2019.09.21., szombat , Máté,Mirella

Szántóföld

2016. április 18. hétfő • 11:59

Idén is átadták a „Magyar gabonatermesztésért” díjakat

„A díj elsődleges és legfontosabb célja, hogy azokat a mezőgazdasággal foglalkozó embereket díjazzák, akik sokat tettek a magyar gabona termesztéséért. A Gabonatermesztők Szövetségén belül lévő egyszerű termelők javaslata és véleménye, valamint szakmai információk alapján évente 10-15 embert választanak ki erre a díjra azok közül, akik a legjobbak ebben az országban a gabonatermesztés területén. A szövetség Kuratóriuma hozza meg ezt a döntést. Interjú a GOSZ-díjról Vajda Sándorral, az Agrova Kft. ügyvezetőjével.

Vajda Sándor egész életében a mezőgazdaságért dolgozott, minden egyes megmozdulása arról szól, hogy a közösséget, a gazdálkodókat és a növénytermesztésen keresztül az egész mezőgazdaságot szolgálja” – fogalmazott Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

Az alábbi interjúból kiderül, hogy miképp vélekedik Vajda Sándor a GOSZ-díjról, a munkájáról és a mezőgazdaság jövőjéről.

Vancsura József és Vajda Sándor

Mióta tevékenykedik az agrárszakmában?

1973-ban végeztem az Agrártudományi Egyetemen, Debrecenben, az általános agrármérnöki szakon. Már 53 éves voltam, amikor 2003-ban beiratkoztam a növényvédelmi szakra. Ekkor már foglalkoztam a baktériumtrágyázással, és úgy éreztem, érdemes felfrissíteni ismereteimet, valamint még több tapasztalatot és tudást szerezni. Tehát 1973-tól az agráriumban dolgozom. Először a Szamosmenti Állami Tangazdaság csengeri, csaholci egységének növénytermesztési ágazatvezetőjeként tevékenykedtem, kilenc évig. Utána a Szabolcs Húsipari Vállalat nyírmadai leányvállalatának termelési és kereskedelmi főmérnöke voltam. Ez a munkakör is szorosan az agráriumhoz kapcsolódik, a gabonafelvásárlástól a tápkészítésig. Később, 1992-től 1995-ig a Hajdú-Bét termelési-felvásárlási vezetője voltam. A gabonakereskedelem kapcsán ismerkedtem meg a Phylazonit baktériumtrágyával.

Mi volt az oka, hogy ezt az irányt választotta?

Édesapám mezőgazdasági termelő volt, már a kötelező termelőszövetkezeti rendszer előtti időkben is. Ebben nőttem fel. Még csak 7 éves voltam, amikor már lovat vezettem, kapáltam és segítettem bármilyen mezőgazdasági munkában, amiben éppen kellett. A földeken való munka tehát már gyermekkoromban belém ivódott. Ezek után nem is volt kérdés, hogy életem ebben az irányban folytatódik. Így később e területen tanultam tovább és folyamatosan képeztem magam.

Véleménye szerint milyen szempont alapján részesítették idén a Magyar Gabonatermesztésért díjban?

Nem csak az játszott szerepet, hogy hosszú évek óta tevékenykedem az agráriumban, hiszen sokan mások is ugyanennyi ideje dolgoznak ezen a területen. Úgy gondolom, hogy felismerték a megfelelő számú és nagyságú üzemtapasztalataink eredményére alapozott célirányos kutatásainkat. Sikerült olyan mikrobiológiai készítményt előállítanunk, amelynek használatával a növények védelmét és fejlődését segítő hasznos mikroszervezetek számát és arányát jelentősen tudjuk növelni talajainkban. Ennek eredményeként nő a talaj termékenysége, azaz környezetkímélőbbé, jövedelmezőbbé és kiszámíthatóbbá válik a gazdálkodás. Ráadásul javul a talajszerkezet, nő a termésmennyiség és a termés minősége is kedvező irányban változik. Mindezek nemcsak a gazdálkodók, hanem a vásárlók, fogyasztók számára is előnyös. A jó talajból egészségesebb élelmiszerek állíthatók elő, azaz mi is egészségesebben tudunk táplálkozni. Biztos vagyok benne, hogy ez a helyes irány, amely remélhetőleg egyre inkább érvényesül a jövőben, a mezőgazdaságban.

„Meggyőződéssel vallom, hogy a mezőgazdaság fejlődésének kulcskérdése a célirányos kutatási eredményekre alapozott mikrobiológiai készítmények mezőgazdasági termelésben történő felhasználása, és szakszerű, tudatos alkalmazása.” 

Szakmailag mit jelent Önnek a díj?

Igazán jóleső érzéssel töltött el… De bevallom, meglepett, mert távol vagyunk Budapesttől, azaz a döntéshozóktól. A fejlesztések területén eddig nem voltunk igazán fókuszban, de a díj elnyerésével talán jobban tudjuk termékeinket népszerűsíteni és még közelebb kerülünk a termelőkhöz, gazdálkodókhoz.

A díj természetesen nemcsak az én érdemem, hanem a körülöttem dolgozó mikrobiológusoké is, akikkel gyakorlatilag közösen fejlesztettük a terméket. Hálás vagyok mindazoknak a forgalmazóknak is, akik közvetlen kapcsolatban állnak a termelőkkel. Bátran mondhatom, hogy a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elismerése egy közös csapatmunka eredménye. Boldog lehetek, hogy ilyen csapatom van. Mindannyian teljes mértékben a termelők érdekeit képviseljük. Ennél talán csak akkor lehetnék elégedettebb, ha a magyar termelők az amerikai gazdálkodókhoz, farmerekhez hasonlóan a termelési technológiájuk alapelemeként, meggyőződésből használnák az ilyen típusú készítményeket.

Véleménye szerint miben rejlik az agrárium és a gabonatermesztés jövője?

Meggyőződéssel vallom, hogy a mezőgazdaság fejlődésének, a 21. századi intenzív növénytermesztésnek kulcskérdése a célirányos kutatási eredményekre alapozott mikrobiológiai készítmények mezőgazdasági termelésben történő felhasználása, és szakszerű, tudatos alkalmazása. A baktériumtrágyázás a mezőgazdasági termelés megkerülhetetlen tényezőjévé kell, hogy váljon ugyanúgy, mint a talajművelés, vetés, tápanyagellátás vagy a növényvédelem. Minél előbb kezdenek el a termelők a talajközpontú szemlélettel foglalkozni, annál előbb tudunk költséghatékonyabban és jövedelmezőbben gazdálkodni.

Miképp foglalná össze munkájának legfontosabb célját?

Az elmúlt évtizedekben leromlott, savanyodott talajainkban a káros penészgombák sajnos egyre nagyobb koncentrációban vannak jelen. Ennek jelzésére szolgálnak a különböző termelői tapasztalatok. Itt elsősorban a tejelő tehenészeteknél a kukoricasiló vagy a lucerna nagyobb aflatoxin-tartalmának megjelenésére gondolok, amely már átvételi gondokat jelent.

Azért vágtunk bele minden erőnkkel a toxin elleni küzdelembe, hogy megvédjük a talajt és ezáltal növényeinket a penészgombáktól. Célunk az, hogy egyre kevesebb toxin jelenjen meg a termékekben, akár búza, akár kukorica vagy tej termeléséről beszélünk. Mindennek kulcskérdése a talajközpontúság, azaz a talajt élő közegként kezelő gazdálkodásra való áttérés. Hiszem, hogy ez teheti eredményessé a mezőgazdasági termelést.

Magyar Gabonatermesztésért Díjban részesültek 2016-ban továbbá:

Feczák János (Csongrád megye),

Dr. Aponyi Lajos (Fejér megye),

Dr. Tóth László (Győr-Moson-Sopron megye),

Várföldi Lajos (Győr-Moson-Sopron megye),

Rezes Gábor (Hajdú-Bihar megye),

Dr. Murányi István (Heves megye),

Márvány István (Jász-Nagykun-Szolnok megye),

Bori János (Jász-Nagykun-Szolnok megye),

Szilágyi László (Jász-Nagykun-Szolnok megye),

Hegyi Tivadar (Somogy megye),

Guth István (Tolna megye),

Soltész Gyula (Tolna megye).

A díjazottaknak gratulálunk és munkájukhoz további sok sikert kívánunk!

agrotrend.hu

(X)

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.