Gazdálkodás

Szántóföld

Nagy István: a magyar vetőmag kulcskérdés az agrárium fenntarthatósága érdekében

A hazai vetőmagágazat világszerte elismert. Magyarországon jelenleg mintegy százezer hektáron dolgoznak azért a szakemberek, hogy évi 180-190 milliárd forint értékű minőségi vetőmagot állítsanak elő.

A világban zajló gazdasági és társadalmi változások egyre nagyobb kihívást jelentenek a mezőgazdaság, benne a vetőmag-előállítás számára is. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságát a minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok biztosítják. Ez fontos élelmezés- és élelmiszerbiztonsági stratégiai kérdés, hangsúlyozta a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén Nagy István agrárminiszter.


fotó: Nagy Mihály

A jövő a természeti értékeinkre tekintettel lévő, fenntartható mezőgazdasági termelésben rejlik, amely minőségi, egészséges, biztonságos élelmiszereket állít elő. A GMO-mentes magyar vetőmag ezt a meggyőződésünket és törekvésünket jelképezi, mutatott rá Nagy István.

A hazai vetőmagágazat világszerte elismert. Magyarországon jelenleg mintegy százezer hektáron dolgoznak azért a szakemberek, hogy évi 180-190 milliárd forint értékű minőségi vetőmagot állítsanak elő.

Ennek fele közvetlen exportra kerül. Az elmúlt évek piaci bővülése azt mutatja, hogy a vetőmag feldolgozó és tárolókapacitás bővítésének van jövője.

Az agrártárca vezetője előadásában kifejtette: a versenyképesség növelése érdekében új irányokra van szükség, mint

  • a fenntartható mezőgazdasági termeléshez való alkalmazkodás
  • a produktivitás
  • a termésstabilitás
  • a betegség-ellenállóság növelése
  • a beltartalmi minőség javítása
  • valamint a modern termesztéstechnológiai gyakorlatok bevezetése tartoznak.

A digitális agrármegoldások mára a kényelmi funkciókon túl versenytényezőkké váltak. Emellett számos változásra is készülni kell. A növényvédő szer hatóanyagok korlátozása alapvetően megváltoztathatja a növényvédelem hatékonyságát.

A jövőben nagyobb hangsúlyt kaphat a fajta genetikájába kódolt rezisztencia kihasználása, valamint integrált növényvédelmi lehetőségek alkalmazása.

A legnagyobb kihívást a klímaváltozás jelenti – hangsúlyozta Nagy István.  – A növénynemesítés területén az aszálytűrő kultúrnövényfajták nemesítésére kell hangsúlyt fektetni, hogy a fontos kultúrákból biztonságosan előállítható legyen a keresett mennyiség. Az ideihez hasonló szélsőséges vízháztartási helyzetek ellensúlyozására a tárca kezdeményezésére április 1-jétől a gazdálkodóknak nem kell vízkészlet-járulékot fizetni az öntözési vízhasználat vízmennyisége után.

Ezzel párhuzamosan fontos célunk, hogy növekedjen az öntözéses gazdálkodás nagysága.

Első lépésként 2030-ig évente 17 milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll rendelkezésre a mezőgazdasági öntözést szolgáló állami főművek fejlesztésére.

A terveink szerint a közeljövőben mintegy százezer hektárral növekszik az öntözhető területek nagysága.

Hazánk Európa egyik legrégebbi mezőgazdasági kultúráját őrzi. Biztos kezekben tudni génállományunkat,
egyet jelent azzal, hogy biztonságban tudhatjuk a jövőnket,

emelte ki Nagy István. Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény – a Növény Diverzitás Központ és a Haszonállat-génmegőrzési Központ – összevonásával 2019. június 1-jei hatállyal megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot. Az új intézmény egységes szemlélettel és hatékonyabban tudja szolgálni a génmegőrzés ügyét, valamint a kormány által elfogadott program végrehajtását az állati- és a növényi génmegőrzés területén.

Fontosnak tartom, hogy a vetőmagágazatban dolgozók és a tárca között folyamatos legyen a párbeszéd és együtt tervezzük a jövőt – mondta Nagy István. – Úgy gondolom, ez a közös munka már el is kezdődött.

A vetőmagszakma által megfogalmazott igényt, miszerint: a vetőmag minősítési és ellenőrzési eljárásokba az átruházott jogkörben végzett tevékenység lehetősége visszavezetődjön – rendeletmódosítással megvalósítottuk.

Az Európai Unió a tagállamok részére a vetőmag minősítési eljárások egyszerűsítését teszi lehetővé a hatósági felügyelet mellett végzett vetőmag minősítés egyes tevékenységeinek átruházott jogkörben történő végzésével. Az Európai Unió rendelkezéseire figyelemmel és azzal összhangban kerül módosításra a vonatkozó hazai előírás. Az átruházott jogkörben végzett, a vetőmag-minősítés egyes tevékenységeinek a vetőmag-előállító általi elvégzésének lehetősége csökkenti a hatóságok költségeit, a vetőmagágazat részére a vetőmag előállításban rugalmasságot jelent.

A hatóság a végrehajtási rendeletekben, szabályzatokban foglalt szigorú előírások, magas minőségi és szakmai követelmények betartatása mellett kívánja biztosítani az átruházott jogkörben végzett minősítést, megfelelve az európai uniós és a hazai jogszabályoknak.  A jogszabály módosítás szakmai egyeztetése hamarosan befejeződik, a részletkérdések teljes körűen tisztázottak. A rendelet a jogalkotási fázis utolsó szakaszában van, a kihirdetés május közepén várható.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke kifejtette: a következő évtized nagyon fontos időszak lesz a magyar vetőmag szempontjából, hiszen most kell azokat a döntéseket meghozni, amely felkészítik az ágazatot a rá váró komoly kihívásokra.

Napirenden van a generációváltás kérdése is, mert ehhez felkészült szakemberekre lesz szükség.

A közös, sikeres jövő érdekében a szektor nagy várakozással tekint az ágazati irányítással történő szorosabb együttműködés elé.


fotó: Nagy Mihály

A tegnapi rendezvényen Nagy István agrárminiszter és Takács Géza átadta az idei Vetőmag Szövetség-díjat.
Varga Dóra üvegművész alkotását az elmúlt csaknem fél évszázadban a hazai vetőmagágazat érdekében kifejtett tevékenységéért Ritter József kapta. 

A 72 esztendős, közgazdász és külkereskedelmi végzettségű szakember 1971 óta foglalkozik vetőmagokkal. Több állami vállalatnál dolgozott, majd 1990-ben saját vállalkozást alapított. A Rit-Sat Kft. fő profilja egyebek mellett zöldség vetőmag termeltetése és kereskedelme.

Ritter József alapító tagja az 1993-ban megalakult Vetőmag Terméktanácsnak. A szervezet munkájában tevékenyen részt vett, egyebek mellett a 2008-as siófoki EESNET konferencia és a 2017-es budapesti ISF Kongresszus Szervező Bizottságának is tagja volt. Ritter József a vetőmagágazati érdekek szószólója, állandó résztvevője a vetőmag szabályozással, jogalkotással kapcsolatos egyeztetéseknek és jelenleg is aktív résztvevője a nemzetközi kongresszusoknak.

agrotrend.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés