Gazdálkodás
Szántóföld
Milyen tényezők befolyásolják az öntözési igényeket?
Az öntözés szükségességét, körülményeit, korlátait valamint lehetőségeit több tényező határozza meg. Az eredményes növénytermesztés alapfeltétele a növény fejlődése számára az összes szükséges tényező folyamatosan és egyidejű biztosítása.
Az öntözés jelentősen befolyásolja a természeti környezetet, hatást gyakorol a mikroklímára, talajra, a vizekre, valamint az élővilágra. Ez azonban kétoldalú, mivel a környezeti tényezők megváltozása is visszahat a vízgazdálkodási folyamatokra. Az AKI tanulmánya szerint az öntözéses gazdálkodást akkor célszerű bevezetni, amikor a termelési, gazdálkodási színvonal a száraz körülmények között elérhető jövedelemezőségnél kedvezőbb – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A vízpótló rendszerek kiépítését is biztosítani szükséges a jövőben – fotó: pixabay.com
A klímaszélsőségekre való tekintettel, azonban ma már nem lehet elmenni amellett, hogy a vízpótló rendszerek kiépítettsége nagymértékben járul hozzá a hozambiztonság megteremtéséhez. Az eredményes növénytermesztés alapfeltétele a növény fejlődése számára az összes szükséges tényező folyamatosan és egyidejű biztosítása – optimális mennyiség és minőség mellett.
Az öntözés szükségességét, körülményeit, korlátait valamint lehetőségeit, alapvetően a következők határozzák meg:
– az éghajlat, időjárás: elsősorban a csapadék-, hőmérséklet- és párolgási viszonyok;
– a domborzat: lejtésviszonyok, kitettség, mikrorelief (A mikrorelief a felszínen előforduló nem túl nagymértékű – néhány cm-es vagy dm-es – magasságkülönbségek, amelyek a csapadék felszínen való eloszlását befolyásolják, ill. egyetlenné teszi a víz talajba való beszivárgását.)
– a talajvízviszonyok: talajvízszint terep alatti mélysége, ingadozása, a talajvíz utánpótlásának körülményei, kémiai összetétele, fizikai félesége, valamint a talajadottságok (pl. túl nagy szivárgási veszteségek)
– a talajhasználat módja (művelési ágak, vetésszerkezet, agrotechnikai rendszer);
– a belvíz-veszélyeztettség;
– a természeti és környezetvédelmi viszonyok;
– a rendelkezésre álló, megfelelő minőségű vízkészlet;
– „száraz-gazdálkodásban” rejlő lehetőségek kihasználatlansága;
– technikai és/vagy gazdasági korlátot jelenthet például, ha az öntözés hatására kedvezőtlen talajtani változások (elvizenyősödés, láposodás, szikesedés stb.) prognosztizálhatók.
agrotrend.hu / NAK