2019.09.16., hétfő , Edit

Szántóföld

2016. szeptember 11. vasárnap • 10:38

Nem változik érdemben a hazai vetésszerkezet

Az alacsony piaci árak ellenére a gazdálkodók az idén a tavalyihoz hasonló nagyságú területen vetnek őszi búzát, ahogyan várhatóan a kukorica tavaszi vetésterülete sem változik majd. A gabonatermesztők szövetsége szerint nincs olyan haszonnövény, amivel ki lehetne váltani a két legnagyobb mennyiségben termelt gabonafélét.

Nem várható nagyobb változás a vetésszerkezetben, hozzávetőlegesen egymillió hektáron kerül az idén őszi búza a földekbe, az eddig megszokotthoz képest pedig várhatóan kukoricából sem vetnek majd kevesebbet a gazdálkodók tavasszal. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: annak ellenére nem várható elmozdulás a hazai vetésszerkezetben, hogy a gabonaárak évek óta alacsonyan vannak, az idén pedig a korábbiakhoz képest is sokkal alacsonyabb áron vásárolják fel a kereskedők a terményt.

Korábban Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter beszélt a 2050-ig szóló nemzeti élelmiszer-gazdasági program bemutatásakor arról, hogy az úgynevezett tömeggabona-termelés helyett át kellene állnia a magyar mezőgazdaságnak azon alternatív növények termesztésére, amelyek jobban eladhatók a pia­con. Példaként a fehérjenövényeket, köztük a GMO-mentes szóját említette, amelynek a termesztését egyébként jelentős európai uniós forrással támogatja a kormány. Vancsura József szerint ugyanakkor a vetésszerkezetet lényegesen nem lehet megváltoztatni Magyarországon, mivel nincs olyan növény, amivel ki lehetne váltani a búzát vagy a kukoricát. – Repcéből a jelenleginél nagyobb területet nem tudunk bevonni a termelésbe, ugyanis nincs olyan adottságú föld, ami alkalmas lenne erre, a napraforgóból pedig a vetésforgó miatt nem nőhet tovább a vetésterület – jegyezte meg. A szója kapcsán elmondta: bár az elmúlt két évben a támogatásoknak köszönhetően valóban megnőtt a gazdálkodók körében a vetési kedv, a legtöbben most ismerkednek a növény tulajdonságaival. Ugrásszerű növekedésre egyébként sem lehet számítani, mivel a szakember szerint a szójának megvan a maga talaj- és klímaigénye, amit az ország csak nagyon kis részén lehet biztosítani.

Az őszi vetőmagvásárlások is azt jelzik, hogy a gazdálkodók döntő többsége a korábban megszokott növények termesztésénél marad. Elmozdulás egyedül a fajtaválasztásban figyelhető meg. Polgár Gábor, a Vetőmagszövetség ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: bár az idei szezonról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt látni, hogy a gazdálkodók egyre nagyobb része választ bőtermő, de kevésbé jó minőségű fajtákat. Ennek oka, hogy az elmúlt 2-3 évben minimálisra csökkent a pia­con a prémium, a malmi minőség és a takarmánybúza ára közti különbség. Mivel egy hektárra vetítve mindenki a lehető legnagyobb hasznot próbálja elérni, ezért döntenek sokan a bőtermő fajták mellett – hívta fel a figyelmet.

A szakember szerint az idén kicsit később és nehézkesebben indult a szezon. Az árakban a gabonapiachoz hasonlóan csökkenés van a tavalyi szinthez képest. A kínálat folyamatosan új fajtákkal bővül, a keresletet azonban az idén némiképp csökkentették az alacsony gabonaárak. – Mivel a gazdák bevétele csökken, ezért a legtöbben igyekeznek visszafogni a kiadásaikat. Ugyanakkor félő, hogy ezzel együtt emelkedni fog az úgynevezett visszavetett gabona aránya és csökken a jó minőségű, fémzárolt vetőmag használata – mutatott rá.

Az őszi vetés egyébként már az ország jó részén elindult, sőt a repce esetében a déli területeken már végeztek a munkálatokkal a gazdálkodók. Az elvetett területeken már ki is keltek a növények, a kártevők megjelenése miatt pedig már a védekezés is beindult a földeken. Az őszi kalászosok esetében még csak a talaj-előkészítés van folyamatban, a vetés szeptember közepén a hibrid búzafajtákkal kezdődik majd.

agrotrend.hu / magyaridok.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.