Nem fogjuk meg eléggé a vizet

A számítások szerint az öntözés érdemi szintre fejlesztésével az agrárgazdaság 30 százalékkal növelhetné a kibocsátását. Hiába van engedély, még mindig kevesen öntöznek.

Bár a szélsőséges időjárás miatt az utóbbi években növekedett az öntözés jelentősége, a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók kevesebb mint fele, 49,44 százaléka öntözött 2016-ban – közölte kötelező adatszolgáltatáson alapuló felmérése eredményét az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). Tavaly Magyarországon átlagosan 699 milliméter csapadék esett, ennek az eloszlása nem volt egyenletes: januárban, februárban, júliusban és októberben az átlagosnál sokkal több csapadék hullott.

fotó:123rf

Az AKI adatai szerint Magyarországon kevesebb mint 130 ezer hektár vízjogilag engedélyezett öntözhető területet művelnek, ennek több mint háromnegyede az Alföldön található. A többi régióban csak 3500 és 8500 hektár közötti területre van vízjogi engedélyük a gazdálkodóknak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 29 175 hektár vízjogilag engedélyezett öntözhető terület van, ami megközelíti az Alföldön kívüli 5 régió teljes, legálisan öntözhető területét: 29 259 hektárt. Az öntözésnél a legkisebb szerep Nógrád megyének jut, még a 70 hektárt sem éri el a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület. Az üzemeknek engedélyezett éves vízmennyiség 201 millió köbméter volt tavaly, ennek több mint négyötöde az Alföldre esik. Ezt azonban közel sem használták ki a gazdálkodók, hiszen az AKI adatai szerint az elmúlt évben 68 722 hektáron 73 millió köbméter vizet juttattak ki a földekre.

Míg a Dél-Dunántúlon és Észak- Magyarországon a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek több mint 60 százalékán öntöztek, a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon az engedélyezett területek kevesebb mint 40 százalékán használták ki ezt a lehetőséget, az országos átlag pedig 53,35 százalék volt.

A területüket öntöző gazdálkodók hektáronként átlagosan 1066 köbméter vizet használtak. Az országos átlagot csak az Észak-Alföldön múlták felül, ahol egy hektáron átlagosan 1443 köbméter vizet locsoltak ki. A többi régióban az egy hektárra kiöntözött vízmennyiség 425 és 979 ezer köbméter között szóródott. Észak- és Közép-Magyarországon, a két legkisebb megöntözött területtel rendelkező és a legkevesebb vízzel öntöző régióban az egy hektárra jutó vízmennyiség is a legalacsonyabb.

A szakértők szerint az a legnagyobb baj, hogy Magyarország nem „fogja meg” a vizet, sőt, nettó vízkibocsátó: három Balatonnak megfelelő vízmennyiséggel több hagyja el az országot, mint amennyi bejön. Öntözésre pedig ennek a töredékét fordítják. A számítások szerint az öntözés érdemi szintre fejlesztésével – ami a szántóterület felének öntözhetőségét, illetve a csatornák feltöltését jelentené – az agrárgazdaság 30 százalékkal növelhetné a kibocsátását.

agrotrend.hu / vg.hu

Kapcsolódó tartalom:

Következő

Szépek a kelések, de az eső nagyon hiányzik

Előző

A hét témája: Védjük meg a megtermelt értéket!