2021.07.27., kedd , Olga, Liliána

Szántóföld

2017. július 03. hétfő • 15:21

Neonikotinoidok nélkül: a fekete piac élénkül, a növénytermesztés ellehetetlenül?

Az iparnak a méhbarát növényvédő szerek kifejlesztése érdekében növelni kell a kutatásra fordított pénzügyi forrásokat - hangzott el a június végi EP-s mezőgazdasági fórumon, amelyen a NAK szakértője is felszólalt.

A lengyel Mezőgazdasági Termelők Szövetsége (FBZPR) június 27-én az Európai Parlamentben egy konferenciát szervezett, „Az európai mezőgazdaság a neonikotinoidok nélkül: hogyan tudja Európa a mezőgazdasági termelékenységet a környezetvédelemmel együtt egyensúlyban tartani?” címmel. Az esemény a Copa-Cogecával közösen került megszervezésre, Czesław Adam Siekierski EP-képviselő közreműködésével (aki egyben az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának elnöke is).

Az esemény háttere, az a bizottsági javaslattervezet, mely

a méhek számára vonzó növények esetén a jelenlegi neonikotinoidokra vonatkozó tiltást kiterjesztené minden szántóföldi növényre, beleértve a nem virágzó növényeket is.

A résztvevők megvitatták ennek hatását az európai mezőgazdaság termelékenységére és versenyképességére vonatkozóan figyelembe véve a környezetvédelmi szempontokat.

Czesław Adam Siekierski EP-képviselő elmondta, hogy az első és legfontosabb lépés az érintett felek közötti elmélyültebb párbeszéd kialakítása annak érdekében, hogy a jelenlegi rendszer keretén belül a lehető legjobb eredmények kerüljenek megvalósításra. Ahhoz azonban, hogy a termelők ezeket a gyakorlatban is megvalósíthassák, az ehhez szükséges tudás átadása is elengedhetetlen. Hangsúlyozta, hogy

a méhészek támogatásáról sem szabad megfeledkezni. Az iparnak pedig méhbarát növényvédő szerek kifejlesztése érdekében növelni kell a kutatásra fordított pénzügyi forrásokat.

A jelenlegi növényvédő szerek betiltása egyértelműen a fekete piac javára fog kedvezni, nem megbízható minőségű és sokkal károsabb termékek forgalmazásából adódóan. Következésképp

bármilyen további korlátozás, csak hatékony helyettesítő szerek meghatározásával együtt lehetséges.

Marian Sikora a lengyel FBZPR részéről elmondta, hogy az Európai Bizottság javaslata a növénytermesztés ellehetetlenítését jelentené anélkül, hogy bizonyított lenne a tiltás hozzáadott értéke méh egészségügyi szempontból. Max Schulman a Copa-Cogeca Gabona Munkacsoportjának elnöke hangsúlyozta, hogy egy Copa-Cogeca tanulmány kimutatta - 6 ország adatait felhasználva –, hogy a neonikotinoid hatóanyagú csávázó szerekkel kezelt vetőmagok használatának tiltása következtében 2013 óta 10%-os visszaesés volt tapasztalható olajos magvú növények termésátlagai esetén. Felhívta a figyelmet, hogy a tiltás következményeként a termelők költségei egyértelműen növekedtek, jövedelmük pedig csökkent, mivel nem áll rendelkezésre helyettesítő termék.

fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében Gál Péter növényvédelmi szakértő ismertette a magyar helyzetet. Elmondta, hogy az engedélyokiratnak megfelelő szakszerű felhasználás esetén

a neonikotinoid hatóanyagú csávázó szerekkel kezelt vetőmagok vonatkozásában káros hatás Magyarországon nem volt tapasztalható, méhpusztulás tekintetében sem.

A hazai monitoring vizsgálatok alapján a hatóanyagok, vagy nem találhatók meg, vagy nagyon alacsony mennyiségben voltak kimutathatók a virágokban és a talajban.

Ismertette a csávázás (olyan eljárás, melynek során növényvédő szert visznek fel a vetőmag felületére) előnyeit a hagyományos permetezéshez és a vetéssel egy menetben történő sorkezeléséhez képest és rámutatott, hogy csávázással minimálisra csökkenthető a felhasznált növényvédő szer mennyisége, ezáltal a környezeti terhelés is.

A magyar mezőgazdaságban meghatározó jelentőségű kukorica, napraforgó és repce termesztés kapcsán elmondta, hogy

hátrányos volt a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek korlátozása,

mivel a kukoricabogár lárvái elleni védekezés ezen csávázó és talajfertőtlenítő szerek hiányában nehezebben megoldható. Ugyancsak megnehezült a védekezés az egyéb talajlakó kártevők (pl. drótférgek, pajorok, stb.) ellen.

A termelők a termelési szint fenntartásához

más hatásmechanizmusú készítményeket - piretroid és foszforsavészter típusú anyagok- használnak fel

állományban történő permetezés vagy talajfertőtlenítés útján.

Ez viszont

lényeges többletköltséget és fokozott kockázatot jelent mind az emberi egészségre, mind a környezetre, kiemelten a méhekre.

Kiemelte, hogy a lehetséges megoldás a kockázatcsökkentő intézkedésekben rejlik. A tagállamokban, így hazánkban is kizárólag szükséghelyzeti engedéllyel lehet az említett hatóanyagokat felhasználni, melynek szigorú feltételei vannak és számos nemzeti szinten meghozott kockázat csökkentő intézkedésnek kell eleget tenni. Záró gondolatként elmondta, hogy a növényvédő szerek engedélyezéséről és betiltásáról csak megalapozott tudományos vizsgálatok figyelembe vételével szabad dönteni.

agrotrend.hu / NAK

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.