Gazdálkodás

Szántóföld

Németországban is változik a nitrátrendelet

Most újabb nitrátrendeleti szabályozást kénytelenek Németországban bevezetni. De kitérünk a magyar helyzetre is.

A nitrátrendelet hazánkban az ország háromnegyedét kitevő nitrátérzékeny területekre fogalmaz meg szabályozást a felszín alatti vizek védelme érdekében, azonban a gazdálkodóknak is lényeges szempont, hogy a növény alá kijuttatott tápanyagok ne vesszenek kárba, ne oldódjanak a mélyebb rétegekbe, a talajvízbe, vagy az erózió útján ne terheljék a felszíni vizeket sem. Tehát a környezet ügye a gazdaságosság szempontjából közös ügy is – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

fotó: pxhere.com

Jól ismertek a szerves trágya tárolására és kijuttatására vonatkozó előírások, amelyek éveken át beruházások megvalósítását tették indokolttá az állattartók számára. Szigorú szabályok kötődnek a trágyák kijuttatásnak időpontjához (trágyázási tilalmi időszak), módjához (bedolgozás) és helyszínéhez (élővizektől való távolság, lejtő), továbbá tilos szerves trágyával túllépni a hektáronkénti 170 kg/nitrogén hatóanyagértéket, míg az összhatóanyagban kijuttatott nitrogén mennyiségét termőhelytől és kultúrától függően szabályozza, melyhez műtrágya használata esetén 5 évenkénti max. 5 ha-os egységre vett talajvizsgálat szükségesek.

Például Magyarország talajtól függően a búza elvileg 110-190 kg N/ha hatóanyagot kaphat, de a gyakorlatban a felső érték szerinti lehetőséget nem finanszíroz meg a gazda. A hígtrágya illetve egyéb szerves eredetű anyagok (szennyvíziszap, fermentum stb., már sok év óta talajvédelmi tervek készítéséhez kötött az ország egészén termőföldön történő hasznosítás esetén.

A hazai szigorú szabályozás optimalizálását a gazdálkodók jelzésére a NAK már évek óta kezdeményezi a minisztériumoknál. Az egyeztetések mellett, csekély volumenben ugyan, de a háttérkutatások, és a meglévő eredmények szintézise zajlik, melynek folytatása alapozhatja meg az uniós egyeztetések sikerét.

Nézzük mi is történik jelenleg a német gazdálkodókkal a fenti téma területén. Az alábbiakat a Német Mezőgazdasági Termelők Szövetsége (DBV) feljegyzése alapján ismertetjük, tehát még nem a végleges jogszabályi környezetet adjuk közre.

Fontosnak tartjuk áttekinteni más tagállamok szabályozásait is annak érdekében, hogy láthassuk a hazai, s a majd hatályba lépő német szabályozási helyzetet, mely utóbbi a német gazdálkodók igen nagy ellenállását váltotta ki.

Németország ellen az EU 2016-ban indított kötelezettség-szegési eljárást a környezet védelmét nem kellően szolgáló jogi szabályozás miatt, melynek hatására 2017 nyarán elfogadtak egy új trágyakijuttatási rendeletet. Ezt a rendelkezést továbbra sem tartotta az unió elégségesnek ahhoz, hogy kellően biztosított legyen a vizek védelme Németországban, ahol gyakorlatilag az ország egésze nitrátérzékeny.

Most újabb szabályozást kénytelenek bevezetni, melyek már megszavazott, de rendeletbe még be nem épített egyes elemeit az alábbiakban ismertetünk: A trágyarendelet stratégiai környezeti vizsgálat környezeti jelentésének nyilvános konzultációja 2020. április 2-áig tartott.

Országos hatály Németországra vonatkozóan

–    Vízvédelmi sávok szigorítása pl. Nem végezhető trágyázás a víztesttől 3 m-re, ha a lejtés átlaga több mint 5% 20 méteren belül, vagy 10 m-nél közelebb, ha a víztest felé a lejtés 30 méteren belül átlagosan több, mint 15%.
(Megj. Magyarországon országos szintre terjesztette ki a vízvédelmi sávokat a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírása, mely korlátozás korábban csak a nitrátérzékeny területekre volt kötelező. A hazai előírás lejtéstől függetlenül az alábbi:

Nem juttatható ki:
a) műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában;
b) szervestrágya:
ba) tavak partvonalától mért 20 méteres sávban,
bb) egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű.)

–   A szerves trágyákat 2025. február 1-jétől egy órán belül be kell dolgozni a talajba.
(Magyarországi szabályozás szerint a kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni.)
–    A szilárd trágyázás általános tilalmi idejének meghosszabbítása december 1-től január 15-ig (korábban december 15.)
–   Általános tilalmi időszak bevezetése a P-trágyák kijuttatására december 1. és január 15. között.

(Magyarországi viszonylatban a nitrátérzékeny területeken általános trágyázási tilalom van október 1-február 15 között, kivéve őszi kalászosok fejtrágyázása, mely lehetséges február 1-től.

Országos korlát, hogy hígtrágya vízzel telített és hóval borított talajra nem juttatható ki, valamint nitrátérzékeny területen a tilalmi időszakon túl nem trágyázhatunk ilyen talajon.

Hígtrágya és  engedéllyel nem rendelkező termésnövelő anyag termőföldön történő hasznosítása az ország egész területén talajvédelmi tervre alapozottan engedély, vagy bejelentés birtokában végezhető.)

–    Az őszi trágyázás korlátozása gyepekre, állandó gyepekre és szántóföldi takarmánynövénnyel bevetett területekre szeptember 1-től a trágyázási időszak lezárultáig max. 80 kg N/ha értékben.
–    A területre vagy kezelési egységekre eső trágyázási igény nyilvántartása kötelezettségének bevezetése a következő naptári év március 31-ig, hogy összesíteni lehessen az üzemi működési trágyaigényt.
–    Terület- vagy kezelési egység specifikus dokumentációs kötelezettség bevezetése minden tényleges trágyázási műveletet illetően, 2 napon belül.

(Magyarországi viszonylatban is nyilvántartási kötelezettség van, s az előírások nem üzemi, hanem táblaszintre vonatkoznak. Az ország egész területére vonatkozóan a háztartási igényt meghaladó állattartóknak is nyilvántartási kötelezettségük van.)

–   A kereskedelmi trágya és a biogáz fermentációs maradék tárolására vonatkozó kapacitásnak is ki kell terjednie a nitrátérzékeny területekre érvényes korlátozások idejére is.

A fokozottan érzékeny területekre vonatkozó és várható közös szabályok, melyek korábban a német tartományok számára opcionálisak voltak

–  A trágyázás felső korlátja a tápanyagigény alatt 20%-kal A korlátozás nem kultúránként értendő, hanem átlagosan az adott gazdaság érzékeny területre eső részére.
–   A tartományok az állandó gyepterületeket kivehetik a korlátozás alól, ha a gyepterület nem haladja meg az érintett terület 20% -át és bebizonyosodott, hogy ezzel a vizek további nitrát-terhelése nem várható. A korlátozás nem vonatkozik az extenzív gazdaságokra, ha az összes nitrátterhelés nem haladja meg a 160 kg N/ha-t, amiből legfeljebb 80 kg N/ha származhat ásványi műtrágyákból.

–    A szerves trágyázás lekorlátozása évente 170 kg N/ha-ra a gazdálkodási egység szintjén, nem pedig a gazdaság átlagában. Kivételt képeznek az extenzív gazdaságok évente max. 160 kg N/ha össznitrogén-terhelés (amelyből max. 80 kg N származhat ásványi műtrágyából) esetén.

(Magyarországi viszonylatban a 170 kg/ha/N szerves eredetű trágyákra vonatkozó korlátozás táblaszintű, továbbá 5 évenként 5 ha-kénti talajvizsgálattal kell műtrágya használat esetén a hatóanyagigényt megállapítani táblaszinten.

Országos korlát, hogy hígtrágya vízzel telített és hóval borított talajra nem juttatható ki, valamint nitrátérzékeny területen a tilalmi időszakon túl nem trágyázhatunk ilyen talajon.

Hígtrágya és engedéllyel nem rendelkező termésnövelő anyag termőföldön történő hasznosítása az egész országban talajvédelmi tervre alapozottan engedély, vagy bejelentés birtokában végezhető.)

