2023.01.28., szombat , Károly, Karola

Szántóföld

2022. december 01. csütörtök • 10:34

Kukorica vagy szója?

Az idei év nehézségeit látva sokan jutottak arra a következtetésre, hogy a kukorica helyett, vagy mellett más növény termesztése után néznek. Nem árt azonban tudni, hogy a szója is tudást igénylő növény.

Búza, kukorica, napraforgó, repce. Általában ennek a négy növénynek a termesztése a meghatározó évtizedek óta. Sokan nem is gondolnák, hogy amikor felröppen a csillagfürt, a lóbab, a cirok, vagy a szója termesztésének a gondolata, akkor nem újdonságot mondanak ilyenkor a szakemberek, hanem olyan növényeket említenek, amelyek ötven-száz évvel ezelőtt benne voltak a mindennapok termesztési gyakorlatában.

De térjünk vissza az egyik üdvöskére, a szójára. Bene Zoltán, a Karintia Kft. ügyvezető igazgatója szerint eddig nem emelkedett jelentősen a szója vetésterülete, de ezután várható komoly változás. A szója vetésterülete például 2015-ben a 30 ezer hektárról hirtelen - a termeléshez kötött támogatásnak köszönhetően – 77 ezer hektárra növekedett, tehát majdnem megduplázódott. A visszaesés oka a szakértő szerint az volt, hogy az egyik évben szárazság volt és a kevés tudással felruházott gazdálkodók a kihívásoknak nem tudtak megfelelni és több ezer gazdálkodó emiatt felhagyott a szójával.

-Ezért a mai napig indokolatlanul alacsony a szójával foglalkozók száma, sokkal nagyobb területen lennénk alkalmasak a szóját termeszteni. Jó példa erre Németország, ahol az elmúlt tíz évben megtízszereződött a szója vetésterülete, de Ausztriában az elmúlt tíz évben megháromszorozódott, ami azt jelenti, hogy idén a szomszédunknál a vetésterület elérte a 93 ezer hektárt. Nálunk tehát 67 ezer, Ausztriában 93 ezer hektár, pedig harmad akkora szántóterülettel rendelkező országról van szó -hangoztatta Bene Zoltán, aki szerint azt ismerték fel az osztrákok, hogy egy takarékos növényről van szó, amely nem igényel nitrogén utánpótlást, a szója ugyanis képes magát ellátni nitrogénnel. Ennek napjainkban azért van jelentősége, mert a nitrogén előállításához hatvan százalékban gázra van szükség, a földgáz árának drámai emelkedését pedig nem kell részletezni.

„Idehaza az idei év egyik nagy túlélő növénye és nyertese a szója, ráadásul az öt év termésátlagai alapján, a terméskiesést tekintve kétszer jobban teljesített, mint az év nagy veszteseként elkönyvelhető kukorica. A kiváló minőségű, GMO-mentes magyar szójatermés jelentős része azonban elhagyja az országot, tavaly 100 ezer tonna termést exportáltunk, ami több mint a fele a megtermett mennyiségnek. A kivitel legnagyobb része - 42 ezer tonna - Németországba irányult, ezen kívül 41 ezer tonna Ausztriában talált gazdára”.

Az idei év jól kihozta a különbséget a szója és a kukorica között. A kukoricával kell konkurálnia, vagyis egy olyan növénnyel, amelyet tizenötször nagyobb területen vetnek, mint a szóját. Ennyivel is nagyobb a reklámja, ráadásul a szójának pedig indokolatlanul volt és van rossz híre, mert úgy könyvelik el, mint egy nagyon érzékeny, nehezen termeszthető, rengeteg nedvességet igénylő növényt. A valóság ehhez képest az, hogy a szója az idei évben - amikor az évszázad aszálya pusztított -, jobban teljesített, mint a kukorica. Utóbbiból 4-5 tonnát kellett termelni ahhoz, hogy rentábilissá váljon, a szójánál egy tonna körül alakul az a mennyiség, amely fölött már profitról lehet beszélni.

A szója termeléshez kötött és támogatott növény, s ha ezt hozzátesszük, akkor egy tonna fölött már nyereségessé vált. Tehát országos átlagban a kukorica nem volt eredményes, ehhez képest a szója 1,9 tonnájával a termesztők jól jártak. 

agrotrend.hu / növényvédőszer.hu

 

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.