként 3-3,5 tonnát kitevő termést jeleznek előre.

Változik a vetőmag előállításának és forgalomba hozatalának szabályozása. Lehetőség nyílik egyebek mellett arra, hogy – az eddig kizárólag a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a kormányhivatalok által végzett – szántóföldi szemléket és vetőmag-minősítő laboratóriumi vizsgálatokat ezentúl a rendeletben előírt végzettséggel rendelkező, megbízott ellenőrök is elvégezhessék.

A szemlét az átruházott jogkörű tevékenység első évében teljes mértékben a Nébih felügyelete mellett kell végezni, majd a további években a megbízott ellenőr által szemlézett táblák – növényfajtól függően – 15-25 százalékát ellenőrzi a hatósági felügyelő.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet