Nem érdemes trükközni a zöldítéssel

Szûcs Ádámot, a Pannon-Mag-Agrár Kft. munkatársát a zöldítéssel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról kérdeztük.

Mint emlékeztetett, a zöldítést két éve rendelettel szabályozzák Magyarországon. Akik már addig is zöldítettek, azoknak nem hozott sok újat, csupán meghatározott keretek közé szorította a folyamatot. Például megadta, bizonyos másodvetéseket hogyan kell alkalmazni, hány komponensû legyen, mire kell odafigyelni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara minden évben kiadott zöldítési kézikönyve is nagy segítséget nyújthat, hiszen az alkalmazható fajok listája és az esetleges módosítások egyaránt megtalálhatók benne. „Ezeket is figyelnünk kell, nehogy lyukra fussunk a másodvetési kultúrákkal” – hangsúlyozta.

Szûcs Ádám: Ausztriában már nagyon régóta használják ezt a módszert – fotó: agrotrend.hu

Amikor zöldtrágyáról beszélünk, érdemes megkülönböztetnünk két fogalmat: magát a zöldtrágyát, illetve a takarónövényt. A takarónövény-keveréket a talaj borítására, befedésére alkalmazzuk. Ennek jó része vagy akár az egésze elfagyhat télen, de ugyanakkor megvédi a vetést. A zöldtrágya esetében pedig a keverék nagy részét bedolgozzuk a talajba, a hat hónapos fenntartási idõt figyelembe véve. A legalább két komponensû keveréket tekinthetjük zöldtrágyának. Az árvakelés nem tekinthetõ komponensnek – jegyezte meg.

„A megfelelõ csíraszámot mindenképp ki kell vetni!”

Ha egy kalászos után mustárt, olajretket vagy bármit keverékbe teszünk, számolnunk kell az árvakeléssel is. Ha próbálunk trükközni – például csak két kilogrammot vetünk hektáronként a keverékbõl –, nem lesz belõle egységes állomány. Joggal mondanák az ellenõrzés során, hogy „úgy kell összekiabálni” a növényeket a területrõl. „A megfelelõ csíraszámot mindenképp ki kell vetni!” Ez nagyjából 20-25 kg/ha.

Ausztriában már nagyon régóta használják ezt a módszert. Minél több fajból áll egy keverék, annál jobb a minõsége. Minél jobb a keverék, annál sikeresebb a lefedés, így nagy tömeget hoz, lazít, nitrogént termel. A Pannon-Mag-Agrár Kft. vetõmagüzemei pontosan „kimérik”, egy hektárra vetítve hogyan lesz a legkedvezõbb a komponensek aránya.  

Gyakorlatilag talajtípusonként kell megválasztanunk, milyen keveréket alkalmazzunk, és a talajmunkát is e szerint kell elvégezni.

A standardon és a normálon túl minden talajtípusra állítottak össze keverékeket.

Megfizethetõ és kifizetõdõ eljárás

Tehát egy zöldtrágyakeverék akkor jó, ha beborítja a talajt, így a szélerózió sem okozhat bajt, továbbá nedvesen is tartja, ami azért is jó, mert a nyirkos talajt könnyebb megmûvelni. Egy-egy zöldtrágyakultúra bedolgozásakor körülbelül 20-40 tonna zöldtömeget kaphatunk. Ráadásul a gyökértömeg is ott van a talajban, amely nem mellékesen lazítja a termõföldet, és nitrogént termel.

A másodvetés gyökértömege is ott marad a talajban – fotó: Szûcs Ádám/ Pannon-Mag

Ez a módszer megfizethetõ eljárás. Amikor kötelezõvé vált, a termelõk úgy gondolták, hogy nagy költséggel jár majd. De nagyon is kifizetõdõ: tápanyagot termel, a tápelemeket a gyökérzónában tartja, nitrogént állít elõ, javítva mindezzel a termõföldet. A fenntartásokra, mely szerint a zöldtrágya „kiveszi a tápanyagot a földbõl”, a szakértõ mindig megkérdezi: „mégis hova venné ki?” Az ott marad, a növény saját szerkezetébe beépíti, majd amikor bedolgozzuk, a mûvelt talajréteget gazdagítja.  Ráadásul a humusz-kolloid jobb, mint az agyag-kolloid, mert több vizet köt meg – összegezte Szûcs Ádám a zöldítés elõnyeit.

agrotrend.hu / P. G.