Gazdálkodás

Szántóföld

Milyen tényezők befolyásolják az öntözési igényeket?

Az öntözés szükségességét, körülményeit, korlátait valamint lehetőségeit több tényező határozza meg. Az eredményes növénytermesztés alapfeltétele a növény fejlődése számára az összes szükséges tényező folyamatosan és egyidejű biztosítása.

Az öntözés jelentősen befolyásolja a természeti környezetet, hatást gyakorol a mikroklímára, talajra, a vizekre, valamint az élővilágra. Ez azonban kétoldalú, mivel a környezeti tényezők megváltozása is visszahat a vízgazdálkodási folyamatokra. Az AKI tanulmánya szerint az öntözéses gazdálkodást akkor célszerű bevezetni, amikor a termelési, gazdálkodási színvonal a száraz körülmények között elérhető jövedelemezőségnél kedvezőbb – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A vízpótló rendszerek kiépítését is biztosítani szükséges a jövőben – fotó: pixabay.com

A klímaszélsőségekre való tekintettel, azonban ma már nem lehet elmenni amellett, hogy a vízpótló rendszerek kiépítettsége nagymértékben járul hozzá a hozambiztonság megteremtéséhez. Az eredményes növénytermesztés alapfeltétele a növény fejlődése számára az összes szükséges tényező folyamatosan és egyidejű biztosítása – optimális mennyiség és minőség mellett.

Az öntözés szükségességét, körülményeit, korlátait valamint lehetőségeit, alapvetően a következők határozzák meg:
–    az éghajlat, időjárás: elsősorban a csapadék-, hőmérséklet- és párolgási viszonyok;
–    a domborzat: lejtésviszonyok, kitettség, mikrorelief (A mikrorelief a felszínen előforduló nem túl nagymértékű – néhány cm-es vagy dm-es – magasságkülönbségek, amelyek a csapadék felszínen való eloszlását befolyásolják, ill. egyetlenné teszi a víz talajba való beszivárgását.)
–    a talajvízviszonyok: talajvízszint terep alatti mélysége, ingadozása, a talajvíz utánpótlásának körülményei, kémiai összetétele, fizikai félesége, valamint a talajadottságok (pl. túl nagy szivárgási veszteségek)
–    a talajhasználat módja (művelési ágak, vetésszerkezet, agrotechnikai rendszer);
–    a belvíz-veszélyeztettség;
–    a természeti és környezetvédelmi viszonyok;
–    a rendelkezésre álló, megfelelő minőségű vízkészlet;
–     „száraz-gazdálkodásban” rejlő lehetőségek kihasználatlansága;
–    technikai és/vagy gazdasági korlátot jelenthet például, ha az öntözés hatására kedvezőtlen talajtani változások (elvizenyősödés, láposodás, szikesedés stb.) prognosztizálhatók.

agrotrend.hu / NAK

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés