Neonikotinoidok nélkül: a fekete piac élénkül, a növénytermesztés ellehetetlenül?

A lengyel Mezõgazdasági Termelõk Szövetsége (FBZPR) június 27-én az Európai Parlamentben egy konferenciát szervezett, „Az európai mezõgazdaság a neonikotinoidok nélkül: hogyan tudja Európa a mezõgazdasági termelékenységet a környezetvédelemmel együtt egyensúlyban tartani?” címmel. Az esemény a Copa-Cogecával közösen került megszervezésre, Czes³aw Adam Siekierski EP-képviselõ közremûködésével (aki egyben az EP Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának elnöke is).

Az esemény háttere, az a bizottsági javaslattervezet, mely

a méhek számára vonzó növények esetén a jelenlegi neonikotinoidokra vonatkozó tiltást kiterjesztené minden szántóföldi növényre, beleértve a nem virágzó növényeket is.

A résztvevõk megvitatták ennek hatását az európai mezõgazdaság termelékenységére és versenyképességére vonatkozóan figyelembe véve a környezetvédelmi szempontokat.

Czes³aw Adam Siekierski EP-képviselõ elmondta, hogy az elsõ és legfontosabb lépés az érintett felek közötti elmélyültebb párbeszéd kialakítása annak érdekében, hogy a jelenlegi rendszer keretén belül a lehetõ legjobb eredmények kerüljenek megvalósításra. Ahhoz azonban, hogy a termelõk ezeket a gyakorlatban is megvalósíthassák, az ehhez szükséges tudás átadása is elengedhetetlen. Hangsúlyozta, hogy

a méhészek támogatásáról sem szabad megfeledkezni. Az iparnak pedig méhbarát növényvédõ szerek kifejlesztése érdekében növelni kell a kutatásra fordított pénzügyi forrásokat.

A jelenlegi növényvédõ szerek betiltása egyértelmûen a fekete piac javára fog kedvezni, nem megbízható minõségû és sokkal károsabb termékek forgalmazásából adódóan. Következésképp

bármilyen további korlátozás, csak hatékony helyettesítõ szerek meghatározásával együtt lehetséges.

Marian Sikora a lengyel FBZPR részérõl elmondta, hogy az Európai Bizottság javaslata a növénytermesztés ellehetetlenítését jelentené anélkül, hogy bizonyított lenne a tiltás hozzáadott értéke méh egészségügyi szempontból. Max Schulman a Copa-Cogeca Gabona Munkacsoportjának elnöke hangsúlyozta, hogy egy Copa-Cogeca tanulmány kimutatta – 6 ország adatait felhasználva –, hogy a neonikotinoid hatóanyagú csávázó szerekkel kezelt vetõmagok használatának tiltása következtében 2013 óta 10%-os visszaesés volt tapasztalható olajos magvú növények termésátlagai esetén. Felhívta a figyelmet, hogy a tiltás következményeként a termelõk költségei egyértelmûen növekedtek, jövedelmük pedig csökkent, mivel nem áll rendelkezésre helyettesítõ termék.

fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében Gál Péter növényvédelmi szakértõ ismertette a magyar helyzetet. Elmondta, hogy az engedélyokiratnak megfelelõ szakszerû felhasználás esetén

a neonikotinoid hatóanyagú csávázó szerekkel kezelt vetõmagok vonatkozásában káros hatás Magyarországon nem volt tapasztalható, méhpusztulás tekintetében sem.

A hazai monitoring vizsgálatok alapján a hatóanyagok, vagy nem találhatók meg, vagy nagyon alacsony mennyiségben voltak kimutathatók a virágokban és a talajban.

Ismertette a csávázás (olyan eljárás, melynek során növényvédõ szert visznek fel a vetõmag felületére) elõnyeit a hagyományos permetezéshez és a vetéssel egy menetben történõ sorkezeléséhez képest és rámutatott, hogy csávázással minimálisra csökkenthetõ a felhasznált növényvédõ szer mennyisége, ezáltal a környezeti terhelés is.

A magyar mezõgazdaságban meghatározó jelentõségû kukorica, napraforgó és repce termesztés kapcsán elmondta, hogy

hátrányos volt a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek korlátozása,

mivel a kukoricabogár lárvái elleni védekezés ezen csávázó és talajfertõtlenítõ szerek hiányában nehezebben megoldható. Ugyancsak megnehezült a védekezés az egyéb talajlakó kártevõk (pl. drótférgek, pajorok, stb.) ellen.

A termelõk a termelési szint fenntartásához

más hatásmechanizmusú készítményeket – piretroid és foszforsavészter típusú anyagok- használnak fel

állományban történõ permetezés vagy talajfertõtlenítés útján.

Ez viszont

lényeges többletköltséget és fokozott kockázatot jelent mind az emberi egészségre, mind a környezetre, kiemelten a méhekre.

Kiemelte, hogy a lehetséges megoldás a kockázatcsökkentõ intézkedésekben rejlik. A tagállamokban, így hazánkban is kizárólag szükséghelyzeti engedéllyel lehet az említett hatóanyagokat felhasználni, melynek szigorú feltételei vannak és számos nemzeti szinten meghozott kockázat csökkentõ intézkedésnek kell eleget tenni. Záró gondolatként elmondta, hogy a növényvédõ szerek engedélyezésérõl és betiltásáról csak megalapozott tudományos vizsgálatok figyelembe vételével szabad dönteni.

agrotrend.hu / NAK