2020.04.08., szerda , Dénes

Szántóföld

2016. március 05. szombat • 10:10

Jobban jövedelmeznének az alternatív növények

A kukorica mellett más, alternatív növények termesztését kellene megfontolniuk a gazdáknak. Az árak ugyanis évek óta lejtőn vannak, a szakértők szerint pedig a negatív tendencia a következő időszakban is folytatódni fog.

A világpiaci túlkínálat ugyanis nem csökken, sőt, az elmúlt három év rekordtermése után az idén is jó termést várható globális szinten, ami tovább növelheti a már most is túlcsordult készleteket.

Érdemes lenne elgondolkodni a gazdálkodóknak azon, hogy a kukorica mellett más, alternatív növények termesztésébe kezdjenek – hívta fel a figyelmet Németh István gabonapiaci szakértő, a Magro.hu online piactér ügyvezetője. A szakember szerint a mezőgazdaságban is egyre nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a diverzifikációnak. Ma mindenki kukoricát termel, a piacon pedig a kukorica kukoricával versenyez, aminek az lesz az eredménye, hogy zuhannak az árak – jegyezte meg. A kukorica esetében több éve folyamatosan negatív tendencia van érvényben, kisebb stagnálástól eltekintve folyamatosan csökkennek az árak, hamarosan pedig elérik a történelmi minimumot.

Mindennek az oka, hogy a világpiaci készletek nagyon magasak, az utóbbi három évben rendre rekordot ért el a globális kukoricatermés. Összehasonlításként február végén egy tonna kukorica ára márciusra bőven 44 ezer forint alatt volt, míg szeptemberben még 50 ezer forint felett járt a jegyzés Budapesten. Hasonló tendencia figyelhető meg a párizsi és a chicagói árutőzsdén is, az említett időszakban az öreg kontinensen a kukorica ára 173 euróról 146 euróra csökkent.

Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa a világpiaci túlkínálat ellenére importra szorul kukoricából, így nem beszélhetünk arról, hogy ne lenne igény a hazai termésre. A bio­etanolgyárak megbízható felvásárlói a hazai kukoricának, ahogy a takarmányipar is stabil szereplő – jegyezte meg. Az árak valóban lejtőn vannak – folytatta –, a következő hetekben pedig további csökkenés is elképzelhető. A vetésszerkezetben ugyanakkor véleménye szerint csak hosszú távon lehet változás, a búza és a kukorica még sokáig meghatározója lesz a szántóföldi növénytermesztésnek. Bár az átrendeződés már megkezdődött, búzából például az idén minden eddiginél kevesebbet vetettek, a termőterület egymillió hektár alatt van. Az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján az olajos növények vetésterülete egyértelműen nőtt, a napraforgónál ez ma is kézzelfogható, míg a repcénél az utóbbi éveket már inkább a stagnálás jellemezte – mondta.

Németh István szerint sem lehet arra számítani, hogy a gazdák rövid távon átálljanak más növényekre. A mezőgazdaság ugyanis eléggé rugalmatlan, ha az egyik termény rosszul megy, akkor a gazdák a legjobb esetben is egy-két évnyi gondolkodás után döntenek, s mire abból eredmény lesz, eltelik egy újabb év – jegyezte meg. A szakember szerint pillanatnyilag az olyan alternatív gabonafélék, mint a cirok és a köles, még elhanyagolható mennyiséget tesznek ki a hazai termelésben, ugyanakkor hosszabb távon érdemes lenne feléjük fordulni. Így van ez a különböző alternatív takarmánynövényekkel is, a lucerna például az elmúlt években felfutóban van, a vetőmag-kereskedők pedig arra számítanak, hogy idén is tovább nő a kereslet.

Az elmúlt év nagy slágerterméke a szója volt, a korábbi 40 ezer hektárról egy év alatt 70 ezer hektárra nőtt a vetésterület. A terméseredmények azonban a vártnál gyengébbre sikerültek, így a szakember szerint kérdéses, hogy az idén hányan próbálkoznak meg ismét a szójával. Pótsa Zsófia szerint az olajos magvak esetében már csak szűk mozgástér van a növekedésre, ahogy a szója területe sem nőhet kirobbanóan. A Gabonaszövetség főtitkára szerint 100 ezer hektárig bővülhet a szójatermesztés.

agrotrend.hu / magyaridok.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.