2019.06.18., kedd , Arnold,Levente

Szántóföld

2018. augusztus 17. péntek • 11:07

Javulhat a gabonaallergiában szenvedők életminősége

Egy nemzetközi kutatócsoport 13 éven át dolgozott azon, hogy feltárják a búza genetikai állományát.

Egy nemzetközi kutatócsoport feltárta a búza genetikai állományát, ami megnyitotta az utat a jóval táplálóbb és az éghajlathoz jobban alkalmazkodó búzafajták nemesítése illetve a gabonaallergiában szenvedők életminőségének javítása előtt.


A kenyérbúzát a világ lakosságának több mint egyharmada fogyasztja - fotó: Pixabay

A mintegy 2400 tagú Nemzetközi Búzagenom-szekvenáló Konzorcium (IWGSC) a Science című tudományos folyóiratban mutatta be kutatási eredményeit. 

A kenyérbúza genomja mintegy 16 milliárd bázispárból áll, ami azt jelenti, hogy nagyjából ötször nagyobb, mint az emberé.

A kutatók a 21 kromoszómáján 107 ezer gént azonosítottak. 

- A kenyérbúza genomjának szekvenálása nagy kihívást jelentett a kutatók számára annak összetettsége miatt, mivel az három algenomból áll és genomjának több mint 85%-a ismétlődő elemek - írták a kutatók.

Az ismétlődő szekvenciák azt jelentik, hogy a genom hatalmas részei nagyon hasonlítanak egymáshoz, ezért nehéz megkülönböztetni az algenomokat, és helyes rendben összerakni a genomot. 

A konzorcium tagjai 13 éven át dolgoztak a szekvenáláson. 

- Ez nagyban felgyorsítja az erőfeszítéseket a mezőgazdaságilag fontos búzafajták, köztük olyanok azonosítására, amelyek segíthetnek a nagy gombabetegségek legyőzésében

 - mondta Kosztya Kanyuka, az IWGSC tagja. 

A búza teszi ki az emberek által elfogyasztott teljes kalóriamennyiség és fehérje majd 20%-át.

Fontos vitamin- és ásványi anyagforrás. 

A búza genomjának szekvenálása alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy magyar, ausztrál, norvég, német és kínai kutatócsoportoknak sikerült új lehetőségeket feltárni a gabonaallergiában szenvedők életminőségének javítására,

a csoport tagja volt az MTA Agrártudományi Kutatóközpont három munkatársa - közölte a Magyar Tudományos Akadémia.

A Science Advances című folyóiratban közölt kutatás eredményeit összegző cikk vezető szerzője Juhász Angéla, a nyugat-ausztráliai Murdoch Egyetem Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ és az MTA ATK Mezőgazdasági Intézet kutatója. 

Az eredmények a csökkent antigén- és allergéntartalmú búzafajták nemesítéséhez visznek közelebb.

- Ha ismerjük ezeket a fehérjéket, értjük a kenyérbúzára jellemző genetikai változatosságot és a növényre hatást gyakorló környezeti tényezők szerepét, akkor segíteni tudjuk a nemesítőket és az élelmiszeripart olyan élelmiszerek előállításában, amelyeket majd azok is fogyaszthatnak, akiknek egyébként tartózkodniuk kellene a búzaalapú élelmiszerek fogyasztásától

- magyarázta Juhász Angéla.

A kutatók a vékonybél autoimmun betegsége, a lisztérzékenység (cöliákia), valamint a búzaallergia különböző típusainak genetikai hátterét, kiváltó okait vizsgálták.

A búza fogyasztásával, lisztjének belélegzésével kapcsolatos megbetegedések közé tartozik a bőr- és emésztőrendszeri tünetekkel jelentkező ételallergia, a fizikai aktivitást követően fellépő anafilaxia (WDEIA), valamint a pékeket, sütödei dolgozókat érintő pékasztma.

A lisztérzékenység és a búzaallergiák jellemzően nem gyógyíthatók:

jelenleg az egyetlen jó megoldás a búza-, valamint a rozs- és árpaalapú élelmiszerek kerülése, a gluténmentes táplálkozás.


A környezeti hatások szerepének feltárása a kutatás másik fontos eredménye - fotó: Pixabay

Az egyes fehérjék eltérő mennyiségben termelődnek a búzaszemben.

- Ha a tenyészidőszak végén hűvösebbre fordul az időjárás, akkor a pékasztmát kiváltó és az ételallergiával kapcsolatos fehérjék koncentrációja megemelkedik.

Másfelől, ha a virágzás alatt hőstressz éri a kenyérbúzát, akkor nagyobb mennyiségben fejeződnek ki a cöliákiával és a WDEIA-val kapcsolatos fehérjék - magyarázta Juhász Angéla.

- Ismerve az immunreaktív fehérjeszakaszok fehérjén belüli pozícióját és az ezen fehérjéket kódoló gének kromoszómán belüli elhelyezkedését, lehetőség nyílik a csökkentett allergén- és antigéntartalmú búzafajták azonosítására, nemesítésére.

Így például genomszerkesztési módszerek segítségével célirányosan módosíthatjuk vagy távolíthatjuk el az immunreakciót kiváltó szakaszokat anélkül, hogy megváltoztatnánk a fehérjének a búzanövény élettani folyamataiban vagy funkcionális tulajdonságaiban betöltött szerepét - számolt be a lehetőségekről a Murdoch Egyetem és az MTA ATK kutatója.

agrotrend.hu / MTI

Fókuszban
Több, mint száz falu halt ki a forróság és az aszály miatt

Több, mint száz falu halt ki a forróság és az aszály miatt

A példa nélküli hőség soesem látott mértékű szárazsággal jár, ...

Szakmakóstoló hét agrárszakma népszerűsítő rendezvénysorozat gyermekeknek

"Szakmakóstoló hét" agrárszakma népszerűsítő rendezvénysorozat gyermekeknek

A tervek szerint a köztestület hosszú távon olyan

Naturások figyelem!
Figyelni kell a NATURA 2000-es gyepterületekre vonatkozó előírások betartására

Naturások figyelem! Figyelni kell a NATURA 2000-es gyepterületekre vonatkozó előírások betartására

Mire figyeljünk a NATURA 2000-es gyepterületekre vonatkozó előírások ...

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.