Kevesebb a krumpli Tolnában

Tolnában évrõl évre csökken a burgonya vetésterületének a nagysága, idén alig 50 hektár, amiben nem szerepelnek a kiskertek. A megyében a legnagyobb termelõ a Mözsi Mezõgazdasági Kft., tavaly 20 hektáron, idén már csak 14 hektáron vetettek a növénybõl.

– Volt idõ, amikor 120 hektáron foglalkoztunk krumplival – mondta Márton Antal, a szövetkezet igazgatója. – Sajnos évrõl évre arra kényszerülünk, hogy csökkentsük a területünket. Még az is lehetséges, hogy jövõre már egyáltalán nem lesz burgonyánk. Nagyon megváltoztak az utóbbi években a vásárlási szokások, a zsákos értékesítésnek már nincs jövõje. Mivel nincs olyan hûtõházunk, mely alkalmas lenne arra, hogy a következõ év szeptemberéig tároljuk a burgonyát, így kénytelenek voltunk eddig is a nagyobb feldolgozók felé értékesíteni, ahol csipszet, fagyasztott terméket készítettek belõle. Az áruházakkal azért nem tudtunk szerzõdést kötni, mert feléjük folyamatosan kellene szállítani a terményt, egész évben – magyarázta a helyzetüket az igazgató.

Pedig a mözsieknél minden gépi berendezés, illetve maga az öntözés is adott ahhoz, hogy jó minõségû burgonyát termeljenek. Ehhez a növényhez olyan gépek – vetõgép, szedõgép, osztályozó, töltögetõ berendezés – kellenek, melyek speciálisak, így a többi szántóföldi növényhez nem használhatók. Emellett nagy az emberi munkaerõ igénye is, például az osztályozó géphez kell legalább két fõ, akik a hibás, beteg gumókat leveszik a szalagról. A termény önköltsége kilónként 35-40 forint, tavaly fölötte volt, az azelõtti évben pedig alatta, mondta az igazgató. A télen is eltartható fajtákat szeptemberben kezdik el felszedni.

Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács adatai szerint 2015-ben az elõzõ évhez képest 28 százalékkal kisebb termés, 350 ezer tonna burgonyát takarítottak be itthon a gazdálkodók. Ez a mennyiség a 2010-2014 közötti ötéves idõszakhoz képest 33 százalékos termésvisszaesés. Az átlagtermés hektáronként 24 – 25 tonna volt tavaly, ami az elõzõ évinél 11,3 százalékkal kevesebb. A KSH adatai szerint a burgonya ára 73 százalékkal nõtt a 2014. decemberi alacsony bázishoz képest. Érdekesség, hogy 1960-ban 97,6 kiló krumplit evett meg évente egy átlag magyar, míg mára ez 58 kilóra csökkent.

Tolna megyében még vannak kisebb termelõk, akik 1-5 hektáron foglalkoznak burgonyával. Maguk piacoznak vele, így próbálnak meg egy kis nyereséget elérni. A nagyobb termelõktõl a múlt évben, a betakarítást követõen 25-45 forint között vásárolták meg a krumpli kilóját, fajtától függõen. A gazdálkodók szerint egy hektár burgonya termelési költsége 1 és 1,2 millió forint között alakul, öntözés nélkül elképzelhetetlen ennek a növénynek a termesztése. Ki lehet számolni, mekkora termést követõen éri meg termelni…

Az unióban a franciák, a lengyelek, a németek, a hollandok termelnek nagyobb tételben burgonyát, így tõlük jön az import krumpli is. Az említett országokban kvóta szerint termelnek a gazdák. Amikor megvásárolják az integrátortól (õ biztosítja a termelés feltételeit, de fel is vásárolja a termést) a vetõmagot, már akkor tudják, hogy majd õsz elején mennyiért veszik meg tõlük a burgonyát. A kvóta feletti mennyiség kerül importként hozzánk, gyakran sajnos takarmány minõségben.

agrotrend.hu / teol.hu