1.    A gyepterületekre vonatkozó tilalmi időszak meghosszabbítása 4 hónapra, október 1-től január 31-ig.
2.    A szilárd trágyára vonatkozó tilalmi időszak meghosszabbítása 3 hónapra, november 1-től január 31-ig.

( Magyarországi viszonylatban a nitrátérzékeny területen általános trágyázási tilalom van október 1-február 15 között, kivéve őszi kalászosok fejtrágyázása, mely lehetséges február 1-től.)

Kivételek:
–  A tilalom nem vonatkozik az őszi repcére, ha az őszi N-tartalom kevesebb, mint 45 kg/ha.
–   A tilalom nem vonatkozik nem takarmányhasznosítású köztiterményekre– takarónövény, zöldtrágya-  , ha csak szilárd trágyát és komposztot alkalmaznak 120 kg N/ha-ig.
–   A szerves trágyázás korlátozása gyepek, állandó gyepek és szántóföldi takarmánynövénnyel bevetett területekre május 15. és szeptember 1. között érvényes, és legfeljebb összesen 60 kg N/ha származhat ásványi műtrágyából.
–    Tavaszi vetésű kultúrák vetése vagy ültetése előtt, február 1. után, trágya csak akkor használható, ha az előző év őszén köztes termény került termesztésre.

Kivételek pl.:
–    A köztiterményekre vonatkozó követelmény nem vonatkozik a száraz területekre (kevesebb, mint 550 mm csapadék).

(Magyarországon betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi-téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni.)

Tartományonként választható további előírások

–   A hígtrágya és a biogáz fermentációs maradék tápanyagtartalmának vizsgálatának kötelezettsége
(Magyarországon sok éves gyakorlat a vizsgálati kötelezettség, a talajvédelmi terv készítése)
–    A P-trágyázás korlátozásának vagy tiltásának lehetősége
–    A talaj tápanyagtartalma évenkénti vizsgálatának kötelezettsége
–    Lehetőség van a vizek távolságának szigorítására a sík és lejtős területeken.
–   A szerves trágyák talajba bedolgozásának kötelezettsége 1 órán belül.
–    Lehetőség van további 2 héttel meghosszabbítani a szilárd trágyával történő trágyázás tilalmi időszakát.
–   Lehetőség van további 4 héttel meghosszabbítani a foszfát-trágyák kijuttatásának tilalmi időszakát.
–    A tartományok csak a kisebb gazdaságok számára nyújthatnak mentességet a tényleges trágyázás nyilvántartásának követelményei alól (legfeljebb 10 ha, 1 ha zöldség…stb.).
–   Lehetőség arra, hogy az ásványi trágya vagy a biogáz fermentációs maradék minimális eltárolhatóságát 7 hónapra kiterjesszék.
–  Lehetőség a szilárd trágya minimális eltárolhatóságának 4 hónapra történő meghosszabbítására.
–   Lehetőség arra, hogy megművelt szántóföldre vagy gazdálkodási egységre szerves trágyázást 170 kg N/ha helyett 130 kg N/ha-ra korlátozzák.

A gazdaságok már nem mentesülnek a kiegészítő követelmények alól, hacsaknem bizonyítani tudják, hogy N/ha tápanyag-egyensúly kevesebb, mint 35 kg. A szigorúbb követelmények csak 2021. január 1-jétől érvényesek. A tartományoknak 2020. december 31-ig felül kell vizsgálniuk és harmonizálniuk kell a tartományi trágyarendeleteket.

Fenti szabályozók miatt a német gazdálkodók igen elégedetlenek, s ellehetetlenülésüket is jelzik annak ellenére is, hogy a kormány támogatásokkal segíteni próbálja alkalmazkodásukat.

A leírtak alapján valóban van létjogosultsága a hazai nitrátrendeletben szereplő előírásaink optimalizálásának, figyelemmel a változó klimatikus viszonyokra, a változó eszköz- és fajtahasználatra. Az optimalizáláshoz azonban, mint jeleztük kutatási eredmény, vízminőségi állapot javulását kell felmutatnunk az unió felé, mely reméljük a hazai mezőgazdasági gyakorlat alapján megvalósítható.

agrotrend.hu / NAK

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés