Tolna megyében Dombóvár, Tamási, Tolna, Bonyhád, Felsőnána, Bátaszék és Szekszárd környékén a kínálatnál nagyobb a kereslet szántóra és ültetvényre. A rét, legelő kevésbé kapós. Szekszárd és Tamási térségében magasabb a bérleti díj is, jelenleg hetvenezer–százezer forint között van hektáronként, de arra is van példa, hogy ennél többet, százötvenezer forintot fizetnek egy hektár szántó után - írja a teol.hu.
.jpg)
fotó: pixabay.com
Az egyik gazdálkodó elmondta, sok függ attól is, hogy az adott terület benne van-e az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban, vagy csak a területalapú támogatást kapja.
A két támogatás együtt, hektáronként meghaladhatja a százötvenezer forintot. Ugyanakkor vannak térségek, ahol kisebb aranykoronásak a termőterületek, mint például Paks, Németkér, Sárszentlőrinc, Nagydorog vagy Györköny határában. Itt a gazdálkodónak be kell érnie azzal, hogy még ideális körülmények között is kevesebb lesz a termés hektáronként, mint Dombóvár vagy Szekszárd körzetében.
A földbérleti díj is ehhez igazodik, itt hektáronként a negyvenezer–hetvenezer forint is szép összegnek számít. Nagy a földéhség, mondják a gazdálkodók. Az árakat felnyomják azok, akik csak befektetésnek szánják a termőföld vásárlását, nehéz helyzetbe hozzák azokat, akik valóban termelni szeretnének. Az egyik bátaszéki gazdálkodó azt mondta, nehéz kigazdálkodni a magas bérleti díjat, hiszen a támogatás összege gyakorlatilag elmegy a földbérlet kifizetésére.
.jpg)
fotó: piqsels.com
Tavaly 4,5 százalékkal nőttek a termőföldárak 2018-hoz képest. Hosszabb időtávon, 2010-hez viszonyítva két és félszeresésre. Ez nem minden régióban és térségben történt meg azonos időpontban, vannak régiók, ahol a drágulás már jóval előbb elkezdődött, míg más térségek az elmúlt években kezdték el ledolgozni a lemaradásukat.
Az osztatlan közös tulajdon felszámolása a Takarék Csoport elemzői szerint várhatóan jelentős földforgalmat generál majd, és az egész mezőgazdaság szempontjából nagy jelentősége lesz. Tipikusan kisbirtokokról van szó, a tulajdoni viszonyok rendezése várhatóan tovább emeli a termőföldek árát.
A hazai földárak egyébként Európában a középmezőny végén találhatóak.
Tolna a harmadik legdrágább, szőlőterület hektárjáért ötmilliót is adtak már
Megyei szinten – hasonlóan az elmúlt évekhez – tavaly is Hajdú-Bihar megyében kellett fizetni a legtöbbet a szántó hektárjáért, átlagosan több mint 2,6 millió forintot. A második legdrágábbnak Békés számított, ahol szintén átlépte a 2 millió forintot a fajlagosan fizetendő ár, míg a harmadiknak Tolna bizonyult, 1,96 millió forinttal. A legolcsóbb megye esetében a legdrágábbhoz hasonlóan nem történt változás, továbbra is Nógrádban értek a legkevesebbet a szántóterületek, ahol 810 ezer forint volt a fajlagos hektáronkénti ár. A második legolcsóbbnak Heves bizonyult, 975 ezer forint hektáros árával, míg a harmadik Borsod-Abaúj-Zemplén lett 998 ezerrel.
A legdrágábbak továbbra is a szőlők és gyümölcsösök voltak tavaly is, egyedül a Dél-Alföld jelentett kivételt, ahol a szántókért kérték el a legtöbbet. A szőlőnél a legdrágább hektáronkénti átlagár a Közép-Dunántúlon alakult ki, több mint 2,8 millió forint. Tolna megyében volt példa a hektáronkénti ötmillió forintra is. A gyümölcsösökért a legtöbbet a Nyugat-Dunántúlon kellett fizetni, több mint 2 millió forintot.
A művelési ágak közül továbbra is a legolcsóbbnak az erdő és fásított területek számítottak, egyedül az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön kellett értük valamivel többet fizetni, mint a gyepekért, rétekért és legelőkért.
agrotrend.hu / teol.hu